THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Célegyenesben a BKIK közös képviselő és társasházkezelő szakmai osztálya2025. február 25. |
|---|
 Az elmúlt évtizedben sokan és sok fórumon kérték a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy a közös képviselők és társasházkezelők, illetve közvetetten a társasházak érdekképviseletére hozzon létre saját kamarát, ez a THT információi szerint most megvalósulni látszik.
|
|
A THT-hoz eljutott információk alapján az utolsó fázisába ért a BKIK közös képviselő és társasházkezelő szakmai osztályának megalakulása. A tervek szerint az Ingatlan forgalmazás- hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztály berkein belül megalakuló csoport céljául tűzte ki többek között a közös képviselet társadalmi megítélésének javítását, a társasházi lakóközösségek érdekképviseletét, illetve állítólag 2025. első felében várható egy nagyobb társasházi törvénymódosítási csomag is, melynek előkészítésében is szerepet kíván vállalni a szakmai szervezet. Az alapító tagok, illetve az elnökségre potenciálisan jelölt személyek között a THT információi szerint több, társasházkezelői berkekben már ismert, régi motoros is feltűnt. Bár az alapító ülés időpontja még egyelőre nem ismert, de állítólag többen vannak olyanok, akik megkezdték a helyezkedést az egyes pozíciókért. Az alapító ülésen a BKIK-ba belépett rendes tagok fognak szavazni arról, hogy a szakmai osztályon belül kik legyenek azok a tisztségviselők, akik a későbbiekben képviselik a tagok érdekeit. Dr. Sztranyák József, a BKIK Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztályelnöke a THT megkeresésére nem cáfolta az információkat, és ígéretet tett egy későbbi időpontban való beszámolóra a szakmai osztály alakulása kapcsán. A THT egyúttal felkérte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát a 2025. március 13-ai konferenciájának fővédnökségére és a megnyitó előadás megtartására. A díjmentes konferenciára itt lehet jelentkezni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Mint az ismeretes, az elmúlt hetekben több mint 600-an társasházkezelő, illetve közös képviselő töltötte ki az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgető petíciót, melyet Gáts Bence társasházkezelő kezdeményezett. Most megérkezett a BKIK XXIII. Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztályának hivatalos álláspontja, melyet az alábbiakban teszünk közzé változtatás nélkül. 
Előadó: Borsfay-Horváth Judit anyagáram vezető - MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. Felvételsorozat ötödik része a THT által rendezett, XV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból. Előadó: Borsfay-Horváth Judit anyagáram vezető - MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 
A németországi Schönbergben történt házrobbanás után a Viebrock panelház-beszállító gyorsan reagált az incidensre: az azonos sorozatba tartozó LG napelemes akkumulátortárolókat készenléti üzemmódba helyezték, míg a többi eszközt lefojtották, vagyis azok csak korlátozottan vagy egyáltalán nem tárolhatnak energiát. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bejelentése szerint márciusban kezdetét veszi a Lakhatási Tőkeprogram, amely 200 milliárd forintos keretösszeggel indul, és várhatóan 800-1000 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést generálhat Magyarországon. A program célja a lakásépítések ösztönzése, ami a következő öt évben akár 30 ezer új lakóingatlan megépüléséhez is hozzájárulhat. 
Az OTP Bank idén is meghirdeti Társasházi Pályázatát, amelyre 2025. május 31-ig jelentkezhetnek a társasházak és lakásszövetkezetek lakóközösségei. Idén 20 társasházi közösség nyerhet összesen 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tételére. A bank célja, hogy a tenni akaró társasházakat segítse, és hozzájáruljon a közös lakókörnyezetek hosszú távú fejlődéséhez és modernizálásához. 
2025. március 1-jétől hatályba lépő új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szabályok számos változást hoznak a társasházak és lakásszövetkezetek számára. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb előírásokat és kötelezettségeket, amelyek érintik a lakóközösségeket. 
Az energiahatékonyság és a pontos elszámolás érdekében a távjeladós mérőeszközök bevezetése elkerülhetetlenné vált a távhős és központi fűtéses társasházakban. A 676/2023. és 677/2023. kormányrendeletek értelmében a társasházkezelőknek konkrét teendőik vannak az új rendszer működtetésében - de pontosan mit jelent ez a gyakorlatban? 
A THT és az eHÁZ közös, országos szintű, 5609 társasház anonim adatai alapján készült felmérés rávilágított arra, hogy a társasházak fenntartásával kapcsolatos költségek jelentős emelkedést mutattak 2024-ben. Az adatok szerint a drágulás az egyes költségelemeknél különböző mértékű volt, egyes tételek infláció felett, mások annál is jelentősebben nőttek. 
A nyomtatástól és postázástól, mint koloncoktól és korlátoktól való megszabadulást követően Ön most az első, több mint 70 oldalas THT szaklapot olvassa, immáron a monitorján keresztül. Nem mindenki számára feltétlen öröm a teljes digitalizáció, pontosan tudjuk, de ha a dolog pozitív oldalát nézzük, akkor többet, jobban tudunk így adni a későbbiekben, mint eddig. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium, figyelembe véve a turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások javaslatait, valamint a jogszabály társadalmasítása során beérkezett észrevételeket, döntött arról, hogy a kötelező szálláshely-minősítés továbbra is díjmentes marad. A döntés értelmében visszavonják azt a rendelettervezetet, amely a szálláshely-minősítési tevékenységhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak szabályozásáról szólt. 
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. A konferencia résztvevői ezúttal díjmentesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című, a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett jogi szakkönyv II. kötetét a helyszínen. 
A Társasházi törvény (Tht.) szerint idén május 1-jéig minden közös képviselőnek, vagy intézőbizottsági elnöknek köteles földhivatali nyilvántartásba vetetnie magát, mert május 2-ától csak így láthatja el a közösség ügyeinek intézését. A 6, azaz hat év óta húzódó ügy, feladat kapcsán rengeteg, egymásnak ellentmondó hír, nyilatkozat, állásfoglalás látott az elmúlt hetekben napvilágot, ráadásul a regisztráció nélkül január 15-étől albetétenként 4.800 Ft-ot gombol le a közös képviselőkről a földhivatal tulajdoni lap bekérésnél. 
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. 
2025-ben a legtöbb településen változatlan maradt az idegenforgalmi adó, azaz röviden: az IFA. Ugyanakkor bizonyos helyeken, ahol korábban nem szedtek díjat a vendégéjszakák után, most bevezették ezt az adót, máshol a meglévő összegeket növelték. Az idegenforgalmi adó felső határa 2025-ben 804,5 forint vendégéjszakánként, de az önkormányzatok saját hatáskörben határozzák meg az alkalmazott összeget ezen belül. Az új adatok szerint több település 2025. január 1-jétől 800 forintra emelte az idegenforgalmi adót. Fontos megjegyezni, hogy két településen eltörölték ezt az adót, egy helyen pedig mérsékelték annak mértékét. 
Egy felmérés szerint az ír 25 évesek 62%-a még mindig a szüleivel él. Ennek elsődleges oka az anyagi nehézségek és a lakáspiachoz való hozzáférés. Az Ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) egy célzott felmérése azt is kimutatta, hogy a válaszadók 34%-a nehézségekkel küzd a megélhetés terén, míg több, mint minden huszadik megkérdezett (5%) azt mondta, hogy komoly gondot okoz számára a mindennapi megélhetés biztosítása. 
Adott egy 3 lépcsőházból álló, összesen 54 lakásos társasház. Az eredeti kialakítás szerint a lépcsőházak földszintjén 2-2 közepes méretű radiátor fűtötte az egyébként 6 emeletnyi lépcsőházat. Az egyes földszinti tárolóhelyiségek is rendelkeztek radiátorokkal. A lakáson belüli radiátorokat az idén termosztatikus szelepekkel és fűtési költségmegosztókkal láttuk el. A helyszínen dolgozó, az épületet jól ismerő épületgépész szakemberek javasolták a lépcsőházi és tárolóban elhelyezett radiátorok megszüntetését, azok leromlott általános állapota és pazarló mivolta miatt (az épület még az olcsó szovjet gáz érájában épült). A lépcsőházat a lakások felől érkező hő legalább egy nagyságrenddel nagyobb mértékben fűti, mint a földszinti, több esetben már évek óta amúgy is elzárt radiátorok. A tulajdonosok többsége támogatná a leszerelést, ahogy én is. Van azonban egy hangos kisebbség, akik ragaszkodnak az eredeti kialakításhoz. Arra hivatkoznak, hogy az épületet így tervezték, és az akkori gépészek számoltak a szóban forgó radiátorokkal is. Szerintük a ritkán előforduló mínusz 20-25 fokos hidegek esetén a radiátorok nélkül csövek fagyhatnak el. Ez képtelenségnek tűnik. Sok épület eleve nem rendelkezik lépcsőházfűtéssel, és a környékbeli hasonló épületek közül is a legtöbben leszerelték már a közös területen található fűtőtesteket. Milyen szavazati arány kell a leszereléshez? Születhet-e olyan döntés, hogy csak egy lépcsőházban maradnak a radiátorok (SZMSZ-t is módosítanánk)? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A THT - többek közt - figyeli a LAKOSSÁGNAK szóló önkormányzati pályázatokat is. Cikkünkben előfizetőink a februárban aktuális, magánszemélyek életének megkönnyítésére kiírt fővárosi pályázatokat találják meg. 
Belföldi utazás során az idegenforgalmi adóval (azaz az IFA-val) gyakran találkozhatunk, de emellett számos más helyi adófajta is módosult 2025-ben. A változások érintik a vagyoni típusú adókat, például az építmény- és telekadót, valamint a kommunális jellegű adókat, mint a magánszemélyek kommunális adója, a helyi iparűzési adó és a települési adó. Ebben a cikkünkben a helyi adónemek körüli idei változásokat nézzük meg. 
A 2025. február 6-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több témát is érintett, ezek közül a lakhatással kapcsolatban a következő lényeges információk hangzottak el. 
A MOHU közzétette a 2025-ös budapesti lomtalanítás első időpontjait. A korábbi gyakorlattól eltérően mostantól a lomtalanítási dátumokat az FKF helyett a MOHU teszi közzé. Az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint a XXI. kerületben (Csepel) és az I. kerületben márciusban kerül sor a lomtalanításra. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
