Az infláció is hozzájárul az alulbiztosítottságban rejlő veszélyekhez – most különösen fontos foglalkozni vele (x)2022. október 11. |
|---|
A házunkat, lakásunkat érő káreset az egyik legrosszabb esemény, ami otthonunkkal történhet. Ma már nem kérdés az előrelátó, tudatos tulajdonosok és lakóközösségek körében, hogy lakás- és társasházi biztosításokat érdemes kötni, sokan azonban elfelejtik, hogy önmagában a biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy egy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség rendelkezésre is fog állni. Előfordulhat ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem követi az építőiparban bekövetkezett és jelenleg is zajló, folyamatos áremelkedést. Az aktuális gazdasági környezetben nagy veszélyt hordoz az alulbiztosítottság, ezért érdemes a lakóközösségeknek odafigyelni a biztosítási összegek aktualizálására.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
Mit jelent az alulbiztosítottság és miért veszélyes?Alulbiztosítottság esetén a biztosított vagyontárgy, például egy lakás vagy társasház épületének tényleges értéke (vagyis újraépítési értéke) magasabb, mint a biztosítási szerződésben rögzített, kár esetén maximálisan kifizethető biztosítási összeg. Ez azért veszélyes, mert alulbiztosítás esetén, a káreseményt követően a biztosító nem a teljes kárt téríti meg, hanem annak csak egy részét. Mindez pedig komoly összegeket igényelhet a társasház – közvetetten pedig az ott lakó családok költségvetéséből, ami akár a lakóközösség, illetve az egyéni háztartások pénzügyi stabilitása is veszélybe kerülhet egy-egy súlyosabb káreseményt követően. De hát van biztosításunk! Hogyan lettem alulbiztosított?Bár hazánkban az ingatlanok közel háromnegyedét biztosítják a tulajdonosaik valamilyen biztosítással, a tudatosság legtöbbször csak a szerződés megkötéséig tart. Ez az elmúlt évek miatt, illetve különösen az aktuális időszak gazdasági környezetében kiemelten veszélyes lehet. A koronavírus-járvány alatt a tulajdonosok általában kisebb összegeket tudtak csak karbantartásra, felújításra fordítani, a társasházi közgyűlések elmaradtak, a fontos ügyek megvitatása is akadozott. Az évtizedek óta nem látott mértékű infláció pedig rekordmagas áremelkedéseket eredményezett: az építőipari termelői árak 2022. második félévére 25%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Mindezek az áremelkedések pedig kihatással vannak a károk utáni helyreállítási, kivitelezési költségekre is – így, ha nincs aktualizálva a biztosítás, könnyen előfordulhat, hogy a kártérítés kevés lesz a helyreállításhoz, felújításhoz, vagyis alulbiztosítottak lesznek a vagyontárgyaink. Mi a megoldás? Hogyan biztosíthatom be a vagyontárgyaimat?A rendszeres karbantartás és a felelős társasházkezelés alapvető fontosságú minden közös tulajdonú lakóépület esetében, ebben pedig kiemelt szerep jut a következetesen kezelt felújítási alapnak, az aktualizált karbantartási tervnek és a minden eshetőséget lefedő biztosítási védelemnek. Az alulbiztosítás elleni hatékony megoldást a meglévő biztosítói portfólió folyamatos gondozása, a szerződés rendszeres felülvizsgálata, a biztosítási összegek aktualizálása és az értékkövetés jelenti. Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert ez teszi lehetővé az építőipari trendek követését és az ingóságok fogyasztói árának figyelembevételét – vagyis az értékkövetéssel és a megfelelő biztosítási összeggel válik kivédhetővé az alulbiztosítottság. A Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítások teljes mértékben a lakóközösség igényeire szabható opciót kínálnak, korrekt, szakszerű kárrendezéssel. Széleskörű védelmet nyújtanak 18 alapkockázatra (köztük a viharok, felhőszakadás, betöréses lopás, rongálás, üvegtörés okozta károkra), emellett 12 kiegészítő elem és 8 mini csomag is elérhető, többek között vandalizmus vagy állatok által okozott veszteségek kezelésére. Köthető kollektív ingóság- és balesetbiztosítás is, a közös képviselők felelősségbiztosítását pedig külön díj nélkül igényelhetik a Házőrző csomagot választó lakóközösségek. A lakásbiztosítás mellé választható GHelp szolgáltatások közül a Mestervonal 24 vészelhárítási, szakiparos ajánlási és információs szolgáltatás pedig hasznos opció lehet kiegészítő biztosításként. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A házunkat, lakásunkat érő káreset az egyik legrosszabb esemény, ami otthonunkkal történhet. Ma már nem kérdés az előrelátó, tudatos tulajdonosok és lakóközösségek körében, hogy lakás- és társasházi biztosításokat érdemes kötni, sokan azonban elfelejtik, hogy önmagában a biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy egy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség rendelkezésre is fog állni. Előfordulhat ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem követi az építőiparban bekövetkezett és jelenleg is zajló, folyamatos áremelkedést. Az aktuális gazdasági környezetben nagy veszélyt hordoz az alulbiztosítottság, ezért érdemes a lakóközösségeknek odafigyelni a biztosítási összegek aktualizálására.


Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet.
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető.
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket.
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is.
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye.
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik.
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor.
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez.
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte.
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden.
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása.
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből.
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát.
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 





































