THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Áldás, vagy átok a költségmegosztók használata a társasházak számára?2010. április 28. |
|---|
| A Kossuth Rádió egyik legrégebbi és leghallgatottabb műsora a Napközben korábban is gyakran foglalkozott társasházi témákkal, de 2007. novemberétől minden pénteken jelentkezett a Közös költség című rovat. A műsorban - mely 2010 februárja óta kéthetente hallható - a társasházak, lakásszövetkezetek életét meghatározó teendőkről, sikerekről, kudarcokról beszélnek az élő adás stúdióvendégei. A hallgatók szintén feltehetik kérdéseiket, melyekre a nap aktuális témájának szakértői válaszolnak. |
|
április 23. - Áldás, vagy átok a költségmegosztók használata a társasházak számára? Mi köze az SZMSZ-nek a fűtésszámlákhoz? |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Mint az ismeretes, az elmúlt hetekben több mint 600-an társasházkezelő, illetve közös képviselő töltötte ki az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgető petíciót, melyet Gáts Bence társasházkezelő kezdeményezett. Most megérkezett a BKIK XXIII. Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztályának hivatalos álláspontja, melyet az alábbiakban teszünk közzé változtatás nélkül. 
A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége a Szakmai Bizottság elnökének, dr Kovács Kázmérnak az előterjesztését elfogadva szakmai álláspontot alakított ki a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 55/A. § (2) bekezdése kapcsán történő ügyvédi közreműködésről. A jogszabály rendelkezése szerint ugyanis 2025. május 1-i határidővel a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének a tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - bejegyezte. Kérdésként merült fel, hogy a bejegyzés alapját képező okirat ellenjegyzését a közreműködő ügyvéd milyen feltételekkel teljesítheti. 
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása. 
Örömmel értesültem arról, hogy az eHáz rendszerben a földhivatali regisztrációs kötelezettséget pár kattintással elérhetővé tették. Ugyanakkor olvastam korábbi cikket (Tht: 2025. jan. 27.), melyben úgy nyilatkozik, szükséges ügyvéd jelenléte a megválasztás megerősítése kapcsán tartott közgyűlésen. A gyakorlatban egy vidéki társasház esetében egy másik ügyvédet kellene megbízni, aki részt vesz a közgyűlésen és megszerkeszti, valamint ellenjegyzi a törvényi előírásoknak megfelelő jegyzőkönyvet, melynek megküldésével az eHáz rendszeren keresztül kezdeményezhetjük a földhivatali regisztrációt. Jól értelmezem? Az egész folyamatot nem tudom végigvinni Önök által? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházunkban házközponti fűtés van, a kazán 37 éves. Ebben az évben szeretnénk lecserélni. A kérdésem, hogy hány szavazat szükséges a cseréhez? Elég a közgyűlésen megjelentek 51%-a? A finanszírozása egyrészről felújítási alapból, másrészről célbefizetésből menne. A lakások alatt vannak garázsok amik szintén tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ebben az esetben a garázsoknak is fizetniük kell tulajdoni hányaduk szerint a kazáncsererébe? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. A konferencia résztvevői ezúttal díjmentesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című, a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett jogi szakkönyv II. kötetét a helyszínen. 
A társasházi közgyűlések törvényes megtartása és a földhivatali közös képviselői regisztrációhoz szükséges közös képviselőt a tisztségében megerősítő, a regisztrációhoz szükséges adatokat is tartalmazó határozat meghozatalához kapcsolódó kérdéssel fordulok Önökhöz. A társasház egyik lakásának tulajdonosa 2024 októberében elhunyt, a lakás örököse 2 testvér. A hagyatéki eljárás még nem zárult le. Az egyik testvér az elhunyt tulajdonostól 2022-ben meghatalmazást kapott a társasház közgyűlésén történő részvételre, és hogy a tulajdonos helyett és nevében a szükséges jognyilatkozatokat megtegye. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A társasházban házközponti fűtés és melegvíz-szolgáltatás működik az SZMSZ-ben rögzített költségmegosztással. Az örökösök a díjbekérőt átveszik, a közös költséget és a rezsit megfizetik. A hagyatékátadó végzés előtt a 2 örökösnek van-e bejelentési kötelezettsége a társasház felé a tulajdonosváltozás tekintetében, holott még nem ismert, ki örökli az ingatlant? A tulajdoni lapon még az elhunyt tulajdonos szerepel. Kinek a részére kell ilyen esetben kiküldeni a közgyűlési meghívót? Ki jogosult a közgyűlésen részt venni, milyen szavazati aránnyal? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházak és Számvizsgálók Egyesületének elnökének nyílt levele. 
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. 
A társasház szeretne eladni az egyik tulajdonosnak egy olyan helyiséget, amely osztatlan közös tulajdonban van. Az 1993-ban készült alapító okiratunk minden szavazásra legalább 2/3-os tulajdoni hányadú jelenlételt ír elő, ahol a tulajdoni hányadok többsége dönt. Ezt a társasházi törvény 50%-ra módosította. Az alapító okirat viszont külön kiemel négy esetet (alapító okirat módosítása, teljes felújítás, közös tulajdon megszüntetése, az egész ingatlan megterhelése), amikor viszont egyhangú határozat szükséges. Én úgy tudom, hogyha az alapító okirat tartalmazza a 2/3-os előírást, akkor nem a Tht. által előírt 4/5-öst kell, vagy lehet alkalmazni. Nekünk a 2/3 lenne a kedvezőbb. A mi esetünkben melyiket alkalmazhatjuk jogszerűen? A következő kérdés, ha megvan a 2/3-os, vagy 4/5-ös tulajdoni hányad egyöntetű igen szavazata, de pluszban többen szavaznak és az egyikük nemmel szavaz, akkor meg tudja akadályozni a 2/3-os, vagy 4/5-ös döntést? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A földhivatali közös képviselői regisztrációt illetően a jelenlegi állás szerint minden megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítenie kell jogi képviselőnek. A jegyzőkönyv csak akkor fogadható el a regisztrációs eljárásban - még akkor is, ha az egyébként az összes ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges adatot tartalmazza - ha azt ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el. A részleteket a cikkünkben olvashatja. 
Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
