THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Amivel mindenki jól járna: az a magyar lakások mélyfelújítása2024. április 3. |
|---|
 A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.
|
|
Az átfogó felújítási program útjában álló kihívások leküzdése érdekében az Egyensúly Intézet a következő szakmai szervezetekkel és iparági szereplőkkel fogott össze: Daikin Hungary Kft., Erste Bank Hungary Zrt., Habitat for Humanity Magyarország, Lehel Radiátorgyár cégcsoport, Magyar Bankszövetség, Magyar Energiahatékonysági Intézet, Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség, Magyar Hőszivattyú Szövetség, Magyar Környezettudatos Építés Egyesület, Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség, MANAP Iparági Egyesület, Masterplast Hungary Kft., Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az OTP Bank Nyrt. Az Egyensúly Intézet koordinálásával működő szakmai szervezetek a közeljövőben a döntéshozókat is megkeresik a hazai épületállomány felújítását ösztönző javaslat-csomaggal. A szakmai összefogás javaslat-csomagjának pontjai: • A szakmai szervezetek szövetsége azt javasolja, hogy az állam két részből álló támogatási konstrukcióval ösztönözze a tulajdonosokat a korszerűsítési programban való részvételre: az egyik rész vissza nem térítendő támogatás, a másik támogatott hitel. A két rész arányát érdemes jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálni, hogy a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba. • Javasolja, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, legyen annál nagyobb arányú az állami támogatás. Vagyis a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek esetében a beavatkozás eredményeképpen elért energiamegtakarítás mértékéhez kellene kötni a támogatás mértékét, sávos rendszerben. • Fontos, hogy a támogatási rendszer átfogó felújításra ösztönözze a felújítókat, még ha ezt lépésenként teszik is meg. Ennek érdekében a támogatásokat energiahatékonysági feltételekhez kellene kötni. A szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a támogatási forrástól függetlenül legalább 30 százalékos energiamegtakarítás legyen a kitűzött eredménycél. • A lakosság motiválása céljából a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait érdemes ÁFA-visszatérítéssel, kedvezményes ÁFA-kulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatni. • Minden támogatási konstrukció esetén differenciált, célzott támogatásokkal kell segíteni az energiaszegénységben élőket. • A szervezetek azt javasolják, hogy az állam a következő években törekedjen a magasan és alacsonyan képzett építőipari dolgozók számának együttes növelésére, ezáltal csökkentve a munkaerőhiány okozta elakadást a lakásfelújítási piacon. A szakképzés megújítását mindeközben érdemes összekötni a felújítási program munkaerő-szükségleteinek kielégítésével. • Fontos garantálni a felújítási programhoz szükséges alapanyagok kiszámítható elérhetőségét, lehetőleg minél nagyobb arányban hazai forrásból. Ennek érdekében a hazai vállalkozások piaci részesedésének vagy az importnak a célzott növelésével érdemes szélesíteni az épületenergetikai beruházásokhoz szükséges termékek kínálatát. A szakmai szervezetek szerint egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: több tízezer új munkahely jönne létre, a program jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és végül, de nem utolsó sorban: jelentősen megnövelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét!
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
2024. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3%-kal csökkent. 
Előadó: Banai Ádám igazgató - Magyar Nemzeti Bank. Felvételsorozat első része a THT által 2024. március 13-án rendezett konferencia előadásaiból. 
Tájékoztatást kérek a közös képviselői tisztség felmondásával kapcsolatos teendőkről, eljárásról, ezirányú közgyűlést összehívó meghívó napirendjének, illetve a jegyzőkönyv tervezetének a konkrét szövegezéséről. Mi legyen benne feltétlenül, mi az, ami nagyon fontos? Potenciális közös képviselők keresése a tulajdonosok, vagy az én feladatom vagy közösen célszerűbb ezt mielőbb megoldani? A leendő közgyűlés levezénylését célszerű volna másra bízni? Ha igen, akkor kire? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az elmúlt években - főként a járványt követően - a turizmus növekedése jelentős hatással volt a lakhatási válságra számos népszerű európai turistacélpontban. A rövid távú szálláskiadások, különösen az „Airbnb", rengeteg ingatlant vontak ki a hosszú távú lakáspiacról, ami megemelte a lakásárakat és bérleti díjakat, megnehezítve ezzel a helyiek számára a megfizethető lakhatást. Cikkünkben megnézünk néhány népszerű nyaralási célpontot, ott hogyan reagálnak a helyiek a helyzetre. 
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére. 
Magyarország legnagyobb szociális és krízishelyzeti lakhatást biztosító szervezete, az MR Lakásalap, már mintegy hatezer ingatlannal és több mint húszezer ügyféllel rendelkezik. A szervezet célja nem csupán a lakhatás biztosítása, hanem annak minőségének javítása is, amely szemléletváltást célzott meg elérni az ingatlanpiacon. 
A társasházi növénynevelés és a gyümölcstermő növények első blikkre két külön, össze nem érő kategóriát alkotnak, ám az ötletet nem szabad elvetni! Tény, hogy a társasházi kertek vagy az utcafrontok nem mindig ideális helyei a gyümölcsnevelésnek, azonban ne feledjük, hogy a növény számára (amennyiben a kellő feltételek teljesülnek) mindegy, hogy családi ház kertjében áll vagy egy közösség udvarán, valamint idézzük fel, hogy a régi időkben milyen nagy divatja volt az utcafrontra telepített gyümölcsfáknak! 
Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan. 
Azt hiszem mindenki által ismert probléma a társtulajdonosok közötti szabályos meghatalmazások beszerzése, ami sok esetben szinte lehetetlen. A feltétel az lenne, hogy legalább 4 fő azonos helyen és időben tartózkodjon és jegyezze a meghatalmazást. Ez a legtöbb esetben lehetetlen, amelynek következménye, hogy nagyon ritka az a meghatalmazás, amely minden szabálynak megfelelne. Van-e olyan jogilag támadhatatlan megoldás, amely kiküszöbölné a lehetetlent? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az imént véget ért foci EB gólszegénységével a legnagyobbat a társasházak, illetve maguk a társasházi lakók nyerték: minél kevesebb gól, annál kevesebb gólöröm, kiabálás a szomszédból, minél kevesebb kiabálás, annál kevesebb konfliktus házon belül. Igen ám, de mi van a rossz helyre rakott klíma kültéri egységgel, a hangos gyerekekkel az udvaron, a folyosóra teregetett ruhákkal, vagy csak az egyszerűen nem köszönő szomszédokkal? 
Most az Ön véleménye is formálhatja az épületfelújítás és az épületekkel kapcsolatos klímapolitika jövőjét Európában! A Lakástulajdonosok Nemzetközi Szövetsége (UIPI), a Nemzeti Lakásbérlők Szövetsége (NRLA) és az Ír Ingatlantulajdonosok Szövetsége (IPOA) együttesen most egy fenntartható és energiahatékony épületfelújítási felmérést végeznek, hogy megismerjék az ingatlantulajdonosok, ingatlanos szakemberek nézőpontját. Az Ön tapasztalata is segíthet megérteni a szükségleteket, motivációkat és kihívásokat, amelyekkel az épülettulajdonosok szembesülnek felújítási folyamatok során, ezért nagyra értékelnénk közreműködését! A felmérést a cikkben található linken érheti el. 
A pandémia időszaka óta egyre gyakoribb, hogy a magánszemélyek közjegyzőt is felkeresnek egy társasházi lakás bérbeadásakor. Utánajártunk, hogy miért gondolják úgy egyre többen, hogy szükség van ebben a közjegyzőre, ez milyen formában történhet meg és kinek az érdekeit szolgálja? 
A társasházi lakások energetikai felújítása nem csak környezetbarát megoldás, de hosszú távon gazdaságilag is előnyös lehet a lakóközösségek számára. Franciaországban már évek óta működik egy sikeres modell, a CoachCopro, amely kifejezetten a társasházak energetikai felújítását célozza meg, és amelyet Magyarországon is érdemes lehet figyelemmel kísérni. 
Apró, de fontos lépés a tavaly indult Egyesület életében, hogy július 1-jétől az Egyesület az eddigi Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete név helyett Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete néven folytatja tovább. Szilber Szilviát, az Egyesület elnökségi tagját kérdeztük a névváltás okairól. 
Dén Mátyás András, a TSZOE alapító elnökségi tagja nemrég interjút adott az Európa Rádiónak, amelyben a magyarországi társasházak jelenlegi helyzetéről, a felmerülő problémákról és lehetséges megoldásokról beszélt. Véleménye szerint a társasházak nem működnek hatékonyan, és számos tényező akadályozza a megfelelő gazdálkodást és karbantartást, melyeket részletez is. Cikkünkben az interjú összefoglalását olvashatják. 
Nem kizárólag a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek szóló aktuális önkormányzati pályázatokat gyűjtjük ki, hanem igyekszüni a lakások TULAJDONOSAI, HASZNÁLÓI életét is megkönnyíteni azáltal, hogy megkeressük a budapesti önkormányzatok által jelenleg meghirdetett társasházi LAKOSSÁGI PÁLYÁZATOKAT. Cikkünkben megtalálhatják a jelenleg futó, társasházi lakók részére kiírt fővárosi pályázatokat, kerületi bontásban. 
A THT fontosnak tartja, hogy minden hónapban tájékoztassa az Olvasóit arról, hogy milyen pályázati lehetőségei vannak a hazai társasházaknak, lakásszövetkezeteknek, legyenek azok a fővárosban vagy vidéken. A jelenleg elérhető pályázatok részleteit a cikkünkben olvashatják. 
Partnereink
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
