THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja2025. október 1. |
|---|
 Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.
|
|
A közfeladatot a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter látja el, aki az integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatási konstrukció keretében gondoskodik az ingatlanok hasznosításáról. Ez a konstrukció magában foglal minden olyan hasznosítást - ideértve a bérbeadást is - amely társadalmi integrációs célt szolgál, figyelembe véve az érintetti kör társadalmi helyzetét. A program alapját a civil szervezetek által felajánlott ingatlanok képezik A programban csak olyan ingatlanok vehetnek részt, amelyeket a civil szervezet önkéntesen és ingyenesen ajánl fel a miniszternek hasznosításra, és amelyeket a miniszter hasznosításra alkalmasnak talál. A felajánlást tevő civil szervezettel a miniszter írásbeli megállapodást köt. A civil szervezet ebben vállalja, hogy szerződést köt az ingatlan használatba adásáról a miniszterrel vagy az általa bevont közreműködővel. A használatba adási szerződés szerint a civil szervezet nem kaphat pénzügyi vagy egyéb gazdasági ellenszolgáltatást az ingatlan használati jogának átadásáért, és a felajánlott ingatlant a közszolgáltatási szerződés megszűnéséig nem idegenítheti el. Fontos kitétel, hogy ha a használatba adási szerződés bármilyen okból nem jön létre, a civil szervezetet nem terheli hátrányos jogkövetkezmény. Közreműködő lehet az MRKL A miniszter egyes lakásügynökségi feladatok ellátásába közreműködőként bevonhatja az Magyar Rászorulók Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. (MRKL), amennyiben ahhoz az MRKL hozzájárulását adja. Ha a miniszter és az MRKL között létrejön a közszolgáltatási szerződés - amelyet legalább egyéves és legfeljebb hároméves időtartamra lehet megkötni -, akkor a civil szervezet közvetlenül az MRKL-lel köti meg az ingatlan használatba adására vonatkozó szerződést. Az MRKL feladata a bevonása esetén kiterjed az ingatlanok üzemeltetésére, bérbeadására és hasznosítására. Ezen túlmenően kötelező feladata, hogy a bérlők tekintetében szociális munkát végezzen. A lakásbérleti jogviszonyból, valamint az ingatlan egyéb használati és hasznosítási szerződéseiből származó bevétel az MRKL-t illeti meg. Az MRKL az elért nyereséget kizárólag a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátására fordíthatja. Míg a feladatok ellátásának költségei az MRKL-t terhelik, a szervezet jogosult a közszolgáltatási szerződésben meghatározott költségtérítésre. A lakhatási program keretében a bérlők kiválasztását az MRKL végzi, átlátható módon, nyilvános pályázat útján. A kiválasztási folyamat során kötelezően figyelembe kell venni a pályázók társadalmi helyzetét és rászorultságuk mértékét. Az intézkedéstől a kormányzat a foglalkoztatás növekedéséhez való hozzájárulást is várja.Forrás: kormany.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az egyre változékonyabb, kiszámíthatatlanabb időjárás és a nagy erejű viharok - melyekre idén nyáron is bőven volt példa - komoly kárt tehetnek egyik legfőbb értékünkben, az otthonunkban. Éljünk akár saját lakásban, kertes házban vagy többlakásos társasházban, nagyon fontos, hogy a megfelelő biztosítási védelemmel lássuk el az ingatlant. 
Mit tehet a társasház, ha egy vagy több lakó huzamosabb ideig nem fizeti a közös költséget? Milyen eszközei vannak a közös képviselőnek a tartozás behajtására, és mikor válhat ő maga is felelőssé? Hogyan dönthet a bíróság, ha vita keletkezik? Október 16-án a Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ad elő a témában. 
Milyen lehetőségeket tartogat a társasház mélygarázsában való elektromos autó töltése? Miért ragaszkodjunk mindenképpen a szakszerű kivitelezéshez? Hogyan és kik kezdeményezhetik a töltők felszerelését? Milyen elektromos hálózatra lehet telepíteni a töltőket? Napelem nélkül is megéri? Leállhat-e majd a lift, ha több autót töltenek egyszerre? 
Milyen tájékoztatásokat kell kötelezően kifüggeszteni társasházakban, melyek azok, melyeket praktikus okból célszerű, és melyek azok, melyeket, ahogy mondani szokás: illik kitenni? 
2025. október 1-jétől új feltételek lépnek életbe a szemétszállításban. A MOHU friss ÁSZF-je pontosan meghatározza, milyen hulladék kerülhet a kukába, mikor tagadhatja meg a szolgáltató az ürítést, és milyen előírásokat kell betartania minden háztartásnak. 
Ferencváros Önkormányzata idén is meghirdeti a „Zöld Udvar" pályázatot, mely társasházak és lakásszövetkezetek belső udvarainak, zöldfelületeinek kialakítását, fejlesztését célozza. 
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak? 
Bár a lakhatás tagállami hatáskör, az Európai Unió egyre aktívabb szerepet vállal a kapcsolódó politikák koordinálásában. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetésén a résztvevők konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az uniós szintű hozzájárulás lehetőségeiről - az európai tőkepiac megreformálásától a lakáspolitikai eszköztár bővítéséig. 
Itt van az ősz, itt van újra, és bár augusztus 20-án megvoltak az államalapítás ünnepére rendezett tűzijátékok, az igazi nagy durranások csak most jönnek. 
Örömmel jelentjük, hogy a THShop.hu, a hivatalos THT Webáruház kiállítóként is részt vesz a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen. 
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Az esték a városban is gyakran tartogatnak váratlan találkozásokat a denevérekkel, legyen szó egy-egy lépcsőházba tévedt példányról, vagy egy egész kolóniáról, amely a ház szerkezetében talált otthonra. Mit tehetünk ilyen esetben, és mi a jogszerű módja a kiköltöztetésüknek? Vagy hogyan alakíthatunk ki denevérbarát társasházat? 
Jelenleg három társasház is új közös képviselőt keres a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében, mindhárom Budapesten. 
A szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi szempont, a fenntartható életmód elengedhetetlen része. Különösen a társasházakban jelent komoly kihívást a rendszeres és szabályos gyűjtés, ahol a lakók osztoznak a konténereken. Egy jól szervezett rendszer azonban jelentősen hozzájárulhat a tisztább, rendezettebb környezethez. 
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe. 
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg. 
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
