Csaknem 60 éves hibát is helyrehozatna a Lánglovagok Egyesület2023. szeptember 11. |
|---|
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szakmai szervezetek bevonásával az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, valamint a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek beválásvizsgálatát végzi. A Lánglovagok Egyesület 93 pontban küldött javaslatokat, észrevételeket.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Tűzoltási felvonulási terület A tűzoltási felvonulási területek problémája 1965-ig nyúlik vissza. Az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló területen a parkolási tilalom jelölését ugyanis csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet vezette be, de létesítési követelményként, így visszamenőlegesen nem kellett érvényesíteni. Az illetékes szervek hozzá nem értése, hanyagsága, nemtörődömsége miatt mára a tűzoltási felvonulási területek nagy része eltűnt, parkoló lett helyette. A Lánglovagok Egyesület a parkolási tilalom jelölését használati szabályként vezetné be, így visszamenőlegesen is megkövetelhető lenne. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben ugyanakkor felhatalmazást lehetne adni, hogy az épület tulajdonosának, a közterület tulajdonosának vagy az építésügyi hatóságnak a kérelmére, a tűzvédelmi hatóság engedélyével az épület létesítéskor meghatározott tűzoltási felvonulási terület paraméterei utólagosan módosíthatók legyenek. Ez megadná a lehetőséget a tűzoltási felvonulási területek újradefiniálására úgy, hogy kompromisszumos megoldás születhessen a parkolási igénnyel. Száraz felszálló tűzivízvezeték A tűzoltók által nem használt száraz felszálló tűzivízvezetékekhez való görcsös ragaszkodást is felszámolná a Lánglovagok Egyesület. Jelenleg az átalakítására van lehetőség, hogy a 6. emeleten és felette minden második szinten legyen vízkivételi pont, vagy a teljes rendszert nedves fali tűzcsappá alakítsák át. A javaslat nyitva hagyná a lehetőséget, hogy a tűzvédelmi hatóság engedélyével ellensúlyozó intézkedéssel teljesen felszámolható legyen a száraz felszálló tűzivízvezeték. Az olyan lakóépületben, ahol legfeljebb az 5. emeletig van kiépítve a száraz felszálló tűzvízvezeték, meg kellene engedni a feltétel nélküli elbontást. Irányfények Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleknek a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell lennie abban az épületrészben, ahol a menekülő személyek nem rendelkeznek helyismerettel. Ez teljesen indokolatlan, a létesítés és az üzemeltetés költségét jelentősen növeli, hiszen a menekülési jelek megvilágítására akkor van szükség, amikor a normál világítás nem működőképes. A Lánglovagok Egyesület úgy véli, ahol biztonsági világítás van, ott elegendő lenne utánvilágító menekülési jelek elhelyezése, amiket szükség esetén a biztonsági világítás tartaléküzemmódban megfelelő mértékben megvilágít. Szellőzőtisztítás Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 2020-as módosításánál ugyan a meghatározott lakóépületeknél 3 évente előírt szellőzőtisztítási kötelezettséget 4 évre növelték, de ennek a periódusnak a szükségszerűsége is megkérdőjelezhető. A szellőzőtisztítás amúgy jelentős anyagi teherrel jár. A Lánglovagok Egyesület szerint a lakóépületeknél 5 évesre lehetne növelni a tisztítási ciklust, vagy különbséget tenni a szellőzőrendszerek között a tekintetben, hogy konyhai páraelszívók vannak-e bevezetve vagy sem. Amelyekbe nincs bevezetve, ott tűzvédelmi szempontból semmiképpen sem indokolt a 4 éves tisztítás, de talán az 5 éves sem. Tűzgátló nyílászárók Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat legutóbbi módosításánál a füstgátló nyílászárók jelölésének szabályát a Lánglovagok Egyesület javaslata nyomán helyrerakták, a tűzgátló nyílászáróknál is volt előrelépés, de még mindig csak a tűzszakaszhatáron követelik meg az önműködő csukódás biztosítására a figyelemfelhívást, ráadásul létesítési előírásként. A Lánglovagok Egyesület javasolja, hogy használati szabályként az önzáródási követelménnyel rendelkező tűzgátló nyílászárókat kelljen jelölni. Tűzvédelmi jelek Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet létesítési követelményként írja elő a tűzvédelmi berendezések, eszközök jelölését, köztük a tűzjelző kézi jelzésadóét, a hő- és füstelvezető rendszer kézi működtető szerkezetét. A Lánglovagok Egyesület azon az állásponton van, hogy a létesítés idejétől függetlenül rendkívül fontosak ezek a jelölések, ezért a használati szabályok között lenne a helye. A Lánglovagok Egyesület valamennyi javaslata, észrevétele itt olvasható. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szakmai szervezetek bevonásával az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, valamint a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek beválásvizsgálatát végzi. A Lánglovagok Egyesület 93 pontban küldött javaslatokat, észrevételeket.

Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 







































