Az OTP Bank honlapján közzétett figyelmeztetés szerint ezekben a hívásokban a csalók a Bank biztonsági, vagy egyéb munkatársának adják ki magukat, a bizalom megerősítése érdekében egyes esetekben még fotóval ellátott hamis igazolványt is küldenek az ügyfél e-mail címére. A kár megakadályozása érdekében az ügyfeleket különböző programok számítógépre vagy telefonra történő telepítésére hívják fel, amit a csalás megelőzését, illetve megakadályozását végző "vírusirtó"-ként jellemeznek.

Természetesen ezek közül egyik sem igaz, a telepített program segítségével a csaló láthatja az ügyfél informatikai és mobil eszközön lévő összes adatot, így az internet vagy mobilbank belépéshez szükséges jelszavakat, a banktól érkező megerősítő kódokat. Ezek ismeretében hozzáférnek a bankszámlákhoz és amelyeket felhasználva elutalják a pénzt az ügyfél számlájáról.

Az OTP Bank hangsúlyozza, hogy sohasem kéri ügyfeleitől programok telepítését és a kollégák sem küldenek igazolványfotót maguk azonosítása érdekében. Azt kéri, hogy ügyfelei fokozott körültekintéssel járjanak el az ilyen hívások során és ne telepítsenek ismeretlen szoftvereket saját eszközeikre, különösen akkor, ha arra telefonhívás során kérik meg őket! A címzett figyelmesen olvassa el a banki SMS és push üzeneteket, az azokban megküldött kódokat pedig senkinek se adja ki! 

Olvasói jelzés alapján olyan jellegű adathalász próbálkozás is volt, amikor valakit nem mint OTP-s ügyfelet hívtak fel a csalók. Az - állítólagos - OTP nevében kezdeményezett telefonhívás során azt közölték, hogy az OTP bank a hívott fél részéről  utalást észlelt egy saját ügyfele pl. Gipsz Jakab számlájára, aki nálunk „adathalász-gyanús" listán szerepel, ezért kérik az utalás tényének megerősítését és a hívott fél bankkártyája meglétének ellenőrzését (így próbálják kideríteni, hogy melyik bank ügyfele). Majd tájékoztatták, hogy a hívott felet nemsokára saját bankja fogja keresni egyeztetés céljából. Ebben a történetben a magát saját bankos kollégának kiadó személy "egyeztető hívása" során próbálták a csalók megszerezni a hívott személy bankoláshoz szükséges adatait.

A Rendőrség is felhívja a figyelmet a honlapján a csalók ilyen jellegű módszerére, a következő történettel. Egy 83 éves veszprémi lakost azzal hívott fel egy magát banki ügyintézőnek kiadó nő, hogy a számláját támadás érte, de az AnyDesk program segítségével ez elhárítható. Miután a nyugdíjas férfi telepítette a programot a számítógépére, azt látta, hogy számláján különböző műveleteket kezdtek végezni. Ez gyanús lett neki, de már nem tudott beavatkozni a folyamatba. Megszakította a hívást, és személyesen elment a bankjához, ahol arról tájékoztatták, hogy több mint kétmillió forintot elutaltak az egyenlegéből.

Fokozottan figyeljünk tehát adatainkra! Minden - adataink kiadására irányuló - kérés ébresszen gyanút bennünk! Ez történhet telefonhívás, SMS-üzenet, közösségi oldalon keresztül érkezett üzenet vagy e-mail formájában, azonban olyan is van, hogy a csalók linket küldenek egy adathalász mobilalkalmazás letöltéséhez, vagy a bank hamis weboldalához. 

A hívások valóságtartalmáról visszahívással könnyen meg tudunk győződni. A telefonos, számítógépes, SMS-es és e-mailes csalások megelőzéséről további hasznos információkat, aktualitásokat, tanácsokat a KiberPajzs oldalán találnak.