THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökének nyílt levele a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére2025. február 14. |
|---|
 A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházak és Számvizsgálók Egyesületének elnökének nyílt levele.
|
|
109 480 HUF
THS GDPR-3 adattároló iratszekrény
 Érdekel → |
|
Tisztelt Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara! A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. A jelenlegi társasházi törvény (Tht.) több mint tíz éve nem esett át jelentős felülvizsgálaton, miközben a társasházkezelői szakma dinamikusan változó környezettel szembesül. Habár Egyesületünk az elmúlt években több törvénymódosítási javaslatot is benyújtott, ezek sajnos nem hoztak áttörést. Az utóbbi időszakban a társasházi földhivatali regisztráció kérdéskörében kialakult káosz különösen élesen rávilágít a rendszer hibáira. A 2025. május 1-jei határidejű kötelező földhivatali regisztráció végrehajtása több szempontból is problémás. Az egymásnak ellentmondó hivatalos állásfoglalások, a gyakorlati megvalósítás részleteinek kidolgozatlansága, valamint a kialakult helyzet miatt a közös képviselőknek az albetétenként 4.800 Ft-os tulajdoni lap kikérés díja is tovább nehezíti a társasházak működését. Nem beszélve arról, hogy a jogszabályalkotó sem gondoskodott a szükséges átmeneti időszakról vagy az adatszolgáltatási rendszer egyszerűsítéséről. Mit javaslunk? Egy szolgáltató szemléletű állam elsődleges feladata az lett volna, hogy az elmúlt hat év alatt felmérje, mely releváns adatok állnak rendelkezésre más állami vagy pénzügyi nyilvántartásokban. Példaként említhető a bankok nyilvántartása, amelyek a közös képviselők adatait már jelenleg is rögzítik a társasházi bankszámlák megnyitásakor. Ehelyett azonban a jelenlegi szabályozás jelentős többletterhet ró a társasházakra: ügyvédi díjakkal, hivatalos eljárási költségekkel, valamint időigényes adminisztrációs feladatokkal szembesülnek. A TSZOE támogatja, hogy a közös képviselők számára biztosítsák a földhivatali tulajdoni lapok ingyenes lekérésének lehetőségét a regisztrációs időszak alatt, és hogy a regisztrációs folyamatot a valós helyzethez igazítsák. A társasházkezelői kamara létrehozása elengedhetetlen A fenti problémák egyértelműen jelzik, hogy szükség van egy szakmai kamarára, amely nemcsak érdekképviseleti feladatokat lát el, hanem szakmai standardokat is megfogalmaz, és érdemi párbeszédet folytat az állammal a társasházi törvény korszerűsítése érdekében. Egy kamara segíthetne az átláthatóság javításában, a szakmai képzés színvonalának emelésében, valamint a szakmai protokollok egységesítésében. Kérem, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogassa a társasházkezelői kamara megalakítását és kapcsolódjon be aktívan a társasházi jogszabályok megújítására irányuló szakmai munkába. A társasházi közösségek és a társasházkezelői szakma jövője érdekében elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzet rendeződjön, és egy korszerűbb, szolgáltatásközpontú szabályozási rendszer jöjjön létre. Bízom benne, hogy nyitottak az együttműködésre, és közösen érhetünk el pozitív változásokat. Tisztelettel, Dr. Kiss Balázs Károly |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
