THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Amivel mindenki jól járna: az a magyar lakások mélyfelújítása2024. április 3. |
|---|
 A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.
|
|
630 HUF
Iratrendező A4 75cmlapraszerelt Bluering® Economy sárga
 Érdekel → |
|
Az átfogó felújítási program útjában álló kihívások leküzdése érdekében az Egyensúly Intézet a következő szakmai szervezetekkel és iparági szereplőkkel fogott össze: Daikin Hungary Kft., Erste Bank Hungary Zrt., Habitat for Humanity Magyarország, Lehel Radiátorgyár cégcsoport, Magyar Bankszövetség, Magyar Energiahatékonysági Intézet, Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség, Magyar Hőszivattyú Szövetség, Magyar Környezettudatos Építés Egyesület, Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség, MANAP Iparági Egyesület, Masterplast Hungary Kft., Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az OTP Bank Nyrt. Az Egyensúly Intézet koordinálásával működő szakmai szervezetek a közeljövőben a döntéshozókat is megkeresik a hazai épületállomány felújítását ösztönző javaslat-csomaggal. A szakmai összefogás javaslat-csomagjának pontjai: • A szakmai szervezetek szövetsége azt javasolja, hogy az állam két részből álló támogatási konstrukcióval ösztönözze a tulajdonosokat a korszerűsítési programban való részvételre: az egyik rész vissza nem térítendő támogatás, a másik támogatott hitel. A két rész arányát érdemes jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálni, hogy a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba. • Javasolja, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, legyen annál nagyobb arányú az állami támogatás. Vagyis a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek esetében a beavatkozás eredményeképpen elért energiamegtakarítás mértékéhez kellene kötni a támogatás mértékét, sávos rendszerben. • Fontos, hogy a támogatási rendszer átfogó felújításra ösztönözze a felújítókat, még ha ezt lépésenként teszik is meg. Ennek érdekében a támogatásokat energiahatékonysági feltételekhez kellene kötni. A szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a támogatási forrástól függetlenül legalább 30 százalékos energiamegtakarítás legyen a kitűzött eredménycél. • A lakosság motiválása céljából a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait érdemes ÁFA-visszatérítéssel, kedvezményes ÁFA-kulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatni. • Minden támogatási konstrukció esetén differenciált, célzott támogatásokkal kell segíteni az energiaszegénységben élőket. • A szervezetek azt javasolják, hogy az állam a következő években törekedjen a magasan és alacsonyan képzett építőipari dolgozók számának együttes növelésére, ezáltal csökkentve a munkaerőhiány okozta elakadást a lakásfelújítási piacon. A szakképzés megújítását mindeközben érdemes összekötni a felújítási program munkaerő-szükségleteinek kielégítésével. • Fontos garantálni a felújítási programhoz szükséges alapanyagok kiszámítható elérhetőségét, lehetőleg minél nagyobb arányban hazai forrásból. Ennek érdekében a hazai vállalkozások piaci részesedésének vagy az importnak a célzott növelésével érdemes szélesíteni az épületenergetikai beruházásokhoz szükséges termékek kínálatát. A szakmai szervezetek szerint egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: több tízezer új munkahely jönne létre, a program jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és végül, de nem utolsó sorban: jelentősen megnövelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét!
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat. 
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek. 
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel. 
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
