THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökének nyílt levele a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére2025. február 14. |
|---|
 A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházak és Számvizsgálók Egyesületének elnökének nyílt levele.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Tisztelt Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara! A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. A jelenlegi társasházi törvény (Tht.) több mint tíz éve nem esett át jelentős felülvizsgálaton, miközben a társasházkezelői szakma dinamikusan változó környezettel szembesül. Habár Egyesületünk az elmúlt években több törvénymódosítási javaslatot is benyújtott, ezek sajnos nem hoztak áttörést. Az utóbbi időszakban a társasházi földhivatali regisztráció kérdéskörében kialakult káosz különösen élesen rávilágít a rendszer hibáira. A 2025. május 1-jei határidejű kötelező földhivatali regisztráció végrehajtása több szempontból is problémás. Az egymásnak ellentmondó hivatalos állásfoglalások, a gyakorlati megvalósítás részleteinek kidolgozatlansága, valamint a kialakult helyzet miatt a közös képviselőknek az albetétenként 4.800 Ft-os tulajdoni lap kikérés díja is tovább nehezíti a társasházak működését. Nem beszélve arról, hogy a jogszabályalkotó sem gondoskodott a szükséges átmeneti időszakról vagy az adatszolgáltatási rendszer egyszerűsítéséről. Mit javaslunk? Egy szolgáltató szemléletű állam elsődleges feladata az lett volna, hogy az elmúlt hat év alatt felmérje, mely releváns adatok állnak rendelkezésre más állami vagy pénzügyi nyilvántartásokban. Példaként említhető a bankok nyilvántartása, amelyek a közös képviselők adatait már jelenleg is rögzítik a társasházi bankszámlák megnyitásakor. Ehelyett azonban a jelenlegi szabályozás jelentős többletterhet ró a társasházakra: ügyvédi díjakkal, hivatalos eljárási költségekkel, valamint időigényes adminisztrációs feladatokkal szembesülnek. A TSZOE támogatja, hogy a közös képviselők számára biztosítsák a földhivatali tulajdoni lapok ingyenes lekérésének lehetőségét a regisztrációs időszak alatt, és hogy a regisztrációs folyamatot a valós helyzethez igazítsák. A társasházkezelői kamara létrehozása elengedhetetlen A fenti problémák egyértelműen jelzik, hogy szükség van egy szakmai kamarára, amely nemcsak érdekképviseleti feladatokat lát el, hanem szakmai standardokat is megfogalmaz, és érdemi párbeszédet folytat az állammal a társasházi törvény korszerűsítése érdekében. Egy kamara segíthetne az átláthatóság javításában, a szakmai képzés színvonalának emelésében, valamint a szakmai protokollok egységesítésében. Kérem, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogassa a társasházkezelői kamara megalakítását és kapcsolódjon be aktívan a társasházi jogszabályok megújítására irányuló szakmai munkába. A társasházi közösségek és a társasházkezelői szakma jövője érdekében elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzet rendeződjön, és egy korszerűbb, szolgáltatásközpontú szabályozási rendszer jöjjön létre. Bízom benne, hogy nyitottak az együttműködésre, és közösen érhetünk el pozitív változásokat. Tisztelettel, Dr. Kiss Balázs Károly |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
