Az előterjesztés célja, hogy jogi alapot biztosítson azon közösségi törekvésekhez, amelyek az egyes települések hagyományos arculatának, kulturális karakterének és társadalmi összetételének megőrzését szolgálják. Az indoklás szerint a globalizáció, az urbanizáció és a gazdasági homogenizáció hatására egyre fontosabbá vált az az igény, hogy a települések ne váljanak arctalan lakóhelyekké.

A törvény emellett jogi eszközöket biztosít a közösségi identitás sérelme esetén. A beavatkozás azonban kivételesen akkor tekinthető jogszerűnek, ha az érintett személy az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:

• a sérelem csak elkerülhetetlen mértékben következik be a tevékenység megvalósításához,
• a sérelem arányban áll a célként megjelölt közérdekkel,
• a helyi közösséget előzetesen tájékoztatták a tevékenységről és annak várható hatásairól,
• az érintett érdemi egyeztetést folytatott a közösséggel,
• és minden ésszerű intézkedést megtett a sérelem megelőzésére vagy mérséklésére.

A szabályozás erősítheti a településrendezési tervek és más helyi szabályozási eszközök érvényesíthetőségét - különösen olyan beruházások esetén, amelyek jelentősen átalakítanák a lakókörnyezetet. Ugyanakkor jogvitákhoz is vezethet, mivel a „helyi önazonosság" fogalma nehezen konkretizálható, és könnyen válhat hivatkozási alappá ellentmondásos önkormányzati döntésekben.

A javaslat az ingatlanszerzés terén is lehetőséget biztosít korlátozó intézkedésekre. Egyes kiemelten védett településrészek esetében az önkormányzatok kezdeményezhetik, hogy csak az alábbi személyek szerezhessenek ott lakóingatlant:

• akik az adott település közigazgatási területén állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek,
• akik igazolni tudják, hogy közeli hozzátartozóként gondoskodnak ott élő személyről,
• akik az adott településhez kapcsolódó gazdasági vagy közösségi tevékenységet végeznek.

A jogszabálytervezet jelenleg az Országgyűlés előtt van, és még számos részlet kidolgozásra vár. A további információk a Parlament hivatalos oldalán érhetők el.