BUDAPESTEN EZ A PROGRAM ÉS EZ A SZAKKÖNYV VÁRJA ÖNT A TÁRSASHÁZAK TÖRVÉNYES ÉS ENERGIAHATÉKONY MŰKÖDTETÉSE 2017 KONFERENCIÁN2017. március 10. |
|---|
| Milyen pályázati forrásokhoz juthatnak hozzá a társasházak, lakásszövetkezetek a következő hónapokban, milyen hatása lesz a közös képviselők munkájára és a társasházak életére a Kúria, 2017 januárjában lezárt vizsgálata, mely a társasházi perekben hozott ellentmondó ítéleteket elemezte? Milyen új jogszabályi változások érintik idén a társasházak működését? Ezekről a kérdésekről, illetve a az energiahatékony épületfelújításokhoz igénybevehető támogatásokról és műszaki újdonságokról szól a Társasházi Háztartás és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének idei konferenciasorozata. |
|
10 990 HUF
Minőségi pajzs alakú fekete színterezett zászlótartó
![]() Érdekel → |
|
A rendezvényen - e lap alján jelzett módon jelentkezett - és a helyszínen adatlapot kitöltő résztvevők, az OTP Lakástakarék jóvoltából, ajándékként vehetik át a „TÁRSASHÁZAK GAZDÁLKODÁSA - A KÖZÖS KÉPVISELŐK ÉS SZÁMVIZSGÁLÓK KÉZIKÖNYVE 2017" című pénzügyi tanácsadó kiadványt is,mely egyedülálló módon, nem csak a könyvelők és közös képviselők, hanem a számvizsgálók számára is érthetően veszi sorra, hogy mit, mire, miért és mikor költ a társasház, ezekről hogyan születnek a döntések és miként történik az ellenőrzés. Helyszín: Budapest - Lurdy Ház, Konferencia Központ - 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. Jelentkezés: 2017. március 7-én 17.00 óráig (vagy a 300 fős terem beteltéig) a Konferencia menüpont alatt 10.00 Megnyitó - Meichl Mátyás, főszerkesztő - THT 10.45 Versenyben szigeteljük épületeinket a szigorodó energetikai előírásokkal 11.05 Nem csak a panel házaknak kell megújulniuk! 11.25 Okos mérők (rádiós fűtési költség megosztók és vízmérők) használata a mindennapokban 11.45 Szünet, konzultáció 12.45 Főgáz épületenergetika szolgáltatások 13.05 Napelem, gépészet, szigetelés, ablakcsere - Mire és hogyan pályázhatnak a lakóközösségek 2017-ben 13.25 Futótűzként terjed az eHáz program. Mit kedvelnek benne legjobban a felhasználók? 13.45 Szünet, konzultáció 14.25 A Kúria befejezte a társasházi perek ellentmondó ítéleteinek vizsgálatát 15.25 Személyre szabott jogi tanácsadás - Kérdezzen személyesen dr. Bék Ágnestől! A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják! A részvétel díja 8.000 Ft, de a THT előfizetők és a TTOE tagok részére DÍJMENTES, de regisztrációhoz kötött! Jelentkezés fogadása február 9-től a Konferenciák menüpontnál. QR-kódos belépőjegyet küldünk, amit a belépéskor csak fel kell mutatni. Telefonos és e-mail-es jelentkezéseket a budapesti konferenciára nem tudunk fogadni! |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 







































