Barion Pixel

Beleszállt a közös képviselőkbe a Metropolitan Egyetem docense - Válaszolt a TTOE elnöke

2022. május 10.
krapecz-tarsashaz.jpgJóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.

A cikk írója, aki főiskolai docens a Budapesti Metropolitan Egyetem Gazdaságtudományi Intézetében, s egyben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, olyan kutatásokra és személyes tapasztalatokra hivatkozik vaskos megállapításainak alátámasztásához, melyek nem kerültek ismertetésre az ITT olvasható írásban.

 

Az olvasottakra dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke reagált, aki egy olyan szervezet vezetője, ahol - az országban egyedüliként - tulajdonosi szekció is működik:

Tisztelt Krapecz Imre Főiskolai docens úr!

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondozásában megjelent és a „Közös költség elszámolása a Társasházakban" című cikkéhez, mint a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke az alábbi észrevételeket teszem:

1.) A jogszabályi fejtegetéseiben foglaltak megfelelnek az általános gyakorlatnak és a közös képviselők zömében annak megfelelően végzik a munkájukat, készítik el az éves beszámolót és az adott évre a költségvetést.

2.) Azzal is egyetértek, hogy a tulajdonosok nem teljeskörűen vesznek részt a társasház működésében, kevesen járnak el a közgyűlésekre, valamint vannak olyan tulajdonosi személyek, akik a közgyűlés munkáját megnehezítik viselkedésükkel és hozzászólásaikkal.

3.) Nem tartom azonban elfogadhatónak, hogy általánosságban a közös képviselőket/intéző bizottsági tagokat úgy tünteti fel, hogy azok mind arra törekszenek, hogy a tulajdonosokat becsapják, elsikkasszák a közös költséget és csak ártsanak a társasházaknak.

4.) Fejtegetésében azt erősíti, hogy a költségvetési tervben elfogadott - tervezett - költségek névre szólóan kerüljenek megállapításra a tulajdonosok részére és az elszámolás is így valósuljon meg. Mint tudjuk:
- a beszámoló közgyűlésen arról döntenek, hogy a tervezett költségek alapján egy tulajdoni hányadra mekkora költség jut és annak alapján hogyan alakul a közös költség mértéke
- az elszámolás során kötelezően el kell számolni a felmerült költségekről, mégpedig a Ttv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelően a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként, míg a bevételeket a tervezett és tényleges források szerint
- miután a tervezésnél nem lehet tudni, hogy egy társasházban mennyi és milyen nagyságú pl. csőtörés történik, így előfordul, hogy az arra tervezett összeg nem fedezi a tényleges kiadásokat, míg pl. lakatos munkára tervezett költségre nem kerül sor
- a gyakorlatban megvalósíthatatlan, hogy a tulajdonosok befizetési kötelezettségeit költségnemenként az elszámoláskor szétválasszuk, mivel a működés likvidításához hozzátartozik, hogy az egyik költségnemből átcsoportosításra kerüljön oda, ahol az szükségessé válik
- természetesen a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy a tervszámok alapján befizetett közös költség fel nem használt részét kapják vissza, vagy könyveljék a következő időszakra, azonban ez az eljárás azt jelentené, hogy a társasháznál minden elszámolást követően a „kasszában" nulla forint lenne, amely lehetetlenné teszi a biztonságos üzemeltetést

5.) Az Ön cikkében nagyon egyoldalúan és negatívan fogalmaz a közös képviselőkkel/intéző bizottsági tagokkal kapcsolatban, amelynek alátámasztására azonban csak annyit jelöl meg, hogy a kutatásai és saját tapasztalata alapján fejtette ki, hogy a közös képviselők becsapják a tulajdonosokat, „barátaiknak" adnak munkát, túlzott mértékű árajánlatokat fogadtatnak el a tulajdonosokkal stb.

Szeretnénk megismerni a tényleges kutatási eredményeket, amelyeket ebben a témakörben kapott, hiszen az segítene abban, hogy javíthassuk a közös képviselők munkájának szakmai színvonalát.

 6.) Túlzottnak tartom azt a megállapítását, hogy a közös költség nem fizetése miatt kilakoltatásokra került volna sor. Ilyen esetről nem tudok, de arról igen, hogy aki nem fizeti a közös költséget, az nem fizeti a lakására vonatkozó fűtési és áramdíjakat sem, valamint a bank felé a tartozásait. Ez az oka, hogy valakit végül kilakoltatnak az ingatlanból.

7.) Jó lenne megismerni azt is, hogy mire alapozta cikkének azt a részét, hogy a közös képviselők „manipulálják" a tulajdonosokat. A közös képviselő feladata, hogy üzemeltesse a társasházat és ennek érdekében árajánlatokat kell begyűjtenie, valamint a szakmai állásfoglalások alapján tájékoztatnia kell a tulajdonosokat azokról a feladatokról, amelyek szükségesek és elengedhetetlenek a további működéshez. Ezekre gondolt?

8.) Cikkéből az olvasható ki, hogy Ön szerint a tulajdonosok semmit nem értenek, nem érdekli őket a társasház működése, ezért ezt a hátrányt használják ki a közös képviselők/intéző bizottsági tagok.
Nem helyénvaló a tulajdonosok lenézése és „kiskorúnak" minősítése, s nem hiszem, hogy ezt alá tudná támasztani a végzett kutatása.

Szívesen vennék egy találkozót, ahol megismerhetném az Ön által írtak alátámasztására szolgáló adatokat, én pedig elmondhatnám, hogy a gyakorlatban hogyan lehet működtetni egy társasházat úgy, hogy ne kerüljön sor se megtévesztésre, se pénzügyi összeomlásra.

Megköszönöm, ha lehetőséget biztosít egy egyeztető megbeszélésre.

Üdvözlettel:
dr. Bék Ágnes 

TTOE elnök

Fotó: mkvkok.hu

További híreink


Közös képviselőt keres egy társasház Dunakeszin 2025. december 18.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Nem elég a sablon – Társasházi SZMSZ készítés a gyakorlatban. Mit szabályozzunk és mit ne? Mire figyeljünk? 2025. december 18.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.

Villamos biztonsági felülvizsgálatot végző szakemberek nyilvántartásáról döntöttek 2025. december 17.
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.

http://www.mitoe.hu
Megjelent a THT decemberi száma 2025. december 16.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!

Újbuda az Alkotmánybírósághoz fordulhat a kiemelt beruházások miatt 2025. december 16.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.

Közös költség elmaradás: a tulajdonos és a közös képviselő is felelős lehet 2025. december 15.
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Energiahatékonyság és megtakarítási lehetőségek a fűtési rendszerekben - olcsóbban és gyorsabban 2025. december 12.
Három hasznos beszélgetés költségcsökkentő, praktikus megoldásokról az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadók: Marosi Balázs, épületgépész mérnök, ügyvezető - HERZ Armatúra Hungária Kft, Dráviczki Péter, ipari kereskedelmi vezető - Ariston Hungária Kft, valamint Kádár Katalin, kelet-európai régióvezető - MACDermid Alpha Hungary Kft. Fernox üzletág.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Lakossági energiatároló program indítását tervezik 100 milliárd forintos kerettel 2025. december 11.
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat.

Bevonhatók a garázstulajdonosok a közös költségek viselésébe? 2025. december 11.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Fiatalok lakhatási válsága, átalakuló európai diáklakáspiac – soha nem volt olyan nehéz, mint ma 2025. december 11.
uipi-private-student-housingA fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.

Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar? 2025. december 10.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.

Pályázat indul Erzsébetvárosban akadálymentesítésre: 400 000 Ft támogatás lakásonként 2025. december 9.
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják.

A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Mit jelent valójában a hulladékgazdálkodás változása? – társasházi vonatkozások és információk a konyhai bio gyűjtésről 2025. december 8.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.

Létesítménygazdálkodás támogatása 3D BIM modellekkel 2025. december 5.
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft.

A bérleti piac paradoxona Katalóniában: díjkorlátozás után kevesebb szerződés, magasabb árak 2025. december 5.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan rendezi át az EU a lakáspolitikai játékszabályokat? – a UIPI decemberi helyzetképe 2025. december 4.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.

Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből 2025. december 3.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások