THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Csaknem 60 éves hibát is helyrehozatna a Lánglovagok Egyesület2023. szeptember 11. |
|---|
 Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szakmai szervezetek bevonásával az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, valamint a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek beválásvizsgálatát végzi. A Lánglovagok Egyesület 93 pontban küldött javaslatokat, észrevételeket.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
 Érdekel → |
|
Tűzoltási felvonulási terület A tűzoltási felvonulási területek problémája 1965-ig nyúlik vissza. Az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló területen a parkolási tilalom jelölését ugyanis csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet vezette be, de létesítési követelményként, így visszamenőlegesen nem kellett érvényesíteni. Az illetékes szervek hozzá nem értése, hanyagsága, nemtörődömsége miatt mára a tűzoltási felvonulási területek nagy része eltűnt, parkoló lett helyette. A Lánglovagok Egyesület a parkolási tilalom jelölését használati szabályként vezetné be, így visszamenőlegesen is megkövetelhető lenne. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben ugyanakkor felhatalmazást lehetne adni, hogy az épület tulajdonosának, a közterület tulajdonosának vagy az építésügyi hatóságnak a kérelmére, a tűzvédelmi hatóság engedélyével az épület létesítéskor meghatározott tűzoltási felvonulási terület paraméterei utólagosan módosíthatók legyenek. Ez megadná a lehetőséget a tűzoltási felvonulási területek újradefiniálására úgy, hogy kompromisszumos megoldás születhessen a parkolási igénnyel. Száraz felszálló tűzivízvezeték A tűzoltók által nem használt száraz felszálló tűzivízvezetékekhez való görcsös ragaszkodást is felszámolná a Lánglovagok Egyesület. Jelenleg az átalakítására van lehetőség, hogy a 6. emeleten és felette minden második szinten legyen vízkivételi pont, vagy a teljes rendszert nedves fali tűzcsappá alakítsák át. A javaslat nyitva hagyná a lehetőséget, hogy a tűzvédelmi hatóság engedélyével ellensúlyozó intézkedéssel teljesen felszámolható legyen a száraz felszálló tűzivízvezeték. Az olyan lakóépületben, ahol legfeljebb az 5. emeletig van kiépítve a száraz felszálló tűzvízvezeték, meg kellene engedni a feltétel nélküli elbontást. Irányfények Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleknek a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell lennie abban az épületrészben, ahol a menekülő személyek nem rendelkeznek helyismerettel. Ez teljesen indokolatlan, a létesítés és az üzemeltetés költségét jelentősen növeli, hiszen a menekülési jelek megvilágítására akkor van szükség, amikor a normál világítás nem működőképes. A Lánglovagok Egyesület úgy véli, ahol biztonsági világítás van, ott elegendő lenne utánvilágító menekülési jelek elhelyezése, amiket szükség esetén a biztonsági világítás tartaléküzemmódban megfelelő mértékben megvilágít. Szellőzőtisztítás Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 2020-as módosításánál ugyan a meghatározott lakóépületeknél 3 évente előírt szellőzőtisztítási kötelezettséget 4 évre növelték, de ennek a periódusnak a szükségszerűsége is megkérdőjelezhető. A szellőzőtisztítás amúgy jelentős anyagi teherrel jár. A Lánglovagok Egyesület szerint a lakóépületeknél 5 évesre lehetne növelni a tisztítási ciklust, vagy különbséget tenni a szellőzőrendszerek között a tekintetben, hogy konyhai páraelszívók vannak-e bevezetve vagy sem. Amelyekbe nincs bevezetve, ott tűzvédelmi szempontból semmiképpen sem indokolt a 4 éves tisztítás, de talán az 5 éves sem. Tűzgátló nyílászárók Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat legutóbbi módosításánál a füstgátló nyílászárók jelölésének szabályát a Lánglovagok Egyesület javaslata nyomán helyrerakták, a tűzgátló nyílászáróknál is volt előrelépés, de még mindig csak a tűzszakaszhatáron követelik meg az önműködő csukódás biztosítására a figyelemfelhívást, ráadásul létesítési előírásként. A Lánglovagok Egyesület javasolja, hogy használati szabályként az önzáródási követelménnyel rendelkező tűzgátló nyílászárókat kelljen jelölni. Tűzvédelmi jelek Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet létesítési követelményként írja elő a tűzvédelmi berendezések, eszközök jelölését, köztük a tűzjelző kézi jelzésadóét, a hő- és füstelvezető rendszer kézi működtető szerkezetét. A Lánglovagok Egyesület azon az állásponton van, hogy a létesítés idejétől függetlenül rendkívül fontosak ezek a jelölések, ezért a használati szabályok között lenne a helye. A Lánglovagok Egyesület valamennyi javaslata, észrevétele itt olvasható. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
