Beleszállt a közös képviselőkbe a Metropolitan Egyetem docense - Válaszolt a TTOE elnöke2022. május 10. |
|---|
Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
A cikk írója, aki főiskolai docens a Budapesti Metropolitan Egyetem Gazdaságtudományi Intézetében, s egyben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, olyan kutatásokra és személyes tapasztalatokra hivatkozik vaskos megállapításainak alátámasztásához, melyek nem kerültek ismertetésre az ITT olvasható írásban.
Az olvasottakra dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke reagált, aki egy olyan szervezet vezetője, ahol - az országban egyedüliként - tulajdonosi szekció is működik: Tisztelt Krapecz Imre Főiskolai docens úr! A Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondozásában megjelent és a „Közös költség elszámolása a Társasházakban" című cikkéhez, mint a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke az alábbi észrevételeket teszem: 1.) A jogszabályi fejtegetéseiben foglaltak megfelelnek az általános gyakorlatnak és a közös képviselők zömében annak megfelelően végzik a munkájukat, készítik el az éves beszámolót és az adott évre a költségvetést. 2.) Azzal is egyetértek, hogy a tulajdonosok nem teljeskörűen vesznek részt a társasház működésében, kevesen járnak el a közgyűlésekre, valamint vannak olyan tulajdonosi személyek, akik a közgyűlés munkáját megnehezítik viselkedésükkel és hozzászólásaikkal. 3.) Nem tartom azonban elfogadhatónak, hogy általánosságban a közös képviselőket/intéző bizottsági tagokat úgy tünteti fel, hogy azok mind arra törekszenek, hogy a tulajdonosokat becsapják, elsikkasszák a közös költséget és csak ártsanak a társasházaknak. 4.) Fejtegetésében azt erősíti, hogy a költségvetési tervben elfogadott - tervezett - költségek névre szólóan kerüljenek megállapításra a tulajdonosok részére és az elszámolás is így valósuljon meg. Mint tudjuk: 5.) Az Ön cikkében nagyon egyoldalúan és negatívan fogalmaz a közös képviselőkkel/intéző bizottsági tagokkal kapcsolatban, amelynek alátámasztására azonban csak annyit jelöl meg, hogy a kutatásai és saját tapasztalata alapján fejtette ki, hogy a közös képviselők becsapják a tulajdonosokat, „barátaiknak" adnak munkát, túlzott mértékű árajánlatokat fogadtatnak el a tulajdonosokkal stb. Szeretnénk megismerni a tényleges kutatási eredményeket, amelyeket ebben a témakörben kapott, hiszen az segítene abban, hogy javíthassuk a közös képviselők munkájának szakmai színvonalát. 6.) Túlzottnak tartom azt a megállapítását, hogy a közös költség nem fizetése miatt kilakoltatásokra került volna sor. Ilyen esetről nem tudok, de arról igen, hogy aki nem fizeti a közös költséget, az nem fizeti a lakására vonatkozó fűtési és áramdíjakat sem, valamint a bank felé a tartozásait. Ez az oka, hogy valakit végül kilakoltatnak az ingatlanból. 7.) Jó lenne megismerni azt is, hogy mire alapozta cikkének azt a részét, hogy a közös képviselők „manipulálják" a tulajdonosokat. A közös képviselő feladata, hogy üzemeltesse a társasházat és ennek érdekében árajánlatokat kell begyűjtenie, valamint a szakmai állásfoglalások alapján tájékoztatnia kell a tulajdonosokat azokról a feladatokról, amelyek szükségesek és elengedhetetlenek a további működéshez. Ezekre gondolt? 8.) Cikkéből az olvasható ki, hogy Ön szerint a tulajdonosok semmit nem értenek, nem érdekli őket a társasház működése, ezért ezt a hátrányt használják ki a közös képviselők/intéző bizottsági tagok. Szívesen vennék egy találkozót, ahol megismerhetném az Ön által írtak alátámasztására szolgáló adatokat, én pedig elmondhatnám, hogy a gyakorlatban hogyan lehet működtetni egy társasházat úgy, hogy ne kerüljön sor se megtévesztésre, se pénzügyi összeomlásra. Megköszönöm, ha lehetőséget biztosít egy egyeztető megbeszélésre. Üdvözlettel:dr. Bék Ágnes TTOE elnök Fotó: mkvkok.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.

A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 







































