THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést2026. március 11. |
|---|
 A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
|
|
19 037 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
 Érdekel → |
|
Az Európai Parlament elfogadta a „Housing crisis in the European Union" című jelentést, amelyet Borja Giménez Larraz (EPP) készített jelentéstevőként. A dokumentum az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottságának (HOUS) munkáját zárja le, amely a lakáspiaci problémák uniós szintű feltérképezésére és lehetséges szakpolitikai válaszok megfogalmazására jött létre. A bizottság mandátuma várhatóan 2026 júliusában ér véget. A jelentés elfogadását jelentős politikai vita előzte meg A plenáris szavazás előtt összesen 107 módosító indítvány érkezett, elsősorban a Zöldek, a Baloldal, valamint részben a Patriots for Europe és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjai részéről. A módosítások jelentős része a lakhatáshoz való jog erősebb uniós szintű védelmét kívánta hangsúlyozni, és kritikával illette a jelentést amiatt, hogy az szerintük túl nagy hangsúlyt helyez a tulajdonjogok védelmére. A végső szavazás során azonban mindössze egyetlen további módosítás került elfogadásra. Az új rendelkezés a fiatalok lakhatási nehézségeire reagál: felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki tanácsi ajánlást a fiatalok megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésének javítására. A javaslat azt is ösztönzi, hogy a tagállamok - önkéntes alapon - nemzeti cselekvési terveket készítsenek a fiatalok lakhatási megfizethetőségének és lakhatási kirekesztettségének kezelésére. A Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) üdvözölte a jelentés elfogadását, amely szerintük kiegyensúlyozott választ ad az európai lakáspiaci feszültségekre. A szervezet különösen fontosnak tartja, hogy a dokumentum egyszerre ismeri el a lakhatás társadalmi szerepét és a magántulajdon védelmének szükségességét, ami a stabil és kiszámítható lakáspiaci működés egyik alapfeltétele. A lakáskínálat bővítése érdekében az adminisztratív terhek csökkentése A jelentés hangsúlyozza, hogy a lakáspiaci problémák kezelésében kulcsszerepe van a lakáskínálat bővítésének. Ennek érdekében a dokumentum az adminisztratív terhek csökkentését, az építési és felújítási folyamatok egyszerűsítését, valamint egy kiszámíthatóbb beruházási környezet kialakítását sürgeti. A cél az, hogy a lakásépítés és -felújítás vonzóbbá váljon a hosszú távú befektetők számára. A jelentés fontos alapelvként rögzíti a szubszidiaritás elvét is. Ez azt jelenti, hogy a lakáspolitika elsődlegesen továbbra is nemzeti, regionális és helyi hatáskörben marad. Az Európai Unió elsősorban iránymutatást, szakpolitikai eszköztárat és koordinációs keretet biztosíthat, míg a konkrét intézkedések kidolgozása és végrehajtása a tagállamok feladata marad. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai lakáspiaci helyzet erősen eltérő a különböző régiókban. Más kihívásokkal szembesülnek a nagyvárosi térségek, a vidéki területek vagy a periférikus régiók, ezért az egységes uniós szabályozás helyett rugalmas, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő megközelítésre van szükség. Az Európai Parlament jelentése ugyan nem jelent közvetlen jogalkotási lépést, de fontos politikai iránymutatásként szolgálhat az Európai Bizottság és a tagállamok számára a következő évek lakáspolitikai intézkedéseihez. A dokumentum egyben az uniós intézmények közötti szakpolitikai együttműködés alapját is képezheti a lakhatási válság kezelésében. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat. 
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
