Az infláció is hozzájárul az alulbiztosítottságban rejlő veszélyekhez – most különösen fontos foglalkozni vele (x)2022. október 11. |
|---|
A házunkat, lakásunkat érő káreset az egyik legrosszabb esemény, ami otthonunkkal történhet. Ma már nem kérdés az előrelátó, tudatos tulajdonosok és lakóközösségek körében, hogy lakás- és társasházi biztosításokat érdemes kötni, sokan azonban elfelejtik, hogy önmagában a biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy egy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség rendelkezésre is fog állni. Előfordulhat ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem követi az építőiparban bekövetkezett és jelenleg is zajló, folyamatos áremelkedést. Az aktuális gazdasági környezetben nagy veszélyt hordoz az alulbiztosítottság, ezért érdemes a lakóközösségeknek odafigyelni a biztosítási összegek aktualizálására.
|
|
22 300 HUF
THS ARCHED mennyezeti lámpa 16W NW króm
![]() Érdekel → |
Mit jelent az alulbiztosítottság és miért veszélyes?Alulbiztosítottság esetén a biztosított vagyontárgy, például egy lakás vagy társasház épületének tényleges értéke (vagyis újraépítési értéke) magasabb, mint a biztosítási szerződésben rögzített, kár esetén maximálisan kifizethető biztosítási összeg. Ez azért veszélyes, mert alulbiztosítás esetén, a káreseményt követően a biztosító nem a teljes kárt téríti meg, hanem annak csak egy részét. Mindez pedig komoly összegeket igényelhet a társasház – közvetetten pedig az ott lakó családok költségvetéséből, ami akár a lakóközösség, illetve az egyéni háztartások pénzügyi stabilitása is veszélybe kerülhet egy-egy súlyosabb káreseményt követően. De hát van biztosításunk! Hogyan lettem alulbiztosított?Bár hazánkban az ingatlanok közel háromnegyedét biztosítják a tulajdonosaik valamilyen biztosítással, a tudatosság legtöbbször csak a szerződés megkötéséig tart. Ez az elmúlt évek miatt, illetve különösen az aktuális időszak gazdasági környezetében kiemelten veszélyes lehet. A koronavírus-járvány alatt a tulajdonosok általában kisebb összegeket tudtak csak karbantartásra, felújításra fordítani, a társasházi közgyűlések elmaradtak, a fontos ügyek megvitatása is akadozott. Az évtizedek óta nem látott mértékű infláció pedig rekordmagas áremelkedéseket eredményezett: az építőipari termelői árak 2022. második félévére 25%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Mindezek az áremelkedések pedig kihatással vannak a károk utáni helyreállítási, kivitelezési költségekre is – így, ha nincs aktualizálva a biztosítás, könnyen előfordulhat, hogy a kártérítés kevés lesz a helyreállításhoz, felújításhoz, vagyis alulbiztosítottak lesznek a vagyontárgyaink. Mi a megoldás? Hogyan biztosíthatom be a vagyontárgyaimat?A rendszeres karbantartás és a felelős társasházkezelés alapvető fontosságú minden közös tulajdonú lakóépület esetében, ebben pedig kiemelt szerep jut a következetesen kezelt felújítási alapnak, az aktualizált karbantartási tervnek és a minden eshetőséget lefedő biztosítási védelemnek. Az alulbiztosítás elleni hatékony megoldást a meglévő biztosítói portfólió folyamatos gondozása, a szerződés rendszeres felülvizsgálata, a biztosítási összegek aktualizálása és az értékkövetés jelenti. Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert ez teszi lehetővé az építőipari trendek követését és az ingóságok fogyasztói árának figyelembevételét – vagyis az értékkövetéssel és a megfelelő biztosítási összeggel válik kivédhetővé az alulbiztosítottság. A Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítások teljes mértékben a lakóközösség igényeire szabható opciót kínálnak, korrekt, szakszerű kárrendezéssel. Széleskörű védelmet nyújtanak 18 alapkockázatra (köztük a viharok, felhőszakadás, betöréses lopás, rongálás, üvegtörés okozta károkra), emellett 12 kiegészítő elem és 8 mini csomag is elérhető, többek között vandalizmus vagy állatok által okozott veszteségek kezelésére. Köthető kollektív ingóság- és balesetbiztosítás is, a közös képviselők felelősségbiztosítását pedig külön díj nélkül igényelhetik a Házőrző csomagot választó lakóközösségek. A lakásbiztosítás mellé választható GHelp szolgáltatások közül a Mestervonal 24 vészelhárítási, szakiparos ajánlási és információs szolgáltatás pedig hasznos opció lehet kiegészítő biztosításként. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A házunkat, lakásunkat érő káreset az egyik legrosszabb esemény, ami otthonunkkal történhet. Ma már nem kérdés az előrelátó, tudatos tulajdonosok és lakóközösségek körében, hogy lakás- és társasházi biztosításokat érdemes kötni, sokan azonban elfelejtik, hogy önmagában a biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy egy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség rendelkezésre is fog állni. Előfordulhat ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem követi az építőiparban bekövetkezett és jelenleg is zajló, folyamatos áremelkedést. Az aktuális gazdasági környezetben nagy veszélyt hordoz az alulbiztosítottság, ezért érdemes a lakóközösségeknek odafigyelni a biztosítási összegek aktualizálására.


A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz. 





































