Kovács Zsolt pozitívan értékelte a biztosítási szektor stabilitását, ami az elmúlt időszakban rendeződő piaci folyamatoknak köszönhető. A növekedés tekintetében, bár a díjbevétel növekedése nem érte el az inflációs rátát, a szektor továbbra is kétszámjegyű, 13%-os növekedést mutatott, ami ígéretes jel a jövőre nézve.

Profitabilitás és öngondoskodás

A szektor profitabilitása szintén pozitív képet mutatott, ahol a hazai tulajdonú és tőzsdei szereplők profitjának összege jelentős, több tízmilliárd forintos nagyságrendet ért el. Kovács kiemelte, hogy a gazdasági visszaesés nem okozott jelentős turbulenciát a piacon, ami a szektor erős alapjaira utal.

Kovács Zsolt - NGM (fotó: THT)

A prezentáció egyik központi eleme az öngondoskodás és a megtakarítások fontosságának hangsúlyozása volt. Kovács szerint a COVID-19 pandémia alatti megtakarítási trendek és a magyar társadalom növekvő megtakarítási hajlandósága ígéretes alapot jelent a jövőbeli növekedés szempontjából. A magyarországi megtakarítások struktúrájában bekövetkezett változások, mint az állampapírok és befektetési jegyek iránti növekvő érdeklődés, tovább erősítik ezt a tendenciát.

Jövőbeli kilátások és kihívások

Az előadás végén Kovács a biztosítási szektor előtt álló kihívásokra és a rendszeres megtakarítások jövőjére összpontosított. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalomnak szüksége van a hosszú távú megtakarításokra, különösen azokban a rétegekben, ahol ez eddig nem volt jellemző. A magyar biztosítási szektor számára az elkövetkező időszakban kulcsfontosságú lesz a megtakarítási termékek innovációja és az ügyfélélmény javítása, hogy a szektor hozzájárulhasson a társadalmi öngondoskodás erősítéséhez.

Szeniczey Gergő - MNB (fotó: THT)

A Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója, részletesen kifejtette a magyar biztosítási piac jelenlegi helyzetét és az előttünk álló időszak várható trendjeit. Az előadás középpontjában a 2024-es évre vonatkozó ambíciók álltak, különös tekintettel a lakásbiztosítások és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepére.

Piaci korrekciók, stabilitás, zöld pénzügyek

Szeniczey úr előadásával rávilágított arra, hogy 2023 a piaci korrekciók évének bizonyult, ami számos pozitív változást hozott magával, stabilizálva ezzel a gazdasági környezetet. A háztartások bruttó pénzügyi vagyonának növekedése és a biztosítástechnikai tartalékok arányának javulása mind-mind bizonyítéka annak, hogy a szektor stabil alapokon áll. Szeniczey Gergő bizakodását fejezte ki a szektor jövőbeli fejlődését illetően, kiemelve, hogy a stabil piaci körülmények kedvezően hatnak a biztosítási ágazatra.

Az előadás egyik fő üzenete a fenntarthatóság és a zöld pénzügyi termékek iránti elkötelezettség volt. Szeniczey Gergő kiemelte a szektorban végbemenő paradigmaváltást, mely a fenntartható fejlődésre és környezettudatos üzleti modellekre helyezi a hangsúlyt. Az első hazai biztosítói klímastressz-teszt végrehajtása és a zöld pénzügyi termékkereső bevezetése fontos lépések a szektor zöld átállása felé.

A biztosítás jövője

Szeniczey előadásában kitért a biztosítási szegmensek, különösen a lakásbiztosítások terén elért fejlődésre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a piac előtt álló kihívásokra is, mint például a szigorítások szükségessége és a termékszerkezet optimalizálása. Hangsúlyozta, hogy a biztosítási szektor készen áll a jövő kihívásaira, így a demográfiai változásokra és a digitális átalakulásra.

Az előadás zárásaként Szeniczey Gergő a magyar biztosítási piac jövőképéről és stratégiai céljairól beszélt. Kiemelte a penetráció növelésének és az ügyfélérték javításának fontosságát, célul kitűzve, hogy a szektor nem csak reagáljon a változásokra, hanem aktívan formálja azokat, elősegítve a minőségi biztosítási termékek és szolgáltatások fejlesztését.

Erdős Mihály - MABISZ (fotó: THT)

Erdős Mihály, a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) elnöke és a Generali Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója átfogó képet adott a magyar biztosítási szektor helyzetéről és a jövőbeli kilátásokról. Az előadás a biztosítási piac legfrissebb trendjeit és adatokat tárta az érdeklődők elé, különös tekintettel a díjbevétel növekedésére, az élet- és nem életbiztosítási szegmensekre, valamint a piaci részesedés változásaira.

Díjbevétel és piaci növekedés

Erdős Mihály kiemelte, hogy a MABISZ tagok a tavalyi évben több mint 1560 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el, ami a szektor méretét és jelentőségét hangsúlyozza a magyar gazdaságban. Az előadó hozzátette, hogy a szektor növekedése összességében 5,7%-os volt, ami bizonyítja a biztosítási piac dinamikus fejlődését és alkalmazkodó képességét a változó gazdasági környezethez.

A piaci részesedések tekintetében Erdős aláhúzta, hogy a Generali Biztosító tartja vezető pozícióját, míg csoportszinten a VIG Csoport áll az élen. Az életbiztosítási szegmensben egy enyhe csökkenés figyelhető meg, amit elsősorban az egyszeri díjas életbiztosítások visszaesése magyaráz. A nem életbiztosítási szegmensben viszont jelentős, 13%-os növekedésről számolt be, külön kiemelve a casco biztosítások pozitív meglepetésként értékelt 21%-os növekedését.

Kihívások és lehetőségek

Erdős Mihály beszélt a biztosítási szektor előtt álló kihívásokról és lehetőségekről is, különös tekintettel a lakásbiztosítási kampányra, a családvédelmi biztosítások kialakítására, valamint a nyugdíjmegtakarítások és a közvetítői szektor támogatásának fontosságára. Az előadó hangsúlyozta a megtakarítások és öngondoskodás növekedésének szükségességét a magyar társadalomban, valamint a szabályozási környezet adaptációját a piaci változásokhoz.

A konferencián Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója, egy friss és innovatív szemszögből közelítette meg a biztosítási szakma jelenlegi helyzetét és a digitális átalakulás hatásait. Az előadás fő témái között szerepelt a mesterséges intelligencia (AI) szerepe a biztosítási értékesítésben, a digitális és személyes értékesítési csatornák összehangolása, valamint az utánpótlás és tehetséggondozás fontossága a szektorban.

Digitális átalakulás és személyes értékesítés

Keszthelyi Erik kiemelte, hogy a digitális világ és a személyes jelenlét egymást kiegészítő elemek a biztosítási szektorban. Az előadó hangsúlyozta, hogy a digitális technológiák alkalmazása mellett a személyes értékesítés és tanácsadás továbbra is alapvető jelentőségű marad a biztosítási termékek sikeres értékesítésében.

Az előadás rávilágított arra, hogy Magyarországon a digitális átalakulás üteme jelentős, de a nemzetközi összehasonlításban még mindig van hova fejlődni. Keszthelyi Erik kiemelte, hogy a digitális stratégia kialakítása és az adatstratégia megalkotása elengedhetetlen a jövőbeni siker érdekében.

A biztosítási szektorban fennálló munkaerőhiányra és a tehetséggondozás fontosságára is kitért az előadás. Keszthelyi Erik szerint a fiatal tehetségek bevonása és a szakmai tudás átadása kulcsfontosságú a biztosítási szakma jövőjének biztosítása érdekében.

Kurtisz Krisztián - UNIQA Biztosító Zrt. (fotó: THT)

Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító Zrt. vezérigazgatójának előadása a Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján a biztosítási szektor jelenlegi kihívásaira és a jövőbeli lehetőségekre összpontosított. Kurtisz megosztotta gondolatait az ügyfelekkel való kapcsolattartás fontosságáról, a digitális transzformáció szükségességéről, és a hibrid értékesítési modellek jelentőségéről.

Az előadásban Kurtisz kiemelte, hogy a biztosítási szektor értéklánca jelentősen megváltozott az elmúlt években, több szereplővel és komplexebb struktúrával. Hangsúlyozta, hogy a szektorban való sikerhez szükséges az együttműködés és a különböző értéklánc-szereplők közötti kooperáció erősítése, hogy így közösen tudják a legmagasabb ügyfélértéket létrehozni.

Kurtisz szerint az IT-befektetések növekedése kulcsfontosságú a biztosítók számára, hogy lépést tudjanak tartani a digitális kor kihívásaival. Az előadásban megjegyezte, hogy a biztosítási piac növekedési trendjeit is figyelembe kell venni a stratégiai tervezés során.

A vezérigazgató kiemelte az ügyfelek digitális elvárásainak fontosságát, és hogy a biztosítási termékek értékesítésének módját ezen elvárások alapján kell alakítani. Emellett az ügyfélélmény javításának és az ügyfelekkel való kapcsolattartás erősítésének is prioritást kell élveznie.

Kurtisz beszédében a tehetséggondozás és az új generációk bevonásának szükségességére is kitért, hangsúlyozva, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése létfontosságú a szektor hosszú távú sikeréhez.

Összességében Kurtisz Krisztián előadása rávilágított a biztosítási szektor előtt álló kihívásokra és lehetőségekre, kiemelve az együttműködés, a digitális transzformáció, az ügyfélélmény javítása, és az új generációk bevonásának fontosságát a jövőbeli siker érdekében.

Tari Annamária pszichoanalitikus és pszichoterapeuta előadása a generációs különbségek munkahelyi dinamikájáról szólt, kiemelve, hogy a különböző korosztályok eltérő módon közelítenek meg bizonyos helyzeteket, és ezek az eltérések különösen fontosak a munkahelyi kommunikáció és interakciók szempontjából. Annamária megosztotta tapasztalatait és pszichológiai megfigyeléseit, amelyek rávilágítanak a fiatalabb generációk egyedi igényeire és viselkedésmintáira a munkahelyen.

Tari Annamária (fotó: THT)

Egyik fő pontja az volt, hogy a fiatalabb munkavállalók más nyelvezetet és kommunikációs formákat preferálnak, ami kihívást jelenthet a hagyományosabb munkakörnyezetekben. Az Y és Z generáció tagjai számára az azonnali visszajelzés és a gyors eredmények elérése kiemelten fontos, ami gyakran ellentétben áll a hosszabb távú projektekkel és célokkal. Emellett a fiatalabb generációk számára fontos a munkahelyi környezet vizuális és szellemi vonzereje, amely befolyásolja őket abban, hogy hol vállalnak munkát.

Annamária hangsúlyozta, hogy a fiatalabb generációk gyakran más értékeket és motivációkat hoznak a munkahelyre, mint az idősebbek. Az új munkavállalók nagyobb hangsúlyt fektetnek az érdekes és élvezetes feladatokra, valamint a munka és magánélet egyensúlyára. Ezen túlmenően, a fiatalabb generációk gyakran kevésbé toleránsak a monoton és repetitív feladatokkal szemben, ami befolyásolhatja produktivitásukat és elkötelezettségüket.

A pszichoanalitikus azt is kiemelte, hogy a fiatalabb generációk kifejezetten érzékenyek a munkahelyi stresszre és a szorongásra, és gyakran más módon kezelik ezeket az érzéseket, mint az idősebb kollégáik. Annamária szerint a munkahelyeknek alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, és támogatóbb, inkluzívabb munkakörnyezetet kell teremteniük, amely lehetővé teszi minden generáció számára, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák.

Végül Tari Annamária arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyi generációs különbségek kezelése érdekében fontos a nyitottság, az empátia és a kölcsönös tisztelet. A munkahelyi kultúra és kommunikáció adaptálása a különböző generációk igényeihez nemcsak a munkatársak közötti konfliktusokat csökkentheti, hanem javíthatja a munkahelyi elégedettséget és hozzájárulhat a vállalat sikeréhez.