Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Csökkennek a lakásárak Magyarországon és az EU-ban is 2023. november 24.
A KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában. A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5%-kal, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest.
12 500 HUF Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó Érdekel →
Árak az új lakások piacán 2023 I-II. negyedévében • Az eladásra épült mintegy 4400 lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben. • Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben. • Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt. Árak a használt lakások piacán 2023 II. negyedévében • A lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent. • Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben. • A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, mintegy 2 ezer forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt. • A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött. • Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban. • Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé. • A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt. A vidéki városokban és az agglomerációkban nagyarányú a fogalomcsökkenés 2023 I. negyedévében tovább esett a piaci forgalom, majd a II. negyedévben a fővárosban élénkülést, vidéken azonban továbbra is erőteljes visszaesést mutatnak az eddig rendelkezésre álló adatok. (A fővárosi eladási adatok kedvező alakulásához ugyanakkor hozzájárulhat a lecsökkent ügyforgalom miatti gyorsabb átfutási idő is.) Ismét népszerűek a külföldiek körében a magyar lakások, a lakásvásárlások már 2022-ben meghaladták a járvány előtti szintet 2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer). Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást. A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant. A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada zajlott Budapesten, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott. Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak. Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti). Az EU-tagállamok átlagában csak minimálisan változtak a lakásárak 2023 II. negyedévében Számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 3,9, illetve 2,7%-kal csökkentek a lakásárak. Németországban a négy negyedéven át tartó folyamatos visszaesés hatására az egy évvel korábbinál 9,9%-kal alacsonyabb áron keltek el a lakások. Nagyarányú éves árcsökkenés következett be még Dániában (-7,6%) és Svédországban (-6,8%) is. Ugyanakkor Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7%-kal magasabbak lettek a lakásárak az előző év azonos időszakinál. A szomszédos országok közül Ausztriában minimális mértékben elmaradtak a lakásárak az egy évvel korábbitól (-0,3%). Romániában lényegében stagnáltak, Szlovákiában pedig 1,9%-kal csökkentek. Akárcsak Horvátországban, Szlovéniában is emelkedtek az árak, utóbbiban 7,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Csökkennek a lakásárak Magyarországon és az EU-ban is

2023. november 24.

A KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában. A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5%-kal, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest.

12 500 HUF

Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó

Érdekel →

Árak az új lakások piacán 2023 I-II. negyedévében

• Az eladásra épült mintegy 4400 lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben.
• Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben.
• Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt.

Árak a használt lakások piacán 2023 II. negyedévében

• A lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent.
• Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben.
• A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, mintegy 2 ezer forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt.
• A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött.
• Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban.
• Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé.
• A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt.

A vidéki városokban és az agglomerációkban nagyarányú a fogalomcsökkenés

2023 I. negyedévében tovább esett a piaci forgalom, majd a II. negyedévben a fővárosban élénkülést, vidéken azonban továbbra is erőteljes visszaesést mutatnak az eddig rendelkezésre álló adatok. (A fővárosi eladási adatok kedvező alakulásához ugyanakkor hozzájárulhat a lecsökkent ügyforgalom miatti gyorsabb átfutási idő is.)

Ismét népszerűek a külföldiek körében a magyar lakások, a lakásvásárlások már 2022-ben meghaladták a járvány előtti szintet

2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer).

Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást. A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant.

A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada zajlott Budapesten, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott. Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak.

Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti).

Az EU-tagállamok átlagában csak minimálisan változtak a lakásárak 2023 II. negyedévében

Számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 3,9, illetve 2,7%-kal csökkentek a lakásárak.

Németországban a négy negyedéven át tartó folyamatos visszaesés hatására az egy évvel korábbinál 9,9%-kal alacsonyabb áron keltek el a lakások. Nagyarányú éves árcsökkenés következett be még Dániában (-7,6%) és Svédországban (-6,8%) is. Ugyanakkor Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7%-kal magasabbak lettek a lakásárak az előző év azonos időszakinál.

A szomszédos országok közül Ausztriában minimális mértékben elmaradtak a lakásárak az egy évvel korábbitól (-0,3%). Romániában lényegében stagnáltak, Szlovákiában pedig 1,9%-kal csökkentek. Akárcsak Horvátországban, Szlovéniában is emelkedtek az árak, utóbbiban 7,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

17 690 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.


„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Inflációhoz kötött emelések, korlátozott szerződésmódosítás – Szigorúbb bérleti díj-szabályozás jön Ausztriában 2025. október 13.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren.


Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

Gyorsított pályán az EU első lakásügyi akcióterve 2025. október 8.
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.

„Az ár nem ellenség” – A szabad lakáspiacok szerepe a várostervezésben 2025. október 3.
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt.

Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja 2025. október 1.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

Piacvédelmi beavatkozás helyett strukturális javítás, tudásmegosztás kell 2025. szeptember 24.
Bár a lakhatás tagállami hatáskör, az Európai Unió egyre aktívabb szerepet vállal a kapcsolódó politikák koordinálásában. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetésén a résztvevők konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az uniós szintű hozzájárulás lehetőségeiről - az európai tőkepiac megreformálásától a lakáspolitikai eszköztár bővítéséig.

Ingyenes szigetelés? Az MVM és Masterplast közös programja beindíthatja a lakáskorszerűsítést 2025. szeptember 22.
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés.

HOUS bizottság - helyi szinteken megvalósítható javaslatok kidolgozása a cél 2025. szeptember 19.
A UIPI (International Union of Property Owners) idei kongresszusán a finn környezetvédelmi és lakhatási miniszter, Sari Multala összefoglalta, miként látja az EU és a tagállamok viszonyát ezen a kényes területen.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

Benépesülnek a „szellemvárosok”, szorul a hurok az Airbnb körül: Madrid átalakuló arca 2025. szeptember 8.
Spanyolország fővárosa, Madrid és környéke súlyos lakhatási válsággal és gyors ütemű átrendeződéssel néz szembe. Miközben a megfizethető lakásokért küzdő középosztály a városhatárokon túli, egykor "szellemvárosokként" elhíresült településekre kényszerül, a kormányzat kemény fellépéssel igyekszik szabályozni a rövid távú lakáskiadást.

Lakhatás, politika, felelősség – Mit tanulhat Európa Finnországtól? 2025. szeptember 4.
Helsinkiben gyűltek össze 2025 júniusában a lakáspolitika nemzetközi szakértői és döntéshozói, hogy a 46. UIPI Kongresszuson közösen gondolkodjanak a fenntartható lakhatás európai jövőjéről. A rendezvény egyik fő célja a finn tapasztalatok megosztása volt, miközben a résztvevők azt is megvitatták, milyen szerepet vállalhat az Európai Unió a lakáspolitika alakításában.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Az osztrák lakásmodell lehet a megoldás az uniós lakhatási válságra 2025. augusztus 21.
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez.