Az első dolog, amit fontos leszögezni: a közös költséget nem a közös képviselőnek fizetjük, hanem a társasház számlájára, közös területeken működő világítás, közös fűtés, víz használat, karbantartások fedezésére. A közös költség összege - melyet általában négyzetméterenként, vagy tulajdoni hányadonként fizetnek a lakástulajdonosok - nem egy diktátum, minden évben május 31-éig kell megtartani az éves rendes közgyűléseket a házban, ahol a lakástulajdonosok döntenek az emelés mértékéről.

Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a THT 2023-as felmérése szerint országos átlagban még mindig 15 százalék alatt van azon tulajdonosok aránya, akik ebben a döntési folyamatban részt vesznek, 85 százalék nem megy el a közgyűlésekre, maximum azt követően áll elő az igényeivel, észrevételeivel a közös képviselő felé. Az is általános probléma, hogy kevesen vannak, aki felkészülten mennek el egy társasházi közgyűlésre: itt más nagyságrendekben kell gondolkodni, mint a saját fogyasztási kosarunkat illetően, társasházi szinten nem 10.000 Ft-kban mérhető se egy villanyszámla, se pedig egy akár kisebb felújítás, így fontos, hogy tájékozódjunk mielőtt bármilyen napirendi ponthoz hozzászólunk.

A THT 2023-as országos felmérése szerint (melyet 4671 társasház anonimizált adatai alapján végeztünk) az derült ki, hogy 2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei. Mindezt úgy, hogy a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek, kimagasló a villamosenergia költségek növekedése, ami 2021-ről 2022-re 28%, 2022-ről 2023-ra pedig 37%-ot tesz ki, ez 2021-ről 2023-ra 2 év alatt 75%-os költség növekedést jelent. Karbantartásokra egy év alatt 60 százalékkal többet költöttek a hazai társasházak.

Közüzemi díjakra 2021-ről 2022-re mindössze 11 százalékkal költöttek többet a társasházak, de 2023-ra már 3%-kal kevesebbet: itt a rezsicsökkentés egyértelmű hatása mellett valószínű, hogy a társasházkezelők és a társasházi közösségek sokkal jobban odafigyelnek az optimális energiafelhasználásra.

Mindezek alapján látszik, hogy az elmúlt két év közös költség emelkedései várhatóan nem fogják fedezni a 2024-es kiadásokat, így átlagosan egy 20 százalékos emelés mindenképp indokolt lesz a hazai társasházakban, attól függően persze, hogy:

a. az elmúlt években mennyivel növekedett a közös költség
b. min tud spórolni a társasház
c. milyen felújításokat tervez a társasház a közeljövőben.

Az elmúlt két évben sok társasház a megtakarításainak egy részét felélte, többen pedig a biztonsági és a portaszolgálatokon tudtak spórolni: 45%-kal költöttek kevesebbet biztonsági szolgálatra 2023-ban, mint 2021-ben. A biztonságon való spórolást érdemes kétszer is átgondolni, mert magunk is ismerünk olyan házat, ahol habár az elmúlt tíz évben nem volt betörés, lopás, de az elmúlt két hónapban kettő is volt. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai társasházak tavaly több mint 30%-kal kevesebbet költöttek tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatra, melyen szinteén igencsak orosz rulett spórolni.

Ahogyan a felújításokat illetően sem érdemes kizárólag a spórolásra koncentrálni: Az MNB és a THT 2020-as lakáspiaci felméréséből kiderült, hogy a magyarországi társasházak általános műszaki állapota igencsak rossz: 36%-a jelentős, 12%-a pedig kisebb felújításra szorul, és kevesen tudják, hogy egy erkély leszakadásból, vagy bármilyen komolyabb balesetből fakadó károkért bizony a teljes lakóközösség egyetemlegesen felel.

Az RTL Híradó összeállítása ide kattintva nézhető meg.