THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
dr. Bék Ágnes, a TTOE elnökének levele Varga Mihály és dr. Varga Judit minisztereknek2021. március 3. |
|---|
 dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke levélben fordult dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszterasszonyhoz és a Varga Mihály Pénzügyminiszterhez az 502/2020. (X1.16.) kormányrendelet kiegészítésének kérelmével annak érdekében, hogy a 2020. évi beszámolást és a 2021. évi tervezést írásbeli szavazással is el lehessen fogadtatni a társasházakban.
|
|
21 140 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzések - Tábla csomag 4 emeletes épület csomag - (8 db)
 Érdekel → |
|
Tisztelt dr. Varga Judit Miniszter Asszony!
lndokolás: Az 502/2020. (XI.16) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése lehetővé teszi az írásbeli szavazás kiírását - ha a tulajdonosok 10 %-a erre vonatkozóan írásban kéri a közös képviselőt - a napirendi pont megnevezésével, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével. A jogszabály lehetőséget biztosít az írásbeli szavazás megtartására akkor is, ha az SZMSZ vagy a korábban hozott közgyűlési döntés ezt kizárja. Nem rendelkezik viszont arról, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. § (1) bekezdésében - kizárólagos közgyűlési jogkörbe utalt - e) pont alól is felmentést biztosítana. Ez a pont a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadását, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadását tartalmazza.
A társasházkezeléssel-ingatlankezeléssel foglalkozó gazdasági társaságok általában 50-100 társasházat - vagy még többet is - kezelnek, így a hétköznapi esték és a nyári időszak alatt nem tudják teljesíteni a közgyűlések összehívását. Amennyiben lehetőség lenne az 50 lakásszám alatti társasházak esetében az írásban történő szavazással elfogadtatni a múlt évi elszámolást és a 2021. évi tervszámokat, akkor csak a nagyobb albetétszámú társasházaknál kellene a közgyűlésen erről dönteni. Az írásbeli szavazás nagyban elősegítené azt is, hogy a megvalósításra váró felújításokról előbb születhessen döntés és nagyobb esélye lenne annak, hogy még ebben az évben a végrehajtás is megtörténjen. Amennyiben a nyári időszakban születik közgyűlési határozat, akkor a kivitelező megkeresése és a munkák elvégzése már minden bizonnyal 2022-re tolódik. Másik probléma az is, hogy a hitelek felvételénél egyes pénzintézetek az 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésére hivatkozással nem fogadják el a közös képviselő által kiírt írásbeli szavazást arra hivatkozással, hogy azt csak a tulajdonosok 10 %-ának írásbeli kezdeményezésére teheti meg.
Javaslat: (1a) Az 50 lakásszám alatti társasházak 2020. évi beszámolója és a 2021. évi tervezési adatok, valamint a sürgős döntést igénylő ügyekben hozott határozat írásbeli szavazással is elfogadható, amelyet a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - részletes tájékoztató anyag mellett - küld meg a tulajdonosok részére. Miután a kormányzati feladatokról szóló munkamegosztás szerint a társasházakkal kapcsolatos szabályozásban mind a két minisztérium illetékes, ezért mind a két kormánytag segítségét kérem a probléma megoldása érdekében. Bízom abban, hogy javaslatom meghallgatásra talál és érdemi választ kapunk javaslatunkkal kapcsolatban. Budapest, 2021. február 24.
Dr. Bék Ágnes |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
