Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Csökkentheti-e a közös költséget a közös képviselő a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hírek alapján? 2013. december 11.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. tervezett új bekezdése arról rendelkezik, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a rezsicsökkentések végrehajtásáról tájékoztatja a tulajdonosokat és minden hónap 15. napjáig jól látható helyen a közös területen el kell helyezni az erről szóló írásos anyagot költségnemenkénti bontásban. Vagyis külön fel kell tüntetni az áram, az esetlegesen közösen használt gáz, valamint a víz- és csatornadíj és szemétszállítási díj számláján feltüntetett megtakarítási összeget.
93 220 HUF Információs / Tájékoztató vitrin 73 x 70 cm Érdekel →
Első ízben 2014. február 15-ig kell elkészíteni a 2013. január 1-től bevezetett rezsicsökkentéseket - a bevezetésük feltüntetése mellett - és a kapott összeget a külön tulajdonú lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre le kell bontani költségnem szerint és összesítve. A következő hónapok 15. napjáig az alapadatokhoz mindig hozzá kell adni a közben beérkező számlák alapján a csökkentés összegét. Ezek a feladatok - természetesen munkaidő ráfordítása mellett - elvégezhetők és az éves beszámolónál kötelezően felhasználandók. Az éves összes megtakarítás összegét a beszámoló közgyűlésen egyértelműen ki kell emelni és a döntésre a tulajdonosok részére határozati formában meg kell fogalmazni. FONTOS!!! A közös költség összegét törvényi előírás szerint sem kell 20 %-kal, vagy bármilyen százalékkal csökkenteni! A rendelkezés szerint csak egyértelműen ki kell mutatni a megtakarítást, majd annak felhasználásáról vagy visszafizetéséről a tulajdonosi közgyűlés jogosult dönteni. A közös képviselők, vagy az intéző bizottságok nincsenek felhatalmazva arra, hogy a közgyűlés által megállapított közös költség mértékét megváltoztassák, arra kizárólag a tulajdonosok közgyűlése hozhat döntést. Természetesen az éves beszámoló előterjesztésekor a megtakarítás felhasználására különböző variácókat kell a tulajdonosok elé terjeszteni: visszafizetik, a közös költség mértékét csökkentik, vagy a szükséges beruházásokat, felújításokat végeztetik el belőle. Dönthetnek arról is, hogy a fennálló hátralékok behajtásának költségeit fedezik belőle és ennek nyomán befolyó összegeket használják fel karbantartásra stb. Arról viszont nem dönthet a közgyűlés, hogy nem kívánják a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítését, mivel a törvényi rendelkezést nem írhatja felül a közgyűlési határozat. A rendelkezések közül a legfájóbb, hogy a törvény lehetőséget biztosít a Fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy amennyiben bejelentést kapnak arról, hogy valamelyik közös képviselő nem tesz eleget a törvény előírásnak, azzal szemben bírságot szabhatnak ki. Erre figyelemmel minden érintettnek ki kell dolgoznia egy olyan tervet, amellyel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban tudja megoldani a tájékoztatást és azt bizonyítani is tudja. Megjegyzendő, hogy ma még nem elfogadott törvényről, csak tervezetről beszélünk, ezért - remélhetőleg a szakmai szervezetek véleményének figyelembevétele után - a végleges szöveg alapján még módosulhatnak a feladatok. Dr. Bék Ágnes elnök Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete

Csökkentheti-e a közös költséget a közös képviselő a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hírek alapján?

2013. december 11.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. tervezett új bekezdése arról rendelkezik, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a rezsicsökkentések végrehajtásáról tájékoztatja a tulajdonosokat és minden hónap 15. napjáig jól látható helyen a közös területen el kell helyezni az erről szóló írásos anyagot költségnemenkénti bontásban. Vagyis külön fel kell tüntetni az áram, az esetlegesen közösen használt gáz, valamint a víz- és csatornadíj és szemétszállítási díj számláján feltüntetett megtakarítási összeget.

93 220 HUF

Információs / Tájékoztató vitrin 73 x 70 cm

Érdekel →

Első ízben 2014. február 15-ig kell elkészíteni a 2013. január 1-től bevezetett rezsicsökkentéseket - a bevezetésük feltüntetése mellett - és a kapott összeget a külön tulajdonú lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre le kell bontani költségnem szerint és összesítve.

A következő hónapok 15. napjáig az alapadatokhoz mindig hozzá kell adni a közben beérkező számlák alapján a csökkentés összegét.

Ezek a feladatok - természetesen munkaidő ráfordítása mellett - elvégezhetők és az éves beszámolónál kötelezően felhasználandók. Az éves összes megtakarítás összegét a beszámoló közgyűlésen egyértelműen ki kell emelni és a döntésre a tulajdonosok részére határozati formában meg kell fogalmazni.

FONTOS!!! A közös költség összegét törvényi előírás szerint sem kell 20 %-kal, vagy bármilyen százalékkal csökkenteni! A rendelkezés szerint csak egyértelműen ki kell mutatni a megtakarítást, majd annak felhasználásáról vagy visszafizetéséről a tulajdonosi közgyűlés jogosult dönteni.

A közös képviselők, vagy az intéző bizottságok nincsenek felhatalmazva arra, hogy a közgyűlés által megállapított közös költség mértékét megváltoztassák, arra kizárólag a tulajdonosok közgyűlése hozhat döntést.

Természetesen az éves beszámoló előterjesztésekor a megtakarítás felhasználására különböző variácókat kell a tulajdonosok elé terjeszteni: visszafizetik, a közös költség mértékét csökkentik, vagy a szükséges beruházásokat, felújításokat végeztetik el belőle. Dönthetnek arról is, hogy a fennálló hátralékok behajtásának költségeit fedezik belőle és ennek nyomán befolyó összegeket használják fel karbantartásra stb.

Arról viszont nem dönthet a közgyűlés, hogy nem kívánják a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítését, mivel a törvényi rendelkezést nem írhatja felül a közgyűlési határozat.
A rendelkezések közül a legfájóbb, hogy a törvény lehetőséget biztosít a Fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy amennyiben bejelentést kapnak arról, hogy valamelyik közös képviselő nem tesz eleget a törvény előírásnak, azzal szemben bírságot szabhatnak ki. Erre figyelemmel minden érintettnek ki kell dolgoznia egy olyan tervet, amellyel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban tudja megoldani a tájékoztatást és azt bizonyítani is tudja.

Megjegyzendő, hogy ma még nem elfogadott törvényről, csak tervezetről beszélünk, ezért - remélhetőleg a szakmai szervezetek véleményének figyelembevétele után - a végleges szöveg alapján még módosulhatnak a feladatok.

Dr. Bék Ágnes elnök

Társasházak és Társasházkezelők

Országos Egyesülete

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

111 630 HUF

Információs / Tájékoztató vitrin 94 x 70 cm

Érdekel →

További híreink

Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”


Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.


Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.