Barion Pixel

Beleszállt a közös képviselőkbe a Metropolitan Egyetem docense - Válaszolt a TTOE elnöke

2022. május 10.
krapecz-tarsashaz.jpgJóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.

A cikk írója, aki főiskolai docens a Budapesti Metropolitan Egyetem Gazdaságtudományi Intézetében, s egyben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, olyan kutatásokra és személyes tapasztalatokra hivatkozik vaskos megállapításainak alátámasztásához, melyek nem kerültek ismertetésre az ITT olvasható írásban.

 

Az olvasottakra dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke reagált, aki egy olyan szervezet vezetője, ahol - az országban egyedüliként - tulajdonosi szekció is működik:

Tisztelt Krapecz Imre Főiskolai docens úr!

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondozásában megjelent és a „Közös költség elszámolása a Társasházakban" című cikkéhez, mint a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke az alábbi észrevételeket teszem:

1.) A jogszabályi fejtegetéseiben foglaltak megfelelnek az általános gyakorlatnak és a közös képviselők zömében annak megfelelően végzik a munkájukat, készítik el az éves beszámolót és az adott évre a költségvetést.

2.) Azzal is egyetértek, hogy a tulajdonosok nem teljeskörűen vesznek részt a társasház működésében, kevesen járnak el a közgyűlésekre, valamint vannak olyan tulajdonosi személyek, akik a közgyűlés munkáját megnehezítik viselkedésükkel és hozzászólásaikkal.

3.) Nem tartom azonban elfogadhatónak, hogy általánosságban a közös képviselőket/intéző bizottsági tagokat úgy tünteti fel, hogy azok mind arra törekszenek, hogy a tulajdonosokat becsapják, elsikkasszák a közös költséget és csak ártsanak a társasházaknak.

4.) Fejtegetésében azt erősíti, hogy a költségvetési tervben elfogadott - tervezett - költségek névre szólóan kerüljenek megállapításra a tulajdonosok részére és az elszámolás is így valósuljon meg. Mint tudjuk:
- a beszámoló közgyűlésen arról döntenek, hogy a tervezett költségek alapján egy tulajdoni hányadra mekkora költség jut és annak alapján hogyan alakul a közös költség mértéke
- az elszámolás során kötelezően el kell számolni a felmerült költségekről, mégpedig a Ttv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelően a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként, míg a bevételeket a tervezett és tényleges források szerint
- miután a tervezésnél nem lehet tudni, hogy egy társasházban mennyi és milyen nagyságú pl. csőtörés történik, így előfordul, hogy az arra tervezett összeg nem fedezi a tényleges kiadásokat, míg pl. lakatos munkára tervezett költségre nem kerül sor
- a gyakorlatban megvalósíthatatlan, hogy a tulajdonosok befizetési kötelezettségeit költségnemenként az elszámoláskor szétválasszuk, mivel a működés likvidításához hozzátartozik, hogy az egyik költségnemből átcsoportosításra kerüljön oda, ahol az szükségessé válik
- természetesen a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy a tervszámok alapján befizetett közös költség fel nem használt részét kapják vissza, vagy könyveljék a következő időszakra, azonban ez az eljárás azt jelentené, hogy a társasháznál minden elszámolást követően a „kasszában" nulla forint lenne, amely lehetetlenné teszi a biztonságos üzemeltetést

5.) Az Ön cikkében nagyon egyoldalúan és negatívan fogalmaz a közös képviselőkkel/intéző bizottsági tagokkal kapcsolatban, amelynek alátámasztására azonban csak annyit jelöl meg, hogy a kutatásai és saját tapasztalata alapján fejtette ki, hogy a közös képviselők becsapják a tulajdonosokat, „barátaiknak" adnak munkát, túlzott mértékű árajánlatokat fogadtatnak el a tulajdonosokkal stb.

Szeretnénk megismerni a tényleges kutatási eredményeket, amelyeket ebben a témakörben kapott, hiszen az segítene abban, hogy javíthassuk a közös képviselők munkájának szakmai színvonalát.

 6.) Túlzottnak tartom azt a megállapítását, hogy a közös költség nem fizetése miatt kilakoltatásokra került volna sor. Ilyen esetről nem tudok, de arról igen, hogy aki nem fizeti a közös költséget, az nem fizeti a lakására vonatkozó fűtési és áramdíjakat sem, valamint a bank felé a tartozásait. Ez az oka, hogy valakit végül kilakoltatnak az ingatlanból.

7.) Jó lenne megismerni azt is, hogy mire alapozta cikkének azt a részét, hogy a közös képviselők „manipulálják" a tulajdonosokat. A közös képviselő feladata, hogy üzemeltesse a társasházat és ennek érdekében árajánlatokat kell begyűjtenie, valamint a szakmai állásfoglalások alapján tájékoztatnia kell a tulajdonosokat azokról a feladatokról, amelyek szükségesek és elengedhetetlenek a további működéshez. Ezekre gondolt?

8.) Cikkéből az olvasható ki, hogy Ön szerint a tulajdonosok semmit nem értenek, nem érdekli őket a társasház működése, ezért ezt a hátrányt használják ki a közös képviselők/intéző bizottsági tagok.
Nem helyénvaló a tulajdonosok lenézése és „kiskorúnak" minősítése, s nem hiszem, hogy ezt alá tudná támasztani a végzett kutatása.

Szívesen vennék egy találkozót, ahol megismerhetném az Ön által írtak alátámasztására szolgáló adatokat, én pedig elmondhatnám, hogy a gyakorlatban hogyan lehet működtetni egy társasházat úgy, hogy ne kerüljön sor se megtévesztésre, se pénzügyi összeomlásra.

Megköszönöm, ha lehetőséget biztosít egy egyeztető megbeszélésre.

Üdvözlettel:
dr. Bék Ágnes 

TTOE elnök

Fotó: mkvkok.hu

További híreink


Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.

Ha bérbe adom, ha eladom – Tűzvédelmi biztonság az ingatlan piacon 2026. január 16.
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft.

2,5 millió forint az otthoni energiatárolásra – indul az Otthoni Energiatároló Program 2026. január 15.
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére.

http://www.mitoe.hu
Új szintre lép a létesítménygazdálkodó-képzés: stratégiai megállapodás az Óbudai Egyetem és a THT között 2026. január 15.
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak

Otthoni töltés a társasházban – így lesz biztonságos és jogszerű az elektromos autók töltése 2026. január 14.
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Otthontámogatás: közeleg a január 20-i határidő – kinek és mit kell most lépnie? 2026. január 12.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.

A lakossági fűtés mérgezi leginkább a levegőt 2026. január 9.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.

Mélyfelújítás társasházban: mi hiányzik a működő modellhez? 2026. január 9.
forrás: RenoinvestA hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Hatósági ellenőrzések, bírságolások - Terézvárosban életbe lépett az Airbnb-tilalom 2026. január 8.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.

A társasház és az áramszolgáltató mostoha gyermeke: a csatlakozóberendezés 2026. január 7.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

Fontos tűzvédelmi szabályok társasházakban a fűtési szezonban 2026. január 4.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.

2026-tól új jogi keretben működhetnek az energiaszövetkezetek 2025. december 23.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.

Kirekesztő lakcímrendeletek: panaszt tett az Amnesty International az Európai Bizottságnál 2025. december 23.
Az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2025 nyarán elfogadott "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény és az annak alapján született önkormányzati rendeletek miatt. A szervezet szerint a szabályozás uniós jogot sért, rendszerszintűen diszkriminatív, és aránytalanul sújtja a szegényebb, illetve roma származású lakosságot.

Valós használat kontra tulajdoni lap - szemétszállítási díj igazságosan? 2025. december 22.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Biztosítók kerekasztala: Miért drágultak 2025-re a társasházi biztosítások? 2025. december 21.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak.

Papírmentes tűzvédelmi naplózás: tapasztalatok, előnyök ingatlanüzemeltetők számára 2025. december 19.
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások