A társasház kártérítési felelőssége
A hó eltakarításának elmulasztása miatti balesetek esetén a társasház felelősségét elsősorban a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályai alapján vizsgálják. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:520. §-a kimondja a jogellenes károkozás általános tilalmát, míg az azt követő rendelkezések a kártérítési felelősség feltételeit határozzák meg. Ennek értelmében, ha a társasház nem gondoskodik a közös területek biztonságos használatáról, és ennek következtében valaki megsérül, a károsult kártérítést követelhet.
A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a társasház köteles a közös tulajdonú területeken a biztonságos állapot fenntartására. A Kúria döntései szerint a felelősség akkor állapítható meg, ha a hó- vagy síkosságmentesítés elmaradása és a baleset bekövetkezése között okozati összefüggés van, és a társasház nem tudja kimenteni magát azzal, hogy minden elvárható intézkedést megtett volna.
A közös képviselő kötelezettségei a társasházi törvény alapján
A közös képviselő feladatait és felelősségi körét a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg. A törvény 43. § (1) bekezdése szerint a közös képviselő köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, valamint minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében.
Ez a jogszabályhely általános kötelezettséget ír elő, amelybe a közös tulajdon biztonságos használatának biztosítása is beletartozik. Ennek része lehet a hó- és síkosságmentesítés megszervezése, a szükséges vállalkozói szerződések megkötése, valamint az épület állapotával összefüggő karbantartási feladatok koordinálása.
Amennyiben a közös képviselő e kötelezettségeit elmulasztja, és ez kárt okoz, a felelősség vizsgálata polgári jogi alapon történik.
A hó eltakarítási feladatokat tehát külön szerződésben érdemes rögzíteni.
Családi házak esetében a helyzet egyszerűbb: a tulajdonos köteles a járdát és a járda melletti területeket tisztán tartani. Budapesten külön szabályozás vonatkozik a járdán áthaladó kerékpárutakra is, melyek tisztántartását szintén az ingatlantulajdonosnak kell biztosítania. Albérleteknél ajánlott a bérleti szerződésbe foglalni a hóeltakarítási kötelezettségeket, ellenkező esetben az ingatlantulajdonosra hárul ez a feladat.
Irodaházak, boltok és egyéb nem lakás céljára használt ingatlanok esetében az önkormányzatok döntenek, de általában az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója felelős a tisztaságért.
Mikor merülhet fel büntetőjogi felelősség?
A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 165. §-a szabályozza a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását. Eszerint vétséget követ el az, aki foglalkozási szabály megszegésével más személy életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz.
Ez a tényállás elméletileg akkor jöhet szóba, ha a közös képviselő a rá vonatkozó foglalkozási szabályokat súlyosan megszegi, és ennek közvetlen következménye személyi sérülés. A gyakorlatban azonban az elcsúszásos balesetek döntő többsége nem büntetőjogi, hanem polgári jogi kártérítési ügyként kerül elbírálásra.
