Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést 2026. március 11.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
66 137 HUF THSHOME - 85x115 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó - Érdekel →
Az Európai Parlament elfogadta a „Housing crisis in the European Union" című jelentést, amelyet Borja Giménez Larraz (EPP) készített jelentéstevőként. A dokumentum az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottságának (HOUS) munkáját zárja le, amely a lakáspiaci problémák uniós szintű feltérképezésére és lehetséges szakpolitikai válaszok megfogalmazására jött létre. A bizottság mandátuma várhatóan 2026 júliusában ér véget. A jelentés elfogadását jelentős politikai vita előzte meg A plenáris szavazás előtt összesen 107 módosító indítvány érkezett, elsősorban a Zöldek, a Baloldal, valamint részben a Patriots for Europe és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjai részéről. A módosítások jelentős része a lakhatáshoz való jog erősebb uniós szintű védelmét kívánta hangsúlyozni, és kritikával illette a jelentést amiatt, hogy az szerintük túl nagy hangsúlyt helyez a tulajdonjogok védelmére. A végső szavazás során azonban mindössze egyetlen további módosítás került elfogadásra. Az új rendelkezés a fiatalok lakhatási nehézségeire reagál: felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki tanácsi ajánlást a fiatalok megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésének javítására. A javaslat azt is ösztönzi, hogy a tagállamok - önkéntes alapon - nemzeti cselekvési terveket készítsenek a fiatalok lakhatási megfizethetőségének és lakhatási kirekesztettségének kezelésére. A Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) üdvözölte a jelentés elfogadását, amely szerintük kiegyensúlyozott választ ad az európai lakáspiaci feszültségekre. A szervezet különösen fontosnak tartja, hogy a dokumentum egyszerre ismeri el a lakhatás társadalmi szerepét és a magántulajdon védelmének szükségességét, ami a stabil és kiszámítható lakáspiaci működés egyik alapfeltétele. A lakáskínálat bővítése érdekében az adminisztratív terhek csökkentése A jelentés hangsúlyozza, hogy a lakáspiaci problémák kezelésében kulcsszerepe van a lakáskínálat bővítésének. Ennek érdekében a dokumentum az adminisztratív terhek csökkentését, az építési és felújítási folyamatok egyszerűsítését, valamint egy kiszámíthatóbb beruházási környezet kialakítását sürgeti. A cél az, hogy a lakásépítés és -felújítás vonzóbbá váljon a hosszú távú befektetők számára. A jelentés fontos alapelvként rögzíti a szubszidiaritás elvét is. Ez azt jelenti, hogy a lakáspolitika elsődlegesen továbbra is nemzeti, regionális és helyi hatáskörben marad. Az Európai Unió elsősorban iránymutatást, szakpolitikai eszköztárat és koordinációs keretet biztosíthat, míg a konkrét intézkedések kidolgozása és végrehajtása a tagállamok feladata marad. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai lakáspiaci helyzet erősen eltérő a különböző régiókban. Más kihívásokkal szembesülnek a nagyvárosi térségek, a vidéki területek vagy a periférikus régiók, ezért az egységes uniós szabályozás helyett rugalmas, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő megközelítésre van szükség. Az Európai Parlament jelentése ugyan nem jelent közvetlen jogalkotási lépést, de fontos politikai iránymutatásként szolgálhat az Európai Bizottság és a tagállamok számára a következő évek lakáspolitikai intézkedéseihez. A dokumentum egyben az uniós intézmények közötti szakpolitikai együttműködés alapját is képezheti a lakhatási válság kezelésében.

Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést

2026. március 11.

A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.

66 137 HUF

THSHOME - 85x115 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -

Érdekel →

Az Európai Parlament elfogadta a „Housing crisis in the European Union" című jelentést, amelyet Borja Giménez Larraz (EPP) készített jelentéstevőként. A dokumentum az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottságának (HOUS) munkáját zárja le, amely a lakáspiaci problémák uniós szintű feltérképezésére és lehetséges szakpolitikai válaszok megfogalmazására jött létre. A bizottság mandátuma várhatóan 2026 júliusában ér véget.

A jelentés elfogadását jelentős politikai vita előzte meg

A plenáris szavazás előtt összesen 107 módosító indítvány érkezett, elsősorban a Zöldek, a Baloldal, valamint részben a Patriots for Europe és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjai részéről. A módosítások jelentős része a lakhatáshoz való jog erősebb uniós szintű védelmét kívánta hangsúlyozni, és kritikával illette a jelentést amiatt, hogy az szerintük túl nagy hangsúlyt helyez a tulajdonjogok védelmére.

A végső szavazás során azonban mindössze egyetlen további módosítás került elfogadásra. Az új rendelkezés a fiatalok lakhatási nehézségeire reagál: felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki tanácsi ajánlást a fiatalok megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésének javítására. A javaslat azt is ösztönzi, hogy a tagállamok - önkéntes alapon - nemzeti cselekvési terveket készítsenek a fiatalok lakhatási megfizethetőségének és lakhatási kirekesztettségének kezelésére.

A Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) üdvözölte a jelentés elfogadását, amely szerintük kiegyensúlyozott választ ad az európai lakáspiaci feszültségekre. A szervezet különösen fontosnak tartja, hogy a dokumentum egyszerre ismeri el a lakhatás társadalmi szerepét és a magántulajdon védelmének szükségességét, ami a stabil és kiszámítható lakáspiaci működés egyik alapfeltétele.

A lakáskínálat bővítése érdekében az adminisztratív terhek csökkentése

A jelentés hangsúlyozza, hogy a lakáspiaci problémák kezelésében kulcsszerepe van a lakáskínálat bővítésének. Ennek érdekében a dokumentum az adminisztratív terhek csökkentését, az építési és felújítási folyamatok egyszerűsítését, valamint egy kiszámíthatóbb beruházási környezet kialakítását sürgeti. A cél az, hogy a lakásépítés és -felújítás vonzóbbá váljon a hosszú távú befektetők számára.

A jelentés fontos alapelvként rögzíti a szubszidiaritás elvét is. Ez azt jelenti, hogy a lakáspolitika elsődlegesen továbbra is nemzeti, regionális és helyi hatáskörben marad. Az Európai Unió elsősorban iránymutatást, szakpolitikai eszköztárat és koordinációs keretet biztosíthat, míg a konkrét intézkedések kidolgozása és végrehajtása a tagállamok feladata marad.

A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai lakáspiaci helyzet erősen eltérő a különböző régiókban. Más kihívásokkal szembesülnek a nagyvárosi térségek, a vidéki területek vagy a periférikus régiók, ezért az egységes uniós szabályozás helyett rugalmas, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő megközelítésre van szükség.

Az Európai Parlament jelentése ugyan nem jelent közvetlen jogalkotási lépést, de fontos politikai iránymutatásként szolgálhat az Európai Bizottság és a tagállamok számára a következő évek lakáspolitikai intézkedéseihez. A dokumentum egyben az uniós intézmények közötti szakpolitikai együttműködés alapját is képezheti a lakhatási válság kezelésében.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

1 685 HUF

T1 típusú Társasházi csomag 4 db - os matrica szett

Érdekel →

További híreink

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Lakáshiány az EU-ban: a finanszírozás és a rövid távú bérbeadás reformja, több építés, kevesebb akadály – ezt javasolja az EP 2026. március 4.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.

Az ingatlanpiac morális iránytűje: Etika és technológia a 21. században 2026. március 4.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.


Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom 2026. február 20.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.

Mit kell tennie a következő kormánynak a lakhatási válság megoldásáért? 2026. február 11.
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.

Változtatási tilalmat rendelt el Újbuda 2026. január 30.
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.


Új forgatókönyv kell – átalakítják a társasházi felújítások rendszerét a régióban 2026. január 28.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.

„Nem nézhetjük tétlenül” – az I. kerület egyeztetést sürget a rövidtávú lakáskiadás ügyében 2026. január 22.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.

Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.

Újbuda az Alkotmánybírósághoz fordulhat a kiemelt beruházások miatt 2025. december 16.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Fiatalok lakhatási válsága, átalakuló európai diáklakáspiac – soha nem volt olyan nehéz, mint ma 2025. december 11.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.

Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar? 2025. december 10.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.

A bérleti piac paradoxona Katalóniában: díjkorlátozás után kevesebb szerződés, magasabb árak 2025. december 5.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.

Hogyan rendezi át az EU a lakáspolitikai játékszabályokat? – a UIPI decemberi helyzetképe 2025. december 4.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.

Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből 2025. december 3.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.

Túl bonyolult és drága – Megjelent a UIPI felmérése a lakástulajdonosok motivációiról, korlátairól és elvárásairól 2025. december 2.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Merre tartanak a lakásárak? – Megjelent az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentése 2025. november 28.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.

Lakhatási válság Magyarországon: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, hiányoznak a rászorulókat célzó támogatások 2025. november 27.
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban.