Digitális könyvelés, számlafeldolgozás, papírmentes szerződéskötés a társasházakban2021. június 3. |
|---|
Ne papíron kössük a szerződéseket! - hívta fel a figyelmet Poór Károly, a SDSYS Zrt. cégvezetője, aki a szerződések digitalizálásáról és a papíralapú dokumentumok papírmentes feldolgozásáról tartott előadást a Társasházi Háztartás szaklap és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete első online videokonferenciáján.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Önmagában már a papír előállítása is jelentős környezeti terhelést jelent, de gondoljunk az előállításához szükséges vízhasználatra, nyomtatásra és szállításra is. Az EU-ban mindössze egyszer megfogott dokumentumok ökológiai lábnyoma ilyen mértékű, amit nagyon nehezen lehetne karbonsemlegessé tenni: Szerencsére a jogi folyamatok digitalizálódása a jövő. Tagadhatatlan, hogy mindenkinek szüksége van arra, hogy jogilag biztonságos módon, távolról tudja menedzselni a szerződéskötési és aláírási folyamatait. Az üzleti folyamatok energiaigényével kapcsolatban a szakember elmondta, hogy míg régebben ez sok időt és energiát vett igénybe, addig ma már Magyarországon is lehet elektronikusan szerződni. Ráadásul a megoldás mindenki számára elérhető, költséghatékony és nem okoz gondot a használata sem. Szelfi segítségével, mobilapplikáción keresztül lehetőség van mindenkinek saját tanúsítás megszerzésére, amely révén lehetőség van az adott dokumentum aláírására, a legnagyobb biztonságban, speciális mobileszköz vásárlása nélkül. Olyan letölthető applikációkról beszélt, amelyek mögött mindig minősített szolgáltatók és olyan hitelesítő cégek állnak, amelyek megadják a jogi és informatikai biztosítékot, garantálva mindkét aláíró fél sikerességét. Jelenleg a járvány miatt a megoldás igénye 500%-kal nőtt a magyar vállalatok körében. Napjainkban egy ilyen aláírás nem kíván több képességet, mint egy mobilos játékban profil létrehozása. Milyen problémákat old meg az elektronikus szerződés? Idő és költségcsökkentést: papírköltség, nyomtatási költség és idő, iktatással töltött idő, az ügyvezető és a munkatársak ideje, postázás és tértivevény, az utazás és az időpont-egyeztetés, a várakozás és a telefonálás, hogy a dokumentum megérkezett-e, elírta-e, visszaküldené-e? Ráadásul ezek a rendszerek azt is tudják, hogy ki nem írta alá digitálisan a dokumentumot. Ez kifejezetten előnyös, amikor közgyűlési dokumentum hitelesítéséről van szó, azaz több személynek is alá kellene írnia. A normálisnak gondolt tevékenységeket - automatizálás helyett - mi végezzük, pedig már rég a digitális térbe költözhetett volna az egész folyamat, ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, mire költenénk a fennmaradó időt? Azok a cégek ugyanis, akik heti 5 dokumentumot hoznak létre, évente átlagosan 165 órát töltenek adminisztrációval. Azok a cégek, akik heti 25 dokumentumot hoznak létre, évente átlagosan 852 órát töltenek adminisztrációval, ami 106 munkanapot jelent! Ezek az eszközök pont azért vannak, hogy időt és energiát szabadítsanak fel. A papírfelhasználás csökkenésével gyorsabb és biztonságosabb az ügyintézés, egyszerűen használható, és költséget csökkent. Hogyan működik? A távoli ügyfélazonosítás során, lefotózza arcunkat egy gép, bemutatjuk a személyi igazolványunkat, a rendszer arról beolvassa az adatokat, megadjuk az emailcímünket és a telefonszámot, majd nemsokára megérkezik sms-ben a kód, amivel visszaigazolhatjuk magunkat, tanúsítva vagyunk, bármit aláírhatunk, amire ez jogosít (kivéve ingatlan adásvétel), a tanúsítás ráadásul egész Európában érvényes. Ezt követi a digitális szerződéskötés, a dokumentummenedzsment és a minősített elektronikus aláírás folyamata. A szerződéskötés ideje hagyományos módon 23 perc, ami heti 5 szerződés esetén évi 100 munkaórát jelent, digitális módon ez 3 percre csökken, azaz a digitális szerződéskötéssel 87 órányi, összesen 11 napnyi munkamegtakarítás érhető el, ez szerződésenként 20 percet jelent átlagosan. Ehhez azonban fontos, hogy a másik oldalnak is rendelkeznie kell ezzel a típusú aláírással. A Trustchain révén a rendszer képes arra, hogy automatikus, érintésmentes és rendszerfüggetlen megoldást adjon a szerződés aláírására, ezzel mindenki számára megfelelő digitális megoldást nyújt. Nem jó fél lábon állni! Felmerül a kérdés, hogy a fentiek után hogyan lehet a számlák befogadását is digitálisan megoldani? Mióta a NAV előírja az elektronikus számlázást, már a pdf számla is elfogadható a navos ellenőrzéskor. Ezt viszont tárolni kell, a felelősség az adóalanyokat terheli. Előnye, hogy például nyomonkövethető, mikor töltötték le az egyes számlákat. A digitalizációnak különböző fokozatai vannak, de hozzávetőlegesen kimenő számlák esetén 50 másodperc megtakarított idő érhető el számlánként. Poór Károly szerint fel kell készülni arra, hogy el fog tűnni a számla képe, át fog alakulni a számlaolvasás, egyáltalán az is, ahogyan befogadunk egy számlát. A következő évek erről fognak szólni, sok vállalat és főként közműszolgáltató fog átállni, mivel a jogszabályi háttér adott, semmi akadálya, ezért, mint érintett fél, ideje mindenkinek felkészülni. Az ezt biztosító matching rendszerről érdemes tudni, hogy nagyon pontos, gyorsan implementálható, nem szükséges egy új rendszert megtanulni, alkalmas a hibridfolyamatok kezelésre (papíralapú, pdf, navos eszámla stb.), tehát érdemes mindenképpen ilyen rendszert választani - szögezte le a SDSYS Zrt. cégvezetője. Mint mondta, a digitalizáció ma már nem cél, hanem eszköz, nem lehet kikerülni. Mivel a pandémia felgyorsította ezt a folyamatot, nem árt a szükségszerinti digitalizációt mindenképpen felismerni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Ne papíron kössük a szerződéseket! - hívta fel a figyelmet Poór Károly, a SDSYS Zrt. cégvezetője, aki a szerződések digitalizálásáról és a papíralapú dokumentumok papírmentes feldolgozásáról tartott előadást a Társasházi Háztartás szaklap és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete első online videokonferenciáján.

A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 





































