THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökének nyílt levele a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére2025. február 14. |
|---|
 A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházak és Számvizsgálók Egyesületének elnökének nyílt levele.
|
|
Tisztelt Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara! A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. A jelenlegi társasházi törvény (Tht.) több mint tíz éve nem esett át jelentős felülvizsgálaton, miközben a társasházkezelői szakma dinamikusan változó környezettel szembesül. Habár Egyesületünk az elmúlt években több törvénymódosítási javaslatot is benyújtott, ezek sajnos nem hoztak áttörést. Az utóbbi időszakban a társasházi földhivatali regisztráció kérdéskörében kialakult káosz különösen élesen rávilágít a rendszer hibáira. A 2025. május 1-jei határidejű kötelező földhivatali regisztráció végrehajtása több szempontból is problémás. Az egymásnak ellentmondó hivatalos állásfoglalások, a gyakorlati megvalósítás részleteinek kidolgozatlansága, valamint a kialakult helyzet miatt a közös képviselőknek az albetétenként 4.800 Ft-os tulajdoni lap kikérés díja is tovább nehezíti a társasházak működését. Nem beszélve arról, hogy a jogszabályalkotó sem gondoskodott a szükséges átmeneti időszakról vagy az adatszolgáltatási rendszer egyszerűsítéséről. Mit javaslunk? Egy szolgáltató szemléletű állam elsődleges feladata az lett volna, hogy az elmúlt hat év alatt felmérje, mely releváns adatok állnak rendelkezésre más állami vagy pénzügyi nyilvántartásokban. Példaként említhető a bankok nyilvántartása, amelyek a közös képviselők adatait már jelenleg is rögzítik a társasházi bankszámlák megnyitásakor. Ehelyett azonban a jelenlegi szabályozás jelentős többletterhet ró a társasházakra: ügyvédi díjakkal, hivatalos eljárási költségekkel, valamint időigényes adminisztrációs feladatokkal szembesülnek. A TSZOE támogatja, hogy a közös képviselők számára biztosítsák a földhivatali tulajdoni lapok ingyenes lekérésének lehetőségét a regisztrációs időszak alatt, és hogy a regisztrációs folyamatot a valós helyzethez igazítsák. A társasházkezelői kamara létrehozása elengedhetetlen A fenti problémák egyértelműen jelzik, hogy szükség van egy szakmai kamarára, amely nemcsak érdekképviseleti feladatokat lát el, hanem szakmai standardokat is megfogalmaz, és érdemi párbeszédet folytat az állammal a társasházi törvény korszerűsítése érdekében. Egy kamara segíthetne az átláthatóság javításában, a szakmai képzés színvonalának emelésében, valamint a szakmai protokollok egységesítésében. Kérem, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogassa a társasházkezelői kamara megalakítását és kapcsolódjon be aktívan a társasházi jogszabályok megújítására irányuló szakmai munkába. A társasházi közösségek és a társasházkezelői szakma jövője érdekében elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzet rendeződjön, és egy korszerűbb, szolgáltatásközpontú szabályozási rendszer jöjjön létre. Bízom benne, hogy nyitottak az együttműködésre, és közösen érhetünk el pozitív változásokat. Tisztelettel, Dr. Kiss Balázs Károly |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása. 
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges? 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Mit kell pontosan tartalmaznia annak a közgyűlési határozatnak, amellyel a közös képviselő jogosult lesz regisztrálni a Földhivatalnál? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Lejárt a korábban kiírt május 1-i határidő. A regisztrációs kötelezettség aktuális helyzetéről a THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly adott tájékoztatást. 
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol. 
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
