Dr. Kiss Balázs Károly: Az e-közgyűlés szabályai a gyakorlatban2021. május 12. |
|---|
Javasolt volna az egyéb más jogterületeken, más gazdasági szerepelők vonatkozásában már szabályozottan működő jogi megoldások beépítése a társasházak joganyagába is.
|
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
A Társasházi Háztartás szaklap és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete első online videokonferenciáján, az Okos Társasház 2021 országos online rendezvényen, amelyet 2021. április 28-án tartottak, Dr. Kiss Balázs Károly ingatlan és társasházi ügyvéd az e-közgyűlés szabályaival kapcsolatban ismertette a jelenlegi szabályozási gyakorlatot, összevetette más jogi területeken már szabályozott és működő jogi megoldásokkal, és ismertette a pandémiás helyzet által felgyorsított fejlődésre és új kihívásokra adható jogalkotói válaszokat. Mint elmondta, a személyes jelenléttel járó társasházi közgyűlésen a tulajdonostársak döntését azonnal megismerhetik az oda ellátogatók. Mivel ez a legkonzervatívabb döntési forma, időszerű lenne ezen változtatni, vagy új megoldási módozatokat szabályozva beépíteni a működésbe. A másik döntéshozatali mód az írásbeli szavazás, amire csak akkor van lehetőség, ha a társasház SZMSZ-e pontosan szabályozza az írásbeli döntéshozatal módját. Ennek megsértése ugyanis érvénytelenséghez is vezethet. A Társasházi Törvény ismeri még a részközgyűlés fogalmát, erről Dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke is írt cikket (https://www.tht.hu/index.php?mid=newsview&id=274), de általánosságban kevés alkalommal találkozni ennek szabályozásával és gyakorlati működésével. Ez azt jelenti, hogy ha van olyan önállóan szabályozott témakör, amelyben részközgyűlés döntést hozni érdemes és az SZMSZ-ben is rögzített, akkor a részközgyűlés során a döntés meghozható a normál közgyűlés szabályai szerint. Dr. Kiss Balázs Károly szerint a fenti döntéshozatali módok - amiket a társasházak és közös képviseletek alkalmazhatnak jelenleg - eszköztárát érdemes lenne bővíteni, már csak a pandémia miatt is. Szabályozott és működő jogi megoldások révén más gazdasági szereplők jelenleg is élveznek bizonyos előnyöket, amit például a távolból való döntéshozatal ad. Egyesületek, gazdasági társaságok számára ez elérhető. Az ügyvéd szerint fontos különbséget tenni szóbeli vagy írásbeli döntéshozatal között, ennek fontos és központi kérdése az azonosítás, amely révén a leadott szavazat hiteles, és nem utolsó sorban egy közös képviselet részéről érvényesnek elfogadható. Szóbeli döntéshozatal esetén a polgári törvénykönyv pl. az egyesületekre, vagy a gazdasági társaságokra nézve kifejezetten szabályozza az elektronikus hírközlő eszköz útján való szavazást, előírva kötelezettségként, hogy a létesítő okiratban kell azt a szabályanyagot lefektetni, mely eszközök és csatornák vehetők igénybe. Fontos jogszabályi elvárás, hogy minden tag azonos módon és követelményeknek megfelelően vehessen részt a szavazásban, biztosítva az azonos elbánás követelményét és hozzájárulva ahhoz, hogy a szavazás hiteles és érvényes legyen. A tulajdonostársak részéről pl. gazdasági társaságok esetében gyakran felmerül az igény hogy személyes megjelenés nélkül vehessenek részt a tulajdonosi döntéshozatalban, vannak olyan gazdasági szereplők, amelyeknél ez megengedett, a kérdés, hogy a társasházak esetében ezen jogszabály megalkotására miért nem került még sor. Az azonosítás megoldására több módozat is lehetséges, képet és hangot egyszerre továbbítani képes szolgáltatás igénybevételekor későbbi jogviták elkerülése érdekében érdemes olyan rögzítést és visszakereshetőséget biztosító megoldást választani, amely alapján pontos és hiteles jegyzőkönyv készül. Dr. Kiss Balázs Károly szerint az írásbeliség vonatkozásában is van több elérhető megoldás, sok olyan eljárás van, ahol már papír megjelenése nélkül, elektronikusan, digitálisan, hitelesen azonosítható módon tudnak információt közölni a másik féllel. Első ilyen volt a cégeljárás digitalizációja, jelenleg az emailes csatornát alkalmazzák, aminek az elektronikus aláírás és az időbélyeg hangsúlyos eleme. Ám felmerül a kérdés, ha ez egy vállalkozásnál lehetséges, akkor a társasházi közgyűlési szavazáson miért nem alkalmazható. Ugyanilyen írásbeli forma, ahol az azonosítás fontos, a fizetési meghagyás, ami jelenleg közjegyzői hatáskörbe tartozik, de kérelmezői oldalon már papírmentesen is megvalósítható. Előremutató megoldás lenne, ha egy társasházkezelő szoftver automatikusan tartalmazná azt a funkciót, amelynek segítségével egy kattintással azonnal benyújtható lenne a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, automatikusan átemelve a rendszerből a nyilvántartott tartozást és személyes adatokat. Ez a közösköltség behajtásakor - ami közös képviselői kötelezettség - gyorsabb és hatékonyabb megoldás lenne, minimális, de fontos ügyvédi közreműködés mellett. De ugyanide sorolta Dr. Kiss Balázs Károly a bírósági eljárást is: az ügyvédek fotelből tudnak pert indítani, vagy megszüntetni, de ki kell ebből a fotelből kelniük, ha társasházi közgyűlésen kívánnak részt venni. Az ügyfélkapun keresztül számtalan szolgáltatás elvégezhető személyes megjelenés vagy papíralap nélkül, általános törekvés, hogy elektronikusan, digitálisan éljük mindennapjainkat, ez azonban a társasházak esetében is fontos lenne, amikor egy család legnagyobb vagyonáról, az ingatlanáról születik döntés. Jelenleg, az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet szabályozza a társasházak pandémiás időszak alatti működését, és ugyanez szabályozza a jogi személyek és gazdasági társaságok működését is. Jól látható, hogy a jogi személyekkel kapcsolatos joganyag közel a duplája a társasházakénak, ami azt jelenti, hogy kevesebb figyelem jutott a szabályozott és könnyített működés biztosítására a társasházak esetében. Csak arra korlátozódik, hogy megtiltja a személyes jelenléttel járó (május 22-ig) közgyűlések tartását, ha és amennyiben a tulajdonostársaknak van olyan köre, akik a szavatok több mint 10%-ával rendelkeznek, és kérik a közgyűlés összehívását, akkor is csak írásbeli szavazás kiírására van lehetőség. De sajnos ez a szabályozás kevéssé ismert, ezt az információt több érdekelthez kellet volna eljuttatni, érdemes lett volna neki nagyobb nyilvánosságot adni. Marad az írásbeli szavazás, de amennyiben az SZMSZ nem rendelkezik a részletszabályokról, vagy nincs is szabályzat, ez esetben a meghívóban kell rögzíteni a részletszabályait az írásbeli szavazásnak. A szükségmegoldás következményei később jelentkeznek, hogy mennyi érvénytelenségi per indul majd, az egyelőre még nem látható az ügyvéd szerint. Egyelőre nincs más eszköz a döntéshozatalra, pedig jogi személyek, gazdasági társaságok esetében a ptk. szabályozását átemelve lehetőség volna elektronikus hírközlő eszköz útján a tulajdonostársak közösségének a döntéseket meghoznia, azaz egymástól távol lévő tulajdonostársak személyes vagy postai küldemények nélkül is tudnának tulajdonosi döntést hozni. A kormányrendelet egyetlen könnyítése az elektronikus kapcsolattartás vonatkozásában a társasházak működésére vonatkozóan, hogy pl. az emailes kommunikációt is érvényes és hatályos közlési módnak fogadja el. A szabályozás szerint akkor fogadható el érvényesnek a közlés, ha a nyilatkozattévő személye, a nyilatkozat tartalma, időpontja és a címzett személye beazonosítható. A szakember álláspontja szerint ezek a feltételek, különösen a nyilatkozatevő személye egy emailes kommunikációban nehezen tarthatók be és ellenőrizhetőek, hiszen felmerül a kérdés, hogy egy emailen érkezett szkennelt aláírt szavazólap, vagy szerkeszthető formában hagyott elektronikus dokumentum elfogadható-e? Ma a jogi szabályozás nem adott választ arra, hogy a társasházak életét hogyan lehet hatékonyabbá, működőképessé és gazdaságossá tenni, hogy a közgyűlés döntései könnyen, gyorsan és olcsón megismerhetőek legyenek, ne járjon olyan adminisztratív és egyéb anyagi teherrel, amivel ma még jár. Dr. Kiss Balázs Károly szerint bizonyos jogi technikák átemelésével és átgondolásával ezt javítani lehetne, de a szoftverek támogatása ugyanilyen fontos. És nem árt a tulajdonostársak kellő nyitottsága sem. Ebben célszerű egy fokozatosságot is megtartani, például a tulajdonostársak konzervatív részének a hagyományos megoldások megtartásával. A szakember kívánatosnak tartja egyéb más jogterületeken, más gazdasági szerepelők vonatkozásában, már szabályozottan működő jogi megoldások beépítését a társasházak joganyagába. A szakember előadását egy ötletbörzének tartja, amely alapján a jogalkotó részéről át kellene gondolkodni a már működő megoldások alkalmazását a társasházak esetében is. Az ügyvéd bízik abban, hogy az ilyen konferenciák segítenek eljuttatni ezeket az igényeket a jogalkotókhoz. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Javasolt volna az egyéb más jogterületeken, más gazdasági szerepelők vonatkozásában már szabályozottan működő jogi megoldások beépítése a társasházak joganyagába is.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 







































