Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja2025. október 1. |
|---|
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.
|
|
9 990 HUF
Minőségi pajzs alakú fekete színterezett zászlótartó
![]() Érdekel → |
|
A közfeladatot a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter látja el, aki az integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatási konstrukció keretében gondoskodik az ingatlanok hasznosításáról. Ez a konstrukció magában foglal minden olyan hasznosítást - ideértve a bérbeadást is - amely társadalmi integrációs célt szolgál, figyelembe véve az érintetti kör társadalmi helyzetét. A program alapját a civil szervezetek által felajánlott ingatlanok képezik A programban csak olyan ingatlanok vehetnek részt, amelyeket a civil szervezet önkéntesen és ingyenesen ajánl fel a miniszternek hasznosításra, és amelyeket a miniszter hasznosításra alkalmasnak talál. A felajánlást tevő civil szervezettel a miniszter írásbeli megállapodást köt. A civil szervezet ebben vállalja, hogy szerződést köt az ingatlan használatba adásáról a miniszterrel vagy az általa bevont közreműködővel. A használatba adási szerződés szerint a civil szervezet nem kaphat pénzügyi vagy egyéb gazdasági ellenszolgáltatást az ingatlan használati jogának átadásáért, és a felajánlott ingatlant a közszolgáltatási szerződés megszűnéséig nem idegenítheti el. Fontos kitétel, hogy ha a használatba adási szerződés bármilyen okból nem jön létre, a civil szervezetet nem terheli hátrányos jogkövetkezmény. Közreműködő lehet az MRKL A miniszter egyes lakásügynökségi feladatok ellátásába közreműködőként bevonhatja az Magyar Rászorulók Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. (MRKL), amennyiben ahhoz az MRKL hozzájárulását adja. Ha a miniszter és az MRKL között létrejön a közszolgáltatási szerződés - amelyet legalább egyéves és legfeljebb hároméves időtartamra lehet megkötni -, akkor a civil szervezet közvetlenül az MRKL-lel köti meg az ingatlan használatba adására vonatkozó szerződést. Az MRKL feladata a bevonása esetén kiterjed az ingatlanok üzemeltetésére, bérbeadására és hasznosítására. Ezen túlmenően kötelező feladata, hogy a bérlők tekintetében szociális munkát végezzen. A lakásbérleti jogviszonyból, valamint az ingatlan egyéb használati és hasznosítási szerződéseiből származó bevétel az MRKL-t illeti meg. Az MRKL az elért nyereséget kizárólag a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátására fordíthatja. Míg a feladatok ellátásának költségei az MRKL-t terhelik, a szervezet jogosult a közszolgáltatási szerződésben meghatározott költségtérítésre. A lakhatási program keretében a bérlők kiválasztását az MRKL végzi, átlátható módon, nyilvános pályázat útján. A kiválasztási folyamat során kötelezően figyelembe kell venni a pályázók társadalmi helyzetét és rászorultságuk mértékét. Az intézkedéstől a kormányzat a foglalkoztatás növekedéséhez való hozzájárulást is várja.Forrás: kormany.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
2026. június 12-én bemutatjuk az eHÁZ szoftver valamennyi meglévő és új funkcióját, melyre szeretettel várjuk Önt és munkatársait egyaránt! Az esemény során lehetőség nyílik személyes konzultációra is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza.
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.
A társasházi felújítások, különösen ha a közösségi kasszát érintik, mindig nyűgös kérdésnek bizonyulnak. Ráadásul nem szívesen szavaznak meg a lakók olyan munkákat, amiben esetleg nincs közvetlen érintettségük... a földszinti lakót nem érdekli a tető ázása, a felső lakót a pince ázása... Egy dolog viszont minden embert egységesít: mindenki szeretne szép, rendezett, modern környezetben élni. Beszéljünk közösségi térről, közlekedőkről, vagy akár a lakások belső teréről a Fatrafloor Vinyl burkolatok alkalmazása mindenki számára szívmelengető megoldást jelenthetnek.
A társasházi szakmában ritkán kap hangsúlyt az, ami jól működik. Pedig minden sikeresen lezárt felújítás, minden rendezett közösségi helyzet, minden átgondolt döntés mögött olyan tapasztalat áll, amely mások számára is irányt mutathat. Ezt a munkát szeretnénk most láthatóvá tenni. Nem csupán elismerni, hanem lehetőséget adni arra is, hogy a jól működő megoldások példává váljanak a szakmán belül.
FIGYELEM! A burkolat nem szigetel!
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 







































