Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Csökkentheti-e a közös költséget a közös képviselő a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hírek alapján? 2013. december 11.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. tervezett új bekezdése arról rendelkezik, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a rezsicsökkentések végrehajtásáról tájékoztatja a tulajdonosokat és minden hónap 15. napjáig jól látható helyen a közös területen el kell helyezni az erről szóló írásos anyagot költségnemenkénti bontásban. Vagyis külön fel kell tüntetni az áram, az esetlegesen közösen használt gáz, valamint a víz- és csatornadíj és szemétszállítási díj számláján feltüntetett megtakarítási összeget.
13 790 HUF THS Taposólámpa LED 18w 2200lm 6500k 30° IP67 acél Ø200-Ø185x92mm Érdekel →
Első ízben 2014. február 15-ig kell elkészíteni a 2013. január 1-től bevezetett rezsicsökkentéseket - a bevezetésük feltüntetése mellett - és a kapott összeget a külön tulajdonú lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre le kell bontani költségnem szerint és összesítve. A következő hónapok 15. napjáig az alapadatokhoz mindig hozzá kell adni a közben beérkező számlák alapján a csökkentés összegét. Ezek a feladatok - természetesen munkaidő ráfordítása mellett - elvégezhetők és az éves beszámolónál kötelezően felhasználandók. Az éves összes megtakarítás összegét a beszámoló közgyűlésen egyértelműen ki kell emelni és a döntésre a tulajdonosok részére határozati formában meg kell fogalmazni. FONTOS!!! A közös költség összegét törvényi előírás szerint sem kell 20 %-kal, vagy bármilyen százalékkal csökkenteni! A rendelkezés szerint csak egyértelműen ki kell mutatni a megtakarítást, majd annak felhasználásáról vagy visszafizetéséről a tulajdonosi közgyűlés jogosult dönteni. A közös képviselők, vagy az intéző bizottságok nincsenek felhatalmazva arra, hogy a közgyűlés által megállapított közös költség mértékét megváltoztassák, arra kizárólag a tulajdonosok közgyűlése hozhat döntést. Természetesen az éves beszámoló előterjesztésekor a megtakarítás felhasználására különböző variácókat kell a tulajdonosok elé terjeszteni: visszafizetik, a közös költség mértékét csökkentik, vagy a szükséges beruházásokat, felújításokat végeztetik el belőle. Dönthetnek arról is, hogy a fennálló hátralékok behajtásának költségeit fedezik belőle és ennek nyomán befolyó összegeket használják fel karbantartásra stb. Arról viszont nem dönthet a közgyűlés, hogy nem kívánják a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítését, mivel a törvényi rendelkezést nem írhatja felül a közgyűlési határozat. A rendelkezések közül a legfájóbb, hogy a törvény lehetőséget biztosít a Fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy amennyiben bejelentést kapnak arról, hogy valamelyik közös képviselő nem tesz eleget a törvény előírásnak, azzal szemben bírságot szabhatnak ki. Erre figyelemmel minden érintettnek ki kell dolgoznia egy olyan tervet, amellyel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban tudja megoldani a tájékoztatást és azt bizonyítani is tudja. Megjegyzendő, hogy ma még nem elfogadott törvényről, csak tervezetről beszélünk, ezért - remélhetőleg a szakmai szervezetek véleményének figyelembevétele után - a végleges szöveg alapján még módosulhatnak a feladatok. Dr. Bék Ágnes elnök Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete

Csökkentheti-e a közös költséget a közös képviselő a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hírek alapján?

2013. december 11.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. tervezett új bekezdése arról rendelkezik, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a rezsicsökkentések végrehajtásáról tájékoztatja a tulajdonosokat és minden hónap 15. napjáig jól látható helyen a közös területen el kell helyezni az erről szóló írásos anyagot költségnemenkénti bontásban. Vagyis külön fel kell tüntetni az áram, az esetlegesen közösen használt gáz, valamint a víz- és csatornadíj és szemétszállítási díj számláján feltüntetett megtakarítási összeget.

13 790 HUF

THS Taposólámpa LED 18w 2200lm 6500k 30° IP67 acél Ø200-Ø185x92mm

Érdekel →

Első ízben 2014. február 15-ig kell elkészíteni a 2013. január 1-től bevezetett rezsicsökkentéseket - a bevezetésük feltüntetése mellett - és a kapott összeget a külön tulajdonú lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre le kell bontani költségnem szerint és összesítve.

A következő hónapok 15. napjáig az alapadatokhoz mindig hozzá kell adni a közben beérkező számlák alapján a csökkentés összegét.

Ezek a feladatok - természetesen munkaidő ráfordítása mellett - elvégezhetők és az éves beszámolónál kötelezően felhasználandók. Az éves összes megtakarítás összegét a beszámoló közgyűlésen egyértelműen ki kell emelni és a döntésre a tulajdonosok részére határozati formában meg kell fogalmazni.

FONTOS!!! A közös költség összegét törvényi előírás szerint sem kell 20 %-kal, vagy bármilyen százalékkal csökkenteni! A rendelkezés szerint csak egyértelműen ki kell mutatni a megtakarítást, majd annak felhasználásáról vagy visszafizetéséről a tulajdonosi közgyűlés jogosult dönteni.

A közös képviselők, vagy az intéző bizottságok nincsenek felhatalmazva arra, hogy a közgyűlés által megállapított közös költség mértékét megváltoztassák, arra kizárólag a tulajdonosok közgyűlése hozhat döntést.

Természetesen az éves beszámoló előterjesztésekor a megtakarítás felhasználására különböző variácókat kell a tulajdonosok elé terjeszteni: visszafizetik, a közös költség mértékét csökkentik, vagy a szükséges beruházásokat, felújításokat végeztetik el belőle. Dönthetnek arról is, hogy a fennálló hátralékok behajtásának költségeit fedezik belőle és ennek nyomán befolyó összegeket használják fel karbantartásra stb.

Arról viszont nem dönthet a közgyűlés, hogy nem kívánják a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítését, mivel a törvényi rendelkezést nem írhatja felül a közgyűlési határozat.
A rendelkezések közül a legfájóbb, hogy a törvény lehetőséget biztosít a Fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy amennyiben bejelentést kapnak arról, hogy valamelyik közös képviselő nem tesz eleget a törvény előírásnak, azzal szemben bírságot szabhatnak ki. Erre figyelemmel minden érintettnek ki kell dolgoznia egy olyan tervet, amellyel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban tudja megoldani a tájékoztatást és azt bizonyítani is tudja.

Megjegyzendő, hogy ma még nem elfogadott törvényről, csak tervezetről beszélünk, ezért - remélhetőleg a szakmai szervezetek véleményének figyelembevétele után - a végleges szöveg alapján még módosulhatnak a feladatok.

Dr. Bék Ágnes elnök

Társasházak és Társasházkezelők

Országos Egyesülete

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

63 017 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.

Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.


A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.

Így kell módosítani az SzMSz-t a kamerarendszer telepítésekor 2026. május 26.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.

Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.

Társasházi kamerarendszerek telepítésének és üzemeltetésének feltételei 2026. május 18.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.

Visszatérés a normál jogrendhez – véget ért a rendeleti kormányzás Magyarországon 2026. május 15.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.

Közgyűlés számviteli beszámoló nélkül? Szabálytalan a „tulajdonos úgysem érti” érvelés! 2026. május 14.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.

Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.