Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Csökkennek a lakásárak Magyarországon és az EU-ban is 2023. november 24.
A KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában. A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5%-kal, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest.
Árak az új lakások piacán 2023 I-II. negyedévében • Az eladásra épült mintegy 4400 lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben. • Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben. • Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt. Árak a használt lakások piacán 2023 II. negyedévében • A lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent. • Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben. • A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, mintegy 2 ezer forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt. • A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött. • Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban. • Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé. • A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt. A vidéki városokban és az agglomerációkban nagyarányú a fogalomcsökkenés 2023 I. negyedévében tovább esett a piaci forgalom, majd a II. negyedévben a fővárosban élénkülést, vidéken azonban továbbra is erőteljes visszaesést mutatnak az eddig rendelkezésre álló adatok. (A fővárosi eladási adatok kedvező alakulásához ugyanakkor hozzájárulhat a lecsökkent ügyforgalom miatti gyorsabb átfutási idő is.) Ismét népszerűek a külföldiek körében a magyar lakások, a lakásvásárlások már 2022-ben meghaladták a járvány előtti szintet 2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer). Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást. A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant. A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada zajlott Budapesten, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott. Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak. Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti). Az EU-tagállamok átlagában csak minimálisan változtak a lakásárak 2023 II. negyedévében Számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 3,9, illetve 2,7%-kal csökkentek a lakásárak. Németországban a négy negyedéven át tartó folyamatos visszaesés hatására az egy évvel korábbinál 9,9%-kal alacsonyabb áron keltek el a lakások. Nagyarányú éves árcsökkenés következett be még Dániában (-7,6%) és Svédországban (-6,8%) is. Ugyanakkor Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7%-kal magasabbak lettek a lakásárak az előző év azonos időszakinál. A szomszédos országok közül Ausztriában minimális mértékben elmaradtak a lakásárak az egy évvel korábbitól (-0,3%). Romániában lényegében stagnáltak, Szlovákiában pedig 1,9%-kal csökkentek. Akárcsak Horvátországban, Szlovéniában is emelkedtek az árak, utóbbiban 7,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Csökkennek a lakásárak Magyarországon és az EU-ban is

2023. november 24.

A KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában. A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5%-kal, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest.

Árak az új lakások piacán 2023 I-II. negyedévében

• Az eladásra épült mintegy 4400 lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben.
• Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben.
• Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt.

Árak a használt lakások piacán 2023 II. negyedévében

• A lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent.
• Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben.
• A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, mintegy 2 ezer forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt.
• A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött.
• Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban.
• Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé.
• A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt.

A vidéki városokban és az agglomerációkban nagyarányú a fogalomcsökkenés

2023 I. negyedévében tovább esett a piaci forgalom, majd a II. negyedévben a fővárosban élénkülést, vidéken azonban továbbra is erőteljes visszaesést mutatnak az eddig rendelkezésre álló adatok. (A fővárosi eladási adatok kedvező alakulásához ugyanakkor hozzájárulhat a lecsökkent ügyforgalom miatti gyorsabb átfutási idő is.)

Ismét népszerűek a külföldiek körében a magyar lakások, a lakásvásárlások már 2022-ben meghaladták a járvány előtti szintet

2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer).

Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást. A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant.

A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada zajlott Budapesten, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott. Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak.

Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti).

Az EU-tagállamok átlagában csak minimálisan változtak a lakásárak 2023 II. negyedévében

Számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 3,9, illetve 2,7%-kal csökkentek a lakásárak.

Németországban a négy negyedéven át tartó folyamatos visszaesés hatására az egy évvel korábbinál 9,9%-kal alacsonyabb áron keltek el a lakások. Nagyarányú éves árcsökkenés következett be még Dániában (-7,6%) és Svédországban (-6,8%) is. Ugyanakkor Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7%-kal magasabbak lettek a lakásárak az előző év azonos időszakinál.

A szomszédos országok közül Ausztriában minimális mértékben elmaradtak a lakásárak az egy évvel korábbitól (-0,3%). Romániában lényegében stagnáltak, Szlovákiában pedig 1,9%-kal csökkentek. Akárcsak Horvátországban, Szlovéniában is emelkedtek az árak, utóbbiban 7,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Készüljünk a felpörgésre! Biznisz az ingatlanban – 2024. KONFERENCIABESZÁMOLÓ 2024. április 4.
Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk.

Amivel mindenki jól járna: az a magyar lakások mélyfelújítása 2024. április 3.
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.

Fővárosi Lakásügynökség alakult a megfizethető lakhatásért 2024. március 21.
Elindult a Fővárosi Lakásügynökség, a Budapesti Önkormányzat új projektje a megfizethető bérlakások számának növelésére - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Kovács Vera, a lakásügynökség vezetője. A bérlőket majd névjegyzék- és pályázati rendszeren keresztül választják ki, akiknek megfizethető és biztonságos lakhatást kínálnak.

Albérleti támogatás igényelhető 180 ezer forintig - ezzel is segítenék a harminc év alattiak elhelyezkedését 2024. március 20.
Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.


Ébredés: vége az olcsó rezsi illúziójának 2024. január 18.
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország idei éves, lakhatási szegénységéről írt jelentésének harmadik fejezete, amely az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzi.

THT podcast: Mit hozhat a 2024-es év az ingatlanpiacon? 2024. január 8.
Szilber Szilvia társasházszakértő vendége Borsi László, a Hatoscsatorna Lakásvásár műsorának szerkesztő-műsorvezetője. 10 éves az egyedülálló Lakásvásár és 35 éves az ingatlanpiac. Történetek az ingatlanpiac kezdetétől napjainkig, jótanácsok a társasházi lakóknak 2024-re.

Mélyponton: lakáspiac, lakáshitel piac, építőipar 2023. december 20.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023. novemberi lakáspiaci jelentése alapján jelentős változások figyelhetők meg a magyar lakáspiacon. A DunaHouse ingatlanközvetítő mérései szerint 2023-ban Budapest és vidék lakáspiacán is csökkent a befektetési céllal lakást vásárlók aránya. Budapesten ez az arány a harmadik negyedévre 36 százalékra csökkent a korábbi 42 százalékról, vidéken pedig 23 százalékra az előző 32 százalékról.

A lakhatás luxus, nem pedig alapjog? 2023. december 6.
Magyarországon az elmúlt egy évben rendkívüli mértékben növekedtek a megélhetés költségei. Ez egyrészt a lakhatási, elsősorban a rezsiköltségek megugrásával járt, másrészt pedig azzal, hogy az elszálló árak miatt egyre nehezebb kigazdálkodni a lakhatás költségeit. - derül ki a Habitat for Humanity idei éves lakhatási szegénységéről írt jelentéséből.

Dől az ingyen pénz a lakáspiacra – Jó ez nekünk? 2023. december 4.
Korábbi cikkeinkben már írtunk a családok számára jövő év elejétől elérhető CSOK Plusz-ról, amely kapcsán Csák János miniszter egy kérdésre adott válaszában azt nyilatkozta, hogy annak bevezetése után a kormány nem számol az ingatlanpiacon árfelhajtó hatással. A miniszter kijelentése elgondolkodtató, mert több körülmény is van, ami a fenti jóslatot támasztja alá, azonban sok olyan is, ami pont az ellenkezőjét.

Utca szintű lakásár-térképet készített a KSH 2023. november 29.
Megújult formában és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa, amely a lehető legrészletesebb területi bontásban mutatja be a használt lakások négyzetméterárát: a települési (a fővárosban a kerületi) átlagárak mellett a városokban utcánként is közli az átlagos árakat és azok relatív szórását. A lekérdezőfelületet sajtótájékoztató keretében mutatta be a KSH.

Online INGATLANKÖZVETÍTŐ tanfolyamhoz csatlakozhat december 6-ig! 2023. november 21.
Szakképesítő vizsgára felkészítő Ingatlanközvetítő képzés indul 2023.11.06-án Bottka Gabriella szakmai felügyeletével, a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében. A 100% online tanfolyam akár érettségivel is elkezdhető és mindössze 69.870 Ft-ba kerül! A képzés során a résztvevők ingatlanközvetítői, műszaki, jogi és értékbecslési témakörökben lesznek naprakészek.

Magyarország a listák élén – a lakásárak és bérleti díjak emelkedése az EU-ban 2023. november 17.
A bérleti díjak szempontjából a negyedik, a lakásáraknál pedig a második legjelentősebb emelkedést mutatják Magyarországon a 2022-es statisztikák az EU-ban.

Folytatódott a hazai lakáspiaci forgalom visszaesése 2023. november 6.
A KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában.

CSOK a családnak! – minden, amit tudni lehet a CSOK Pluszról 2023. október 30.
Összeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.

5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene egy hónap alatt 2023. október 16.
2023 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 7,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké 13,6%-kal nőtt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,0%-kal kisebb volt a júliusinál.

Kevesebb az ember, több a lakás Magyarországon 2023. október 6.
Akárhogyan is alakult az elmúlt évtizedekben Magyarországon a lakáspiac, a legutóbbi népszámlálás KSH által eddig feldolgozott adataiból is világosan látszik, hogy az ország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik, szemben a magyar népességgel, mely változó ütemben ugyan, de folyamatosan fogy.

A CSOK és a babaváró hitel átalakításával lökést kaphat a társasházi lakáspiac 2023. július 25.
Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!

Összeomlott a lakáspiac 2023. május 24.
2022 második felében a gazdasági kilátások bizonytalansága, az infláció emelkedése, valamint a monetáris kondíciók szigorodása a lakáspiaci ciklus fordulópontját eredményezte. A fordulat mind az adásvételek számában, mind a lakásárak csökkenésében tetten érhető volt. 2023-ban a magas inflációs környezet miatt a háztartások reál értelemben vett rendelkezésre álló jövedelmének mérséklődése várható, ami miatt fennmaradhat az alacsony kereslet, tovább hűtve a lakáspiacot.