Beleszállt a közös képviselőkbe a Metropolitan Egyetem docense - Válaszolt a TTOE elnöke2022. május 10. |
|---|
Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.
|
|
20 190 HUF
Kültéri Postaláda - nemesacélból
![]() Érdekel → |
|
A cikk írója, aki főiskolai docens a Budapesti Metropolitan Egyetem Gazdaságtudományi Intézetében, s egyben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, olyan kutatásokra és személyes tapasztalatokra hivatkozik vaskos megállapításainak alátámasztásához, melyek nem kerültek ismertetésre az ITT olvasható írásban.
Az olvasottakra dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke reagált, aki egy olyan szervezet vezetője, ahol - az országban egyedüliként - tulajdonosi szekció is működik: Tisztelt Krapecz Imre Főiskolai docens úr! A Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondozásában megjelent és a „Közös költség elszámolása a Társasházakban" című cikkéhez, mint a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke az alábbi észrevételeket teszem: 1.) A jogszabályi fejtegetéseiben foglaltak megfelelnek az általános gyakorlatnak és a közös képviselők zömében annak megfelelően végzik a munkájukat, készítik el az éves beszámolót és az adott évre a költségvetést. 2.) Azzal is egyetértek, hogy a tulajdonosok nem teljeskörűen vesznek részt a társasház működésében, kevesen járnak el a közgyűlésekre, valamint vannak olyan tulajdonosi személyek, akik a közgyűlés munkáját megnehezítik viselkedésükkel és hozzászólásaikkal. 3.) Nem tartom azonban elfogadhatónak, hogy általánosságban a közös képviselőket/intéző bizottsági tagokat úgy tünteti fel, hogy azok mind arra törekszenek, hogy a tulajdonosokat becsapják, elsikkasszák a közös költséget és csak ártsanak a társasházaknak. 4.) Fejtegetésében azt erősíti, hogy a költségvetési tervben elfogadott - tervezett - költségek névre szólóan kerüljenek megállapításra a tulajdonosok részére és az elszámolás is így valósuljon meg. Mint tudjuk: 5.) Az Ön cikkében nagyon egyoldalúan és negatívan fogalmaz a közös képviselőkkel/intéző bizottsági tagokkal kapcsolatban, amelynek alátámasztására azonban csak annyit jelöl meg, hogy a kutatásai és saját tapasztalata alapján fejtette ki, hogy a közös képviselők becsapják a tulajdonosokat, „barátaiknak" adnak munkát, túlzott mértékű árajánlatokat fogadtatnak el a tulajdonosokkal stb. Szeretnénk megismerni a tényleges kutatási eredményeket, amelyeket ebben a témakörben kapott, hiszen az segítene abban, hogy javíthassuk a közös képviselők munkájának szakmai színvonalát. 6.) Túlzottnak tartom azt a megállapítását, hogy a közös költség nem fizetése miatt kilakoltatásokra került volna sor. Ilyen esetről nem tudok, de arról igen, hogy aki nem fizeti a közös költséget, az nem fizeti a lakására vonatkozó fűtési és áramdíjakat sem, valamint a bank felé a tartozásait. Ez az oka, hogy valakit végül kilakoltatnak az ingatlanból. 7.) Jó lenne megismerni azt is, hogy mire alapozta cikkének azt a részét, hogy a közös képviselők „manipulálják" a tulajdonosokat. A közös képviselő feladata, hogy üzemeltesse a társasházat és ennek érdekében árajánlatokat kell begyűjtenie, valamint a szakmai állásfoglalások alapján tájékoztatnia kell a tulajdonosokat azokról a feladatokról, amelyek szükségesek és elengedhetetlenek a további működéshez. Ezekre gondolt? 8.) Cikkéből az olvasható ki, hogy Ön szerint a tulajdonosok semmit nem értenek, nem érdekli őket a társasház működése, ezért ezt a hátrányt használják ki a közös képviselők/intéző bizottsági tagok. Szívesen vennék egy találkozót, ahol megismerhetném az Ön által írtak alátámasztására szolgáló adatokat, én pedig elmondhatnám, hogy a gyakorlatban hogyan lehet működtetni egy társasházat úgy, hogy ne kerüljön sor se megtévesztésre, se pénzügyi összeomlásra. Megköszönöm, ha lehetőséget biztosít egy egyeztető megbeszélésre. Üdvözlettel:dr. Bék Ágnes TTOE elnök Fotó: mkvkok.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.

November 25-én kerül megrendezésre az ország legnagyobb ingatlanbefektetési konferenciája, az Ingatlanbefektetők Napja 2025, amelyet a Life Success Magyarország szervez. A rendezvény kiemelt médiatámogatója a THT. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) képviseletében Szilber Szilviával és Dén Mátyás Andrással találkozhatnak a résztvevők.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek. 





































