Amivel mindenki jól járna: az a magyar lakások mélyfelújítása2024. április 3. |
|---|
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Az átfogó felújítási program útjában álló kihívások leküzdése érdekében az Egyensúly Intézet a következő szakmai szervezetekkel és iparági szereplőkkel fogott össze: Daikin Hungary Kft., Erste Bank Hungary Zrt., Habitat for Humanity Magyarország, Lehel Radiátorgyár cégcsoport, Magyar Bankszövetség, Magyar Energiahatékonysági Intézet, Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség, Magyar Hőszivattyú Szövetség, Magyar Környezettudatos Építés Egyesület, Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség, MANAP Iparági Egyesület, Masterplast Hungary Kft., Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az OTP Bank Nyrt. Az Egyensúly Intézet koordinálásával működő szakmai szervezetek a közeljövőben a döntéshozókat is megkeresik a hazai épületállomány felújítását ösztönző javaslat-csomaggal. A szakmai összefogás javaslat-csomagjának pontjai: • A szakmai szervezetek szövetsége azt javasolja, hogy az állam két részből álló támogatási konstrukcióval ösztönözze a tulajdonosokat a korszerűsítési programban való részvételre: az egyik rész vissza nem térítendő támogatás, a másik támogatott hitel. A két rész arányát érdemes jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálni, hogy a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba. • Javasolja, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, legyen annál nagyobb arányú az állami támogatás. Vagyis a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek esetében a beavatkozás eredményeképpen elért energiamegtakarítás mértékéhez kellene kötni a támogatás mértékét, sávos rendszerben. • Fontos, hogy a támogatási rendszer átfogó felújításra ösztönözze a felújítókat, még ha ezt lépésenként teszik is meg. Ennek érdekében a támogatásokat energiahatékonysági feltételekhez kellene kötni. A szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a támogatási forrástól függetlenül legalább 30 százalékos energiamegtakarítás legyen a kitűzött eredménycél. • A lakosság motiválása céljából a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait érdemes ÁFA-visszatérítéssel, kedvezményes ÁFA-kulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatni. • Minden támogatási konstrukció esetén differenciált, célzott támogatásokkal kell segíteni az energiaszegénységben élőket. • A szervezetek azt javasolják, hogy az állam a következő években törekedjen a magasan és alacsonyan képzett építőipari dolgozók számának együttes növelésére, ezáltal csökkentve a munkaerőhiány okozta elakadást a lakásfelújítási piacon. A szakképzés megújítását mindeközben érdemes összekötni a felújítási program munkaerő-szükségleteinek kielégítésével. • Fontos garantálni a felújítási programhoz szükséges alapanyagok kiszámítható elérhetőségét, lehetőleg minél nagyobb arányban hazai forrásból. Ennek érdekében a hazai vállalkozások piaci részesedésének vagy az importnak a célzott növelésével érdemes szélesíteni az épületenergetikai beruházásokhoz szükséges termékek kínálatát. A szakmai szervezetek szerint egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: több tízezer új munkahely jönne létre, a program jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és végül, de nem utolsó sorban: jelentősen megnövelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét!
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.

A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru
November 25-én kerül megrendezésre az ország legnagyobb ingatlanbefektetési konferenciája, az Ingatlanbefektetők Napja 2025, amelyet a Life Success Magyarország szervez. A rendezvény kiemelt médiatámogatója a THT. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) képviseletében Szilber Szilviával és Dén Mátyás Andrással találkozhatnak a résztvevők. 
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai. 
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































