THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Csinos kamatbónuszokkal csábítják a magánszemélyek mellett a társasházakat is az újjáéledt lakástakarékok2024. július 18. |
|---|
 Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A lakástakarékok olyan kamatadó- és tranzakciósilleték-mentes, OBA által biztosított megtakarítási lehetőséget kínálnak, ahol az ügyfelek havi rendszeres befizetéssel gyűjthetnek lakáscélra, és 4-15 év elteltével akár 15-30%-os egyszeri jóváírásban részesülhetnek (az egyik lakáskasszánál ráadásul 40%-os "progresszív bónuszt" adnak az utolsó évben). A befizetések összege lakástakarékonként és konstrukciónként változó: 10 és 100 ezer forint közötti havi befizetéssel is történhet. Sőt, a futamidő végén arra is van lehetőség, hogy a megtakarító fix kamatozású hitelt vegyen fel lakáscélja megvalósítására. Lakáscélnak számít az ingatlanvásárlás, felújítás vagy korszerűsítés (pl. nyílászáró csere, napelem, fűtéskorszerűsítés, fürdőszoba felújítása, festés, klímabeépítés stb.), építés vagy bővítés, a hitel elő- vagy végtörlesztése. Kiváló lehetőség a lakáskassza továbbá arra, ha valaki a gyermekét szeretné támogatni majd ezáltal lakáscélja megvalósításában. A jelenleg lakáskasszát kínáló hitelintézetek: - Erste Bank - OTP Bank - Fundamenta (melynek többségi tulajdonosa az MBH Bank). Erste Bank A tavaly újraindult Erste Lakástakarék bejelentette, hogy júliustól három különböző megtakarítási idejű konstrukcióval várja ügyfeleit. A legrövidebb megtakarítási idejű termékük 5 éves futamidejű és 15 százalékos kamatbónuszt fizet. Jelenleg a legsikeresebb termékük: a 8 éves megtakarítási idejű, a befizetések után 30 százalékos plusz kamatot fizető konstrukció. Azonban, aki a 10 éves megtakarítási időt választja, annak 30 százalékos kamatbónusz jár minden megtakarítási évben befizetett betéti összegre, ráadásul a negyedik év után részkifizetésre is van lehetőség, amire eddig nem volt még példa a lakástakarék-történelemben. Az ügyfelek ráadásul a saját befizetésük maximum 40 százalékának megfelelő összeget is felvehetik előre, tehát még a futamidő lejárta előtt. Ez a termék abban is rugalmas, hogy - feltételezhetően a hosszú futamidőre tekintettel - az ügyfelek az igényeiknek, élethelyzetüknek megfelelően növelhetik vagy csökkenthetik a havi befizetés összegét. Az ügyfelek dönthetnek úgy, hogy havi 10 ezer, 20 ezer, 30 ezer, 40 ezer vagy 50 ezer forint befizetését vállalják. OTP Bank Az OTP Lakástakaréknál hasonlóak a bónuszok. Jelenleg az ügyfelek két lehetőség közül választhatnak: 4 évre, itt a futamidő végén 10 százalékos prémium illeti meg az ügyfeleket, valamint 8 évre köthetnek lakástakarék-szerződést, ahol 30 százalékos prémium illeti meg őket. A konstrukció a szerződők rendszeres, havi befizetéseire épül, ami szabadon választható 10 és 50 ezer forint közötti összeg lehet, de a futamidő alatt is módosítható. Fundamenta A legnagyobb piaci szereplőnél - a mostanra már az MBH Bankhoz tartozó - Fundmentánál az ügyfelek akár 9 futamidő közül is választhatnak. A legrövidebb futamidő 4 év, a leghosszabb pedig 15 év. A bónuszok a konstrukciótól függően változnak, de az utolsó évben akár a 40 százalékos "progresszív bónuszt" is elérheti az ügyfél. A Fundamentánál a megtakarítás már havi 10 ezer forinttól elindítható, de választhatunk akár havi 100 ezer forintos havi összeget is. Áthidaló kölcsön - azaz a kiutalás előtti hitelfelvétel A lakásszámla kiutalása előtti hitelfelvétel lehetőségét, azaz "áthidaló hitelt" jelenleg egyedül a Fundamenta biztosítja. Az igénylés feltételei, hogy elérje a lakásszámla egyenlege a szerződéses összeg 10 százalékát, és a megtakarítási időből már eltelt két év. Az OTP-nél nem adnak ilyen hitelt (ha lakáshitelre van szüksége az ügyfélnek, igényelhet a banktól) és az Erste sem kínál ilyen áthidaló lehetőséget (itt a már említett részkifizetésre van lehetőség 4 év után, a 10 éves konstrukció esetében). Nem kizárólag magánszemélyek számára nyitva álló lehetőség! A társasházak számára is elérhetőek lakás-takarékpénztári konstrukciók a háromból két hitelintézetnél. A Fundamentánál és az OTP Banknál köthetnek a társasházak ilyen szerződéseket a fenti összegekkel és konstrukciókban. Ebben az esetben az LTP megtakarítás felhasználható a társasházak közös tulajdonú épületrészeinek felújítására, korszerűsítésére és hitelkiváltásra is. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
