THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Az infláció is hozzájárul az alulbiztosítottságban rejlő veszélyekhez – most különösen fontos foglalkozni vele (x)2022. október 11. |
|---|
 A házunkat, lakásunkat érő káreset az egyik legrosszabb esemény, ami otthonunkkal történhet. Ma már nem kérdés az előrelátó, tudatos tulajdonosok és lakóközösségek körében, hogy lakás- és társasházi biztosításokat érdemes kötni, sokan azonban elfelejtik, hogy önmagában a biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy egy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség rendelkezésre is fog állni. Előfordulhat ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem követi az építőiparban bekövetkezett és jelenleg is zajló, folyamatos áremelkedést. Az aktuális gazdasági környezetben nagy veszélyt hordoz az alulbiztosítottság, ezért érdemes a lakóközösségeknek odafigyelni a biztosítási összegek aktualizálására.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
Mit jelent az alulbiztosítottság és miért veszélyes?Alulbiztosítottság esetén a biztosított vagyontárgy, például egy lakás vagy társasház épületének tényleges értéke (vagyis újraépítési értéke) magasabb, mint a biztosítási szerződésben rögzített, kár esetén maximálisan kifizethető biztosítási összeg. Ez azért veszélyes, mert alulbiztosítás esetén, a káreseményt követően a biztosító nem a teljes kárt téríti meg, hanem annak csak egy részét. Mindez pedig komoly összegeket igényelhet a társasház – közvetetten pedig az ott lakó családok költségvetéséből, ami akár a lakóközösség, illetve az egyéni háztartások pénzügyi stabilitása is veszélybe kerülhet egy-egy súlyosabb káreseményt követően. De hát van biztosításunk! Hogyan lettem alulbiztosított?Bár hazánkban az ingatlanok közel háromnegyedét biztosítják a tulajdonosaik valamilyen biztosítással, a tudatosság legtöbbször csak a szerződés megkötéséig tart. Ez az elmúlt évek miatt, illetve különösen az aktuális időszak gazdasági környezetében kiemelten veszélyes lehet. A koronavírus-járvány alatt a tulajdonosok általában kisebb összegeket tudtak csak karbantartásra, felújításra fordítani, a társasházi közgyűlések elmaradtak, a fontos ügyek megvitatása is akadozott. Az évtizedek óta nem látott mértékű infláció pedig rekordmagas áremelkedéseket eredményezett: az építőipari termelői árak 2022. második félévére 25%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Mindezek az áremelkedések pedig kihatással vannak a károk utáni helyreállítási, kivitelezési költségekre is – így, ha nincs aktualizálva a biztosítás, könnyen előfordulhat, hogy a kártérítés kevés lesz a helyreállításhoz, felújításhoz, vagyis alulbiztosítottak lesznek a vagyontárgyaink. Mi a megoldás? Hogyan biztosíthatom be a vagyontárgyaimat?A rendszeres karbantartás és a felelős társasházkezelés alapvető fontosságú minden közös tulajdonú lakóépület esetében, ebben pedig kiemelt szerep jut a következetesen kezelt felújítási alapnak, az aktualizált karbantartási tervnek és a minden eshetőséget lefedő biztosítási védelemnek. Az alulbiztosítás elleni hatékony megoldást a meglévő biztosítói portfólió folyamatos gondozása, a szerződés rendszeres felülvizsgálata, a biztosítási összegek aktualizálása és az értékkövetés jelenti. Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert ez teszi lehetővé az építőipari trendek követését és az ingóságok fogyasztói árának figyelembevételét – vagyis az értékkövetéssel és a megfelelő biztosítási összeggel válik kivédhetővé az alulbiztosítottság. A Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítások teljes mértékben a lakóközösség igényeire szabható opciót kínálnak, korrekt, szakszerű kárrendezéssel. Széleskörű védelmet nyújtanak 18 alapkockázatra (köztük a viharok, felhőszakadás, betöréses lopás, rongálás, üvegtörés okozta károkra), emellett 12 kiegészítő elem és 8 mini csomag is elérhető, többek között vandalizmus vagy állatok által okozott veszteségek kezelésére. Köthető kollektív ingóság- és balesetbiztosítás is, a közös képviselők felelősségbiztosítását pedig külön díj nélkül igényelhetik a Házőrző csomagot választó lakóközösségek. A lakásbiztosítás mellé választható GHelp szolgáltatások közül a Mestervonal 24 vészelhárítási, szakiparos ajánlási és információs szolgáltatás pedig hasznos opció lehet kiegészítő biztosításként. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. 
.jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
