jog

Csökkentheti-e a közös költséget a közös képviselő a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hírek alapján?

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. tervezett új bekezdése arról rendelkezik, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a rezsicsökkentések végrehajtásáról tájékoztatja a tulajdonosokat és minden hónap 15. napjáig jól látható helyen a közös területen el kell helyezni az erről szóló írásos anyagot költségnemenkénti bontásban. Vagyis külön fel kell tüntetni az áram, az esetlegesen közösen használt gáz, valamint a víz- és csatornadíj és szemétszállítási díj számláján feltüntetett megtakarítási összeget.

Első ízben 2014. február 15-ig kell elkészíteni a 2013. január 1-től bevezetett rezsicsökkentéseket - a bevezetésük feltüntetése mellett - és a kapott összeget a külön tulajdonú lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre le kell bontani költségnem szerint és összesítve.

A következő hónapok 15. napjáig az alapadatokhoz mindig hozzá kell adni a közben beérkező számlák alapján a csökkentés összegét.

Ezek a feladatok - természetesen munkaidő ráfordítása mellett - elvégezhetők és az éves beszámolónál kötelezően felhasználandók. Az éves összes megtakarítás összegét a beszámoló közgyűlésen egyértelműen ki kell emelni és a döntésre a tulajdonosok részére határozati formában meg kell fogalmazni.


FONTOS!!! A közös költség összegét törvényi előírás szerint sem kell 20 %-kal, vagy bármilyen százalékkal csökkenteni! A rendelkezés szerint csak egyértelműen ki kell mutatni a megtakarítást, majd annak felhasználásáról vagy visszafizetéséről a tulajdonosi közgyűlés jogosult dönteni.


A közös képviselők, vagy az intéző bizottságok nincsenek felhatalmazva arra, hogy a közgyűlés által megállapított közös költség mértékét megváltoztassák, arra kizárólag a tulajdonosok közgyűlése hozhat döntést.


Természetesen az éves beszámoló előterjesztésekor a megtakarítás felhasználására különböző variácókat kell a tulajdonosok elé terjeszteni: visszafizetik, a közös költség mértékét csökkentik, vagy a szükséges beruházásokat, felújításokat végeztetik el belőle. Dönthetnek arról is, hogy a fennálló hátralékok behajtásának költségeit fedezik belőle és ennek nyomán befolyó összegeket használják fel karbantartásra stb.


Arról viszont nem dönthet a közgyűlés, hogy nem kívánják a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítését, mivel a törvényi rendelkezést nem írhatja felül a közgyűlési határozat.
A rendelkezések közül a legfájóbb, hogy a törvény lehetőséget biztosít a Fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy amennyiben bejelentést kapnak arról, hogy valamelyik közös képviselő nem tesz eleget a törvény előírásnak, azzal szemben bírságot szabhatnak ki. Erre figyelemmel minden érintettnek ki kell dolgoznia egy olyan tervet, amellyel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban tudja megoldani a tájékoztatást és azt bizonyítani is tudja.


Megjegyzendő, hogy ma még nem elfogadott törvényről, csak tervezetről beszélünk, ezért - remélhetőleg a szakmai szervezetek véleményének figyelembevétele után - a végleges szöveg alapján még módosulhatnak a feladatok.


Dr. Bék Ágnes elnök

Társasházak és Társasházkezelők 

Országos Egyesülete

Összes cikk a rovatban

Partnereink

26 partner

Maradjon naprakész a THT előfizetéssel!

Online lap, digitális tartalom, konferenciák és exkluzív szolgáltatások egy helyen.

Előfizetés részletei
THT szaklap címlapTHT szaklap címlap

Webáruház

Szaklapok, szakkönyvek és hasznos kiadványok egy kattintásra.

Webáruház megnyitása