Beleszállt a közös képviselőkbe a Metropolitan Egyetem docense - Válaszolt a TTOE elnöke2022. május 10. |
|---|
Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
A cikk írója, aki főiskolai docens a Budapesti Metropolitan Egyetem Gazdaságtudományi Intézetében, s egyben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, olyan kutatásokra és személyes tapasztalatokra hivatkozik vaskos megállapításainak alátámasztásához, melyek nem kerültek ismertetésre az ITT olvasható írásban.
Az olvasottakra dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke reagált, aki egy olyan szervezet vezetője, ahol - az országban egyedüliként - tulajdonosi szekció is működik: Tisztelt Krapecz Imre Főiskolai docens úr! A Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondozásában megjelent és a „Közös költség elszámolása a Társasházakban" című cikkéhez, mint a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke az alábbi észrevételeket teszem: 1.) A jogszabályi fejtegetéseiben foglaltak megfelelnek az általános gyakorlatnak és a közös képviselők zömében annak megfelelően végzik a munkájukat, készítik el az éves beszámolót és az adott évre a költségvetést. 2.) Azzal is egyetértek, hogy a tulajdonosok nem teljeskörűen vesznek részt a társasház működésében, kevesen járnak el a közgyűlésekre, valamint vannak olyan tulajdonosi személyek, akik a közgyűlés munkáját megnehezítik viselkedésükkel és hozzászólásaikkal. 3.) Nem tartom azonban elfogadhatónak, hogy általánosságban a közös képviselőket/intéző bizottsági tagokat úgy tünteti fel, hogy azok mind arra törekszenek, hogy a tulajdonosokat becsapják, elsikkasszák a közös költséget és csak ártsanak a társasházaknak. 4.) Fejtegetésében azt erősíti, hogy a költségvetési tervben elfogadott - tervezett - költségek névre szólóan kerüljenek megállapításra a tulajdonosok részére és az elszámolás is így valósuljon meg. Mint tudjuk: 5.) Az Ön cikkében nagyon egyoldalúan és negatívan fogalmaz a közös képviselőkkel/intéző bizottsági tagokkal kapcsolatban, amelynek alátámasztására azonban csak annyit jelöl meg, hogy a kutatásai és saját tapasztalata alapján fejtette ki, hogy a közös képviselők becsapják a tulajdonosokat, „barátaiknak" adnak munkát, túlzott mértékű árajánlatokat fogadtatnak el a tulajdonosokkal stb. Szeretnénk megismerni a tényleges kutatási eredményeket, amelyeket ebben a témakörben kapott, hiszen az segítene abban, hogy javíthassuk a közös képviselők munkájának szakmai színvonalát. 6.) Túlzottnak tartom azt a megállapítását, hogy a közös költség nem fizetése miatt kilakoltatásokra került volna sor. Ilyen esetről nem tudok, de arról igen, hogy aki nem fizeti a közös költséget, az nem fizeti a lakására vonatkozó fűtési és áramdíjakat sem, valamint a bank felé a tartozásait. Ez az oka, hogy valakit végül kilakoltatnak az ingatlanból. 7.) Jó lenne megismerni azt is, hogy mire alapozta cikkének azt a részét, hogy a közös képviselők „manipulálják" a tulajdonosokat. A közös képviselő feladata, hogy üzemeltesse a társasházat és ennek érdekében árajánlatokat kell begyűjtenie, valamint a szakmai állásfoglalások alapján tájékoztatnia kell a tulajdonosokat azokról a feladatokról, amelyek szükségesek és elengedhetetlenek a további működéshez. Ezekre gondolt? 8.) Cikkéből az olvasható ki, hogy Ön szerint a tulajdonosok semmit nem értenek, nem érdekli őket a társasház működése, ezért ezt a hátrányt használják ki a közös képviselők/intéző bizottsági tagok. Szívesen vennék egy találkozót, ahol megismerhetném az Ön által írtak alátámasztására szolgáló adatokat, én pedig elmondhatnám, hogy a gyakorlatban hogyan lehet működtetni egy társasházat úgy, hogy ne kerüljön sor se megtévesztésre, se pénzügyi összeomlásra. Megköszönöm, ha lehetőséget biztosít egy egyeztető megbeszélésre. Üdvözlettel:dr. Bék Ágnes TTOE elnök Fotó: mkvkok.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.

Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft.
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére. 
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak. 






































