Barta-Vámos László, Katasztrófavédelem: Elektromos berendezések veszélyei, tűzesetek megelőzése2022. december 19. |
|---|
A THT által 2022. november 17-én szervezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo nyolcadik előadásának témája mindig aktuális. Az elektromos berendezések veszélyeiről és a tűzesetek megelőzéséről Barta-Vámos László tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Tűzvédelmi Főosztályának vezetője beszélt. A szakember már prezentációja elején külön kiemelte, hogy a tűzesetek jelentős része - a szabadtéren bekövetkező tüzek után - a lakásokban történik, így a társasházak kezelőinek, közös képviselőinek ezzel bizony komolyan számolniuk kell. Nem beszélve a tüzek eloltását követő utómunkákról és a lakók elhelyezéséről vagy a szomszédos lakásokban az oltási munkák miatt keletkező vízkárokról.
|
|
8 260 HUF
Kis méretű Postaláda több színben
![]() Érdekel → |
|
Magyarországon éves szinten átlagosan 6-7 ezer lakástűz keletkezik - ez a szám sajnos növekvő tendenciát mutat. A tüzek közel 8%-a pedig panelépületekben fordul elő, ahol értelemszerűen nem annyian élnek, mint mondjuk egy családi házban. A kapcsolódó sérülések, halálesetek jelentős része is lakásokban következik be és szintén egyre emelkedik. A vezető ok a nyílt láng (gyertyák, mécsesek) használata, ezt követik az elektronikus berendezések miatti tűzesetek. A dohányzás a harmadik helyen áll, a sort pedig a különféle tüzelő- és fűtőberendezések miatt keletkezett tüzek zárják. Mivel a társasházak többsége - főleg a nagyobb panelépületek - az 1970-es, 1980-as években épült, amikor a maiakhoz képest még nem létezett annyi és akkora teljesítményű elektronikus berendezés, így kisebb volt az esély egy esetleges tűzre. Napjainkban viszont már a klímától kezdve a mikrohullámú sütőn át a mosó- és szárítógépig sok minden elérhető. A mai modern gépeket viszont nem javasolt nagy mennyiségben a korábban kiépített elektromos hálózattal használni. Jó esetben vannak az adott társasházban biztosítóberendezések, amik túlterheltség észlelése esetén lekapcsolják a hálózatot. Ez a lakók elégedetlensége ellenére még a jobbik eset, mivel így megelőzhető a nagyobb baj. ![]() Az elektromos tűzesetek elsősorban nagy átmenetei ellenállás, rövidzárlat, rossz kábelek és a vezetékek túlterhelése miatt keletkeznek. Ezek oka az elektromos készülékek meghibásodása, nem megfelelő használata, karbantartásuk hiánya. A lakásokon belül elsődleges hely a konyha, ezt követi a nappali. Továbbá hiába keletkezik kis helyen a tűz, mégsem az égési sérülés, hanem a füstmérgezés a vezető halálok. A megelőzésre pedig a társasházkezelőknek is fel kell hívniuk a lakók figyelmét, így növelhetik azok biztonságát és a saját munkájukat is megkönnyítik. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a lakóházakban 6 évente kell felülvizsgálatot végeztetni az előírásoknak megfelelő végzettségű szakemberekkel. A feltárt hibákat meghatározott időn belül javítani kell. A tűzvédelmi hatóság szakemberei pedig bármikor ellenőrizhetik a társasházakat, különösen a közös tereket. Így ezek esetén is kiemelten fontos a megfelelő füstelvezetés biztosítása, továbbá, hogy ne legyenek éghető anyagok ezeken a részeken (sem), hiszen így megakadályozható az egyes lakásokban keletkező tüzek továbbterjedése. A lakásokban pedig alapvető (kellene, hogy legyen) a hosszabbítók megfelelő használata. Azaz, hogy ne legyen ugyanabba az elosztóba túl sok berendezésbe bekötve, maga a hosszabbító pedig ne legyen túlságosan hosszú. Továbbá ne összetekerve tároljuk ezeket, ilyenkor ugyanis használatkor a hőterhelés miatt az eszköz hőmérséklete akár 600 Celsius-fokra is felmehet, szigetelése megolvad és ezzel akár tüzet is okozhat. De az is fontos, hogy ne használjunk falból kilógó konnektort vagy repedt szigetelésű villamosberendezést. Ha pedig régi az elektromos hálózat, akkor nincs mese, muszáj lecserélni azt. Az elektromos eszközök használata szempontjából pedig fontos, hogy a hősugárzókon, radiátorokon ne szárítsunk ruhát, mivel az anyag ilyenkor kigyulladhat, a tűz pedig könnyen átterjedhet. Lámpák esetén pedig mindig azok foglalatának megfelelő izzókat használjunk. Amikor pedig elmegyünk otthonról, akkor amit csak lehet, válasszunk le a hálózatról. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A THT által 2022. november 17-én szervezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo nyolcadik előadásának témája mindig aktuális. Az elektromos berendezések veszélyeiről és a tűzesetek megelőzéséről Barta-Vámos László tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Tűzvédelmi Főosztályának vezetője beszélt. A szakember már prezentációja elején külön kiemelte, hogy a tűzesetek jelentős része - a szabadtéren bekövetkező tüzek után - a lakásokban történik, így a társasházak kezelőinek, közös képviselőinek ezzel bizony komolyan számolniuk kell. Nem beszélve a tüzek eloltását követő utómunkákról és a lakók elhelyezéséről vagy a szomszédos lakásokban az oltási munkák miatt keletkező vízkárokról.


A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar záró beszélgetése az ingatlanvilág legszigorúbb, mégis legizgalmasabb területére, a jog útvesztőibe kalauzolta a nézőket. Egy hibásan összehívott közgyűlés vagy egy vitatott határozat könnyen bírósági eljáráshoz vezethet. A beszélgetés során a szakértők beavatták a nézőket a társasházi krízishelyzetekbe, és kiderült, miről ismerszik meg a profi ügyvéd.
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
Kamatmentes felújítási és önerő-támogatás, valamint vissza nem térítendő kamattámogatás is elérhető a zuglói társasházak és lakásszövetkezetek számára. A pályázatokat a legalább 2 albetétes házak 2026. augusztus 1. és szeptember 30. között nyújthatják be.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik.
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. 





































