THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Beállt az ingatlanpiac, mi lesz az új lakásokkal?2022. november 28. |
|---|
 Az MNB előrejelzése alapján jövőre nem várható a lakásátadások számának további emelkedése, a gazdaság lassulásával és a lakáspiaci kereslet csökkenésével összhangban 2023 folyamán már stagnálásra számít a jegybank az átadott újlakások számában. A lakásvásárlás elérhetőségének érdemi romlása ugyanakkor az átadások csökkenését is előrevetítheti.
|
|
103 000 HUF
THS EXPANSION 2235 - BEJÁRATI ELŐTETŐ
 Érdekel → |
|
Csekélyebb mértékben, de az is növelheti a következő negyedévekben kiadott használatbavételi engedélyek számát, hogy a 2022. július 1-jén életbe lépett, az új lakások közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményét 2024 júniusáig visszavonta a Kormány, ami összességében könnyebbséget jelent az építtetőknek. Több új lakásépítési engedély Jelentősen nőtt a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. 2022 első három negyedévében összesen 25 984 új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 15,8 százalékos növekedést jelent 2021 első három negyedévéhez képest. Az építési engedélyek lakásszámának növekedése szinte teljes egészében a Budapesten tervezett lakásépítéseknek köszönhető. A fővárosban az első három negyedévben 8 400 új lakás kapott építési engedélyt, ami 99,3 százalékkal magasabb éves összevetésben. Az új engedélyek lakásszámának jelentős növekedéséhez a kedvezményes lakásáfa ideiglenes hatálya is hozzájárulhatott. A többi településtípuson lényegében stagnált, vagy csak kismértékben változott az új építési engedélyek lakásszáma. A megyei jogú városokban 1,0 százalékos bővülés volt, a többi vidéki városban és a községekben pedig rendre 7,3 százalékos és 2,0 százalékos csökkenést tapasztalhattunk az első három negyedévben. Budapesten a kiadott lakásépítési engedélyek lakásszámának jelentős emelkedése elsősorban annak köszönhető, hogy 2020-ban, a kedvezményes lakásáfa ideiglenes felfüggesztésekor, és a koronavírus-járvány megjelenésekor itt csökkent a leginkább az építési kedv, így az új engedélyek növekedése alacsony bázisról valósult meg. Megállt a lakásvásárlási kedv A harmadik negyedévben dinamikus áremelések mellett jelentősen csökkent a tranzakciószám a fővárosi újlakás-piacon. A Budapesten eladott új lakások száma 2022 harmadik negyedévében visszafogott volt, 1 125 új társasházi lakás kelt el (elő- és végszerződések együtt), ami a második negyedévi és az előző év azonos negyedévi eladásoktól egyaránt jelentősen, 40 százalékkal elmaradt. A csökkenő újlakás-tranzakciószámot részben az NHP ZOP miatt a korábbi negyedévekre előrehozott kereslet is okozhatta. A vizsgált negyedévben a szabad kínálaton belül az átárazott lakások aránya az előző negyedévi 48,8 százalékról 32,3 százalékra mérséklődött, amiben a csökkenő kereslet is szerepet játszhatott. Az átárazott lakásokon belül kis mértékben csökkent a drágított lakások aránya, 98,2 százalékról 94,8 százalékra, azonban arányuk továbbra is kimagasló. A negyedév során átlagosan 9,3 százalékkal emeltek árat az átárazott lakásokon belül. A negyedév során a legalább BB energetikai tanúsítvánnyal rendelkező lakások esetében a szabad lakások 33 százalékánál emeltek árat, amíg a CC besorolású lakások 24 százalékát drágították. Az átlagos átárazás mértéke a két energetikai kategórián belül rendre +9,5 és +7,8 százalék volt. A Balaton környéki újlakások fajlagos ára már érdemben meghaladja az átlagos fővárosi szintet. 2022 harmadik negyedévében az újlakás-projektekben meghirdetett lakások fajlagos ára Veszprém megyében (a Balaton északi partján) volt a legmagasabb, ahol egy négyzetméterért átlagosan 1,7 millió forintot kértek a hirdetők. Itt az előző év azonos időszakához képest 58 százalékkal, 2019 óta pedig a duplájára emelkedtek az árak. A második legdrágább a Balaton környéki projekteket magába foglaló Somogy megye, 1,6 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követi a főváros, ahol 33 százalékos éves növekedés mellett átlagosan 1,35 millió forintba kerül egy négyzetméter újépítésű lakás. Az agglomeráción belül Ráckeve, Budakeszi és Érd továbbá Székesfehérvár esetében egymillió forint feletti négyzetméteráron kínálnak új lakásokat, és már Debrecenben is hasonló szintek jellemzők. A megyék többségénél egy év alatt 20-30 százalékos, 2019 harmadik negyedéve óta pedig 50-60 százalékos emelkedés következett be az új lakások fajlagos árában, amíg a legkisebb mértékű, mindössze 11 százalékos drágulás Békés megyében volt megfigyelhető. 2-3 évig tartó kivitelezés A 2021 óta befejezett és értékesítés alatt álló budapesti újlakás-fejlesztések kétharmadánál a kivitelezési idő 2 és 3 év közé tehető, azonban a kivitelezés hosszát az épülő lakások száma érdemben befolyásolja. Ezen időszak alatt 18 százalékkal emelkedett az építés alatt álló lakások száma a fővárosban. Amíg a 2022 első negyedévében befejezett lakások 57 százaléka készült el 2 éven belül, ez a második negyedévben befejezett lakások 30 százalékára volt jellemző. Az első negyedévben 844 új lakás, amíg a második negyedévben 1 405 új lakás fejlesztése zárult le Budapesten. 2022 harmadik negyedévében tovább csökkent a 2 éven belül elkészült lakások aránya, mintegy 20 százalékra, és döntő többségét 2,5-3 évig fejlesztették, amiben az évek óta jelen lévő fokozott alapanyaghiány is szerepet játszhatott. 2022 harmadik negyedévében az építés alatt álló vagy tervezett budapesti új lakások 59 százaléka volt csúszásban a projektek eredetileg bejelentett várható átadásához képest, 22 százalékuk pedig egy évnél is nagyobb csúszásban van. Kevesebb lakáshitel 2022 harmadik negyedévében a hitelkereslet visszaesése folytatódott a lakóingatlan-projekthitelek esetében. A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 24 százaléka szigorított a lakásprojektek finanszírozási feltételein iparág-specifikus problémákra hivatkozva. 2022 negyedik és 2023 első negyedévére előretekintve további szigorítást helyezett kilátásba a bankok nettó 62 százaléka a szektort érintő problémák kapcsán. 2022 harmadik negyedévében a válaszadó intézmények nettó értelemben vett 54 százaléka a hitelkereslet csökkenéséről számolt be a lakásprojektek kapcsán, amelyben döntő többségük szerint a kamatkörnyezet emelkedése játszott szerepet. A növekvő hitelkamatok és a csökkenő ingatlanberuházási kedv következtében a bankok nettó 84 százaléka további visszaesést vár a hitelkeresletben a következő fél évben. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett. 
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára! 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Három hasznos beszélgetés költségcsökkentő, praktikus megoldásokról az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadók: Marosi Balázs, épületgépész mérnök, ügyvezető - HERZ Armatúra Hungária Kft, Dráviczki Péter, ipari kereskedelmi vezető - Ariston Hungária Kft, valamint Kádár Katalin, kelet-európai régióvezető - MACDermid Alpha Hungary Kft. Fernox üzletág. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
