Albérleti támogatás igényelhető 180 ezer forintig - ezzel is segítenék a harminc év alattiak elhelyezkedését2024. március 20. |
|---|
Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
|
|
189 000 HUF
THS2235 Bejárati - bővíthető - Előtető
![]() Érdekel → |
|
Magyarországon az aktivitási ráta az Európai Unió első harmadában van, azonban ez az arányszám a harminc alatti, valamint az ötvenöt év feletti korosztályokban az uniós átlagnál hozzávetőlegesen tíz százalékponttal alacsonyabb. Az államtitkár szerint ezért kell ezekben a csoportokban erősíteni az aktivitást és segíteni a pályakezdő fiatalok belépését a munkaerőpiacra. A program három lába: 1. bértámogatás: az állam négy, illetve hat hónapig a munkabér 50 százalékát átvállalja a munkáltatótól, 2. albérleti hozzájárulás: ha a munkahely a lakóhelytől 60 kilométernél messzebb található, a program keretében a minimálbér 70 százalékáig, azaz 180 ezer forintig albérleti támogatás igényelhető, 3. útiköltség hozzájárulás: hatvan kilométeres távolságon belül 10 kilométerenként 10 ezer forintos útiköltség támogatást is biztosítanak. Czomba Sándor elmondta, hogy a program elemei között még piacképes tudást biztosító képzési támogatás is szerepel. A kormány tervei szerint a 200 milliárd forintos projekt 2024 és 2029 között mintegy 84 ezer fiatal munkához jutását fogja elősegítheti. Ezen belül 60-70 ezren bértámogatásban, 25-30 ezren pedig képzésben részesülhetnek. Az Ifjúsági Garancia Plusz program részletei a www.munka.hu weboldalon érhetők el. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak.
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 






































