THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Beállt az ingatlanpiac, mi lesz az új lakásokkal?2022. november 28. |
|---|
 Az MNB előrejelzése alapján jövőre nem várható a lakásátadások számának további emelkedése, a gazdaság lassulásával és a lakáspiaci kereslet csökkenésével összhangban 2023 folyamán már stagnálásra számít a jegybank az átadott újlakások számában. A lakásvásárlás elérhetőségének érdemi romlása ugyanakkor az átadások csökkenését is előrevetítheti.
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
 Érdekel → |
|
Csekélyebb mértékben, de az is növelheti a következő negyedévekben kiadott használatbavételi engedélyek számát, hogy a 2022. július 1-jén életbe lépett, az új lakások közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményét 2024 júniusáig visszavonta a Kormány, ami összességében könnyebbséget jelent az építtetőknek. Több új lakásépítési engedély Jelentősen nőtt a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. 2022 első három negyedévében összesen 25 984 új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 15,8 százalékos növekedést jelent 2021 első három negyedévéhez képest. Az építési engedélyek lakásszámának növekedése szinte teljes egészében a Budapesten tervezett lakásépítéseknek köszönhető. A fővárosban az első három negyedévben 8 400 új lakás kapott építési engedélyt, ami 99,3 százalékkal magasabb éves összevetésben. Az új engedélyek lakásszámának jelentős növekedéséhez a kedvezményes lakásáfa ideiglenes hatálya is hozzájárulhatott. A többi településtípuson lényegében stagnált, vagy csak kismértékben változott az új építési engedélyek lakásszáma. A megyei jogú városokban 1,0 százalékos bővülés volt, a többi vidéki városban és a községekben pedig rendre 7,3 százalékos és 2,0 százalékos csökkenést tapasztalhattunk az első három negyedévben. Budapesten a kiadott lakásépítési engedélyek lakásszámának jelentős emelkedése elsősorban annak köszönhető, hogy 2020-ban, a kedvezményes lakásáfa ideiglenes felfüggesztésekor, és a koronavírus-járvány megjelenésekor itt csökkent a leginkább az építési kedv, így az új engedélyek növekedése alacsony bázisról valósult meg. Megállt a lakásvásárlási kedv A harmadik negyedévben dinamikus áremelések mellett jelentősen csökkent a tranzakciószám a fővárosi újlakás-piacon. A Budapesten eladott új lakások száma 2022 harmadik negyedévében visszafogott volt, 1 125 új társasházi lakás kelt el (elő- és végszerződések együtt), ami a második negyedévi és az előző év azonos negyedévi eladásoktól egyaránt jelentősen, 40 százalékkal elmaradt. A csökkenő újlakás-tranzakciószámot részben az NHP ZOP miatt a korábbi negyedévekre előrehozott kereslet is okozhatta. A vizsgált negyedévben a szabad kínálaton belül az átárazott lakások aránya az előző negyedévi 48,8 százalékról 32,3 százalékra mérséklődött, amiben a csökkenő kereslet is szerepet játszhatott. Az átárazott lakásokon belül kis mértékben csökkent a drágított lakások aránya, 98,2 százalékról 94,8 százalékra, azonban arányuk továbbra is kimagasló. A negyedév során átlagosan 9,3 százalékkal emeltek árat az átárazott lakásokon belül. A negyedév során a legalább BB energetikai tanúsítvánnyal rendelkező lakások esetében a szabad lakások 33 százalékánál emeltek árat, amíg a CC besorolású lakások 24 százalékát drágították. Az átlagos átárazás mértéke a két energetikai kategórián belül rendre +9,5 és +7,8 százalék volt. A Balaton környéki újlakások fajlagos ára már érdemben meghaladja az átlagos fővárosi szintet. 2022 harmadik negyedévében az újlakás-projektekben meghirdetett lakások fajlagos ára Veszprém megyében (a Balaton északi partján) volt a legmagasabb, ahol egy négyzetméterért átlagosan 1,7 millió forintot kértek a hirdetők. Itt az előző év azonos időszakához képest 58 százalékkal, 2019 óta pedig a duplájára emelkedtek az árak. A második legdrágább a Balaton környéki projekteket magába foglaló Somogy megye, 1,6 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követi a főváros, ahol 33 százalékos éves növekedés mellett átlagosan 1,35 millió forintba kerül egy négyzetméter újépítésű lakás. Az agglomeráción belül Ráckeve, Budakeszi és Érd továbbá Székesfehérvár esetében egymillió forint feletti négyzetméteráron kínálnak új lakásokat, és már Debrecenben is hasonló szintek jellemzők. A megyék többségénél egy év alatt 20-30 százalékos, 2019 harmadik negyedéve óta pedig 50-60 százalékos emelkedés következett be az új lakások fajlagos árában, amíg a legkisebb mértékű, mindössze 11 százalékos drágulás Békés megyében volt megfigyelhető. 2-3 évig tartó kivitelezés A 2021 óta befejezett és értékesítés alatt álló budapesti újlakás-fejlesztések kétharmadánál a kivitelezési idő 2 és 3 év közé tehető, azonban a kivitelezés hosszát az épülő lakások száma érdemben befolyásolja. Ezen időszak alatt 18 százalékkal emelkedett az építés alatt álló lakások száma a fővárosban. Amíg a 2022 első negyedévében befejezett lakások 57 százaléka készült el 2 éven belül, ez a második negyedévben befejezett lakások 30 százalékára volt jellemző. Az első negyedévben 844 új lakás, amíg a második negyedévben 1 405 új lakás fejlesztése zárult le Budapesten. 2022 harmadik negyedévében tovább csökkent a 2 éven belül elkészült lakások aránya, mintegy 20 százalékra, és döntő többségét 2,5-3 évig fejlesztették, amiben az évek óta jelen lévő fokozott alapanyaghiány is szerepet játszhatott. 2022 harmadik negyedévében az építés alatt álló vagy tervezett budapesti új lakások 59 százaléka volt csúszásban a projektek eredetileg bejelentett várható átadásához képest, 22 százalékuk pedig egy évnél is nagyobb csúszásban van. Kevesebb lakáshitel 2022 harmadik negyedévében a hitelkereslet visszaesése folytatódott a lakóingatlan-projekthitelek esetében. A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 24 százaléka szigorított a lakásprojektek finanszírozási feltételein iparág-specifikus problémákra hivatkozva. 2022 negyedik és 2023 első negyedévére előretekintve további szigorítást helyezett kilátásba a bankok nettó 62 százaléka a szektort érintő problémák kapcsán. 2022 harmadik negyedévében a válaszadó intézmények nettó értelemben vett 54 százaléka a hitelkereslet csökkenéséről számolt be a lakásprojektek kapcsán, amelyben döntő többségük szerint a kamatkörnyezet emelkedése játszott szerepet. A növekvő hitelkamatok és a csökkenő ingatlanberuházási kedv következtében a bankok nettó 84 százaléka további visszaesést vár a hitelkeresletben a következő fél évben. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése. 
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban. 
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak. 
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz. 
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja. 
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
