THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Csinos kamatbónuszokkal csábítják a magánszemélyek mellett a társasházakat is az újjáéledt lakástakarékok2024. július 18. |
|---|
 Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
 Érdekel → |
|
A lakástakarékok olyan kamatadó- és tranzakciósilleték-mentes, OBA által biztosított megtakarítási lehetőséget kínálnak, ahol az ügyfelek havi rendszeres befizetéssel gyűjthetnek lakáscélra, és 4-15 év elteltével akár 15-30%-os egyszeri jóváírásban részesülhetnek (az egyik lakáskasszánál ráadásul 40%-os "progresszív bónuszt" adnak az utolsó évben). A befizetések összege lakástakarékonként és konstrukciónként változó: 10 és 100 ezer forint közötti havi befizetéssel is történhet. Sőt, a futamidő végén arra is van lehetőség, hogy a megtakarító fix kamatozású hitelt vegyen fel lakáscélja megvalósítására. Lakáscélnak számít az ingatlanvásárlás, felújítás vagy korszerűsítés (pl. nyílászáró csere, napelem, fűtéskorszerűsítés, fürdőszoba felújítása, festés, klímabeépítés stb.), építés vagy bővítés, a hitel elő- vagy végtörlesztése. Kiváló lehetőség a lakáskassza továbbá arra, ha valaki a gyermekét szeretné támogatni majd ezáltal lakáscélja megvalósításában. A jelenleg lakáskasszát kínáló hitelintézetek: - Erste Bank - OTP Bank - Fundamenta (melynek többségi tulajdonosa az MBH Bank). Erste Bank A tavaly újraindult Erste Lakástakarék bejelentette, hogy júliustól három különböző megtakarítási idejű konstrukcióval várja ügyfeleit. A legrövidebb megtakarítási idejű termékük 5 éves futamidejű és 15 százalékos kamatbónuszt fizet. Jelenleg a legsikeresebb termékük: a 8 éves megtakarítási idejű, a befizetések után 30 százalékos plusz kamatot fizető konstrukció. Azonban, aki a 10 éves megtakarítási időt választja, annak 30 százalékos kamatbónusz jár minden megtakarítási évben befizetett betéti összegre, ráadásul a negyedik év után részkifizetésre is van lehetőség, amire eddig nem volt még példa a lakástakarék-történelemben. Az ügyfelek ráadásul a saját befizetésük maximum 40 százalékának megfelelő összeget is felvehetik előre, tehát még a futamidő lejárta előtt. Ez a termék abban is rugalmas, hogy - feltételezhetően a hosszú futamidőre tekintettel - az ügyfelek az igényeiknek, élethelyzetüknek megfelelően növelhetik vagy csökkenthetik a havi befizetés összegét. Az ügyfelek dönthetnek úgy, hogy havi 10 ezer, 20 ezer, 30 ezer, 40 ezer vagy 50 ezer forint befizetését vállalják. OTP Bank Az OTP Lakástakaréknál hasonlóak a bónuszok. Jelenleg az ügyfelek két lehetőség közül választhatnak: 4 évre, itt a futamidő végén 10 százalékos prémium illeti meg az ügyfeleket, valamint 8 évre köthetnek lakástakarék-szerződést, ahol 30 százalékos prémium illeti meg őket. A konstrukció a szerződők rendszeres, havi befizetéseire épül, ami szabadon választható 10 és 50 ezer forint közötti összeg lehet, de a futamidő alatt is módosítható. Fundamenta A legnagyobb piaci szereplőnél - a mostanra már az MBH Bankhoz tartozó - Fundmentánál az ügyfelek akár 9 futamidő közül is választhatnak. A legrövidebb futamidő 4 év, a leghosszabb pedig 15 év. A bónuszok a konstrukciótól függően változnak, de az utolsó évben akár a 40 százalékos "progresszív bónuszt" is elérheti az ügyfél. A Fundamentánál a megtakarítás már havi 10 ezer forinttól elindítható, de választhatunk akár havi 100 ezer forintos havi összeget is. Áthidaló kölcsön - azaz a kiutalás előtti hitelfelvétel A lakásszámla kiutalása előtti hitelfelvétel lehetőségét, azaz "áthidaló hitelt" jelenleg egyedül a Fundamenta biztosítja. Az igénylés feltételei, hogy elérje a lakásszámla egyenlege a szerződéses összeg 10 százalékát, és a megtakarítási időből már eltelt két év. Az OTP-nél nem adnak ilyen hitelt (ha lakáshitelre van szüksége az ügyfélnek, igényelhet a banktól) és az Erste sem kínál ilyen áthidaló lehetőséget (itt a már említett részkifizetésre van lehetőség 4 év után, a 10 éves konstrukció esetében). Nem kizárólag magánszemélyek számára nyitva álló lehetőség! A társasházak számára is elérhetőek lakás-takarékpénztári konstrukciók a háromból két hitelintézetnél. A Fundamentánál és az OTP Banknál köthetnek a társasházak ilyen szerződéseket a fenti összegekkel és konstrukciókban. Ebben az esetben az LTP megtakarítás felhasználható a társasházak közös tulajdonú épületrészeinek felújítására, korszerűsítésére és hitelkiváltásra is. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
