- Milyen visszaélések gyanújára derült fény a társasházak esetében?

- Jó néhány társasházban az önkormányzatnak is tulajdonrésze van, vagyis esetükben közvagyonról beszélünk. Ezeknél a társasházaknál az derült ki, hogy a tulajdonos önkormányzat, illetve a vagyonkezelő Csevak gyakorlatilag egyáltalán nem ellenőrizte a közös képviselők tevékenyégét az elmúlt 16-18 évben, noha ez törvényes kötelezettsége lett volna. Ezért fordulhatott elő, hogy a közös képviselők egy része nem rendelkezett megfelelő iskolai végzettséggel, a rájuk bízott társasházak pénzügyeit tisztességtelenül intézte. A közvagyont érő kár több millió vagy tízmillió forintra tehető. Nem egy közös képviselő sikkasztás gyanújába keveredett: erre többnyire akkor derült fény, amikor a lakók leváltották őket, s az új közös képviselőknek nem tudtak elszámolni a rájuk bízott pénzekkel. Ebbe beletartozik a házak közös költsége, a felújításokra szánt összegek, uniós támogatások. A hiányt végül közpénzből kell pótolni. Hűtlen kezelés gyanúja miatt több feljelentés született. Példaként említeném a Petz Ferenc, II. Rákóczi Ferenc, Szent István úton lévő társasházakat. Jó pár olyan közös képviselőről tudunk, akik egyszerűen eltűntek, amikor a zavaros ügyeik kiderültek.

- Konkrétan milyen felelősség terheli a korábbi Csevakot?

- A Csevaknak a közvagyon védelme érdekében ellenőriznie kellett volna a közös képviselők éves gazdasági beszámolóját, de ezt nem tette meg. Annak sem járt utána, hogy valójában kik a közös képviselők. Ha a törvényben előírt kötelezettségének eleget tett volna, nem történtek volna visszaélések. A társasház lakói az önkormányzattól is számon kérhették volna, hogy a közös képviselőt miért nem veszi rá a törvényes működésre, de nem volt szokás a számonkérés, a korábbi önkormányzatok pedig nem törődtek a sikkasztásgyanús ügyekkel.

- Milyen szigorítások várhatók a közös képviselők ellenőrzésére?

- A képviselő-testület tavaly decemberben fogadta el a javaslatot, hogy az önkormányzati tulajdonú társasházaknál a Csepeli Városgazda Zrt. tagságot szerezzen a számvizsgáló bizottságban. A három tagból álló számvizsgáló bizottság jogosult a közös képviselő ellenőrzésére. Korábban az volt a gyakorlat, hogy a számvizsgáló bizottságokba a tisztességtelenül dolgozó közös képviselők saját embereiket, lekötelezettjeiket választatta be, s ezzel lehetetlenné tette a valódi számonkérést. A Csepeli Városgazda Zrt. két új státust tölt be márciustól, akiknek az lesz a feladatuk, hogy 2010-ig visszamenőleg ellenőrizzék az összes társasház éves beszámolóit. Ha a legkisebb gyanú felmerül a törvénytelenségre, kötelességük feljelentést tenni a közvagyon védelme érdekében.

- Milyen reakció várható a közös képviselőktől a szigorítás után?

- A tisztességesen dolgozó közös képviselők örülnek a rendeletnek, mert elindul egy tisztulási folyamat. Akik erkölcstelenül és törvénytelenül végzik a munkájukat, valószínűleg mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a vagyonkezelő képviselője ne lehessen a számvizsgáló bizottság tagja. Akkor ugyanis felügyelet alá kerül a tevékenységük, és nem tudják félrevezetni a lakókat valótlan tájékoztatással. Bizonyos közös képviselők máris tüzelik a lakókat a Csepeli Városgazda Zrt. ellen. Olyan képtelen történeteket találnak ki, hogy a vagyonkezelő akarja megszerezni a közös képviseletet, holott ez nem igaz. A rendelet ugyanakkor csak azokra a társasházakra érvényes, ahol az önkormányzatnak tulajdona van. A lakókat is biztatjuk, hogy tegyenek bejelentést, ha társasházuk vagyonát illetően törvénytelenséget, a sikkasztás gyanúját észlelik. Kérdéseikkel bátran fordulhatnak Papp Györgyhöz, a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársához, akit a 278-5848/ 228-as telefonszámon érhetnek el.
Forrás: csepel.hu