Drága mulatság lesz az OTP-ben készpénzzel fizetni a közös költséget2024. január 4. |
|---|
Az OTP Bank hirdetménye szerint 2024. február 1-től a nem saját számlára történő pénztári készpénzbefizetések után készpénzbefizetési díj kerül felszámításra a befizetőnek. A díj mértéke a befizetett összeg 0,6%-a, de minimum 1.500 Ft lesz, de bevezetéskor akció keretében a befizetett összeg 0,5 százalékáért, minimum 1.000 Ft-ért lehet befizetni.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
A bank hirdetménye így fogalmaz: Az OTP Bank Nyrt. a forint vagy valuta befizetésnél jelen Hirdetmény alapján eseti jogviszony keretében nyújt pénzforgalmi szolgáltatást a lakossági és nem lakossági forint vagy deviza fizetési/betéti/pénzforgalmi számlákra (továbbiakban: bankszámla), ha az nem saját számlára történik. 1. Nem saját számlára történő befizetés Lakossági bankszámlák esetében nem saját bankszámlára történő készpénzbefizetésnek minősül, ha a tranzakciót végző Ügyfélnek nincs a kedvezményezett bankszámla felett se elsődleges, se másodlagos rendelkezési jogosultsága. Elsődleges rendelkezési jogosultság a számlatulajdonosi (tulajdonos és társtulajdonos) jogviszony. Másodlagos rendelkezési jogosultsággal a Számlatulajdonos képviseletében a Számlatulajdonos által feljogosított (meghatalmazott) vagy a jogszabály alapján eljárni jogosult személy (gondnok, törvényes képviselő) rendelkezik a bankszámla felett. Nem lakossági bankszámlák esetében nem saját bankszámlára történő készpénzbefizetésnek minősül, ha a tranzakciót végző Ügyfél nem képviselő a kedvezményezett számlatulajdonos szervezetben, vagy nincs rendelkezési jogosultsága a kedvezményezett bankszámlán, illetve a befizető a kedvezményezett számlatulajdonostól eltérő szervezet nevében jár el. A kedvezményezett számlatulajdonos szervezet nevében eljáró tranzaktáló természetes személy jogosultságát az OTP Bank Nyrt. ügyfél-azonosítási rendjéről szóló Hirdetmény szerinti esetekben és módon szükséges igazolnia. 2. Díjfizetés Az OTP Bank Nyrt. a nem saját bankszámlára történő bankfióki pénztári készpénzbefizetés teljesítéséért a jelen hirdetmény 3. pontjában feltüntetett díjat összeghatártól függetlenül minden esetben felszámítja. Nem saját bankszámlára történő készpénzbefizetést kizárólag a készpénzbefizetési díj megfizetése esetén lehet kezdeményezni. A felszámított díjat forintban kell megfizetni, amely kizárólag készpénzben teljesíthető a befizetési tranzakcióval egyidejűleg. Valuta befizetés esetén a felszámított díjat az OTP Bank Nyrt. a készpénzbefizetéskor érvényes - az OTP Bank által meghirdetett - valutavételi árfolyamon számolja át. 3. Készpénzbefizetési díj Akciós díj 0,5% (minimum 1 000 Ft / maximum 30 000 Ft) Normál díj 0,6% (minimum 1 500 Ft / maximum 60 000 Ft) 4. Díjmentesség Az OTP Bank készpénzbefizetésre is alkalmas ATM-hálózatán keresztül a nem saját számlára történő készpénzbefizetések akciósan továbbra is díjmentesek OTP-s lakossági vagy üzleti bankkártyával, így bankfióki várakozás nélkül, gyorsan és biztonságosan intézhetik befizetéseiket. Az OTP Bank Nyrt. az alábbi bankszámlákra történő befizetés esetén továbbra sem számít fel díjat a pénztári készpénzbefizetések után: • saját számlára történő befizetés • OTP Bank Nyrt. által kezelt hitelszámlákra történő befizetés • LTP Lakás-előtakarékossági betétre történő befizetés • OTP Lakástakarékpénztár Zrt. bankszámláira történő befizetés • OTP Faktoring Zrt. bankszámláira történő befizetés • OTP Jelzálogbank Zrt. bankszámláira történő befizetés • OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt. bankszámláira történő befizetés • OTP Egészségpénztár bankszámláira történő befizetés • OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár bankszámláira történő befizetés • OTP Travel Kft. bankszámláira történő befizetés • OTP Ingatlanlízing Zrt. bankszámláira történő befizetés • Merkantil Bank bankszámláira történő befizetés. A hirdetmény kiadását a nem saját bankszámlára történő bankfióki pénztári készpénzbefizetés esetén felszámításra kerülő díj 2024. február 01-től érvényes bevezetése indokolja. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


Az OTP Bank hirdetménye szerint 2024. február 1-től a nem saját számlára történő pénztári készpénzbefizetések után készpénzbefizetési díj kerül felszámításra a befizetőnek. A díj mértéke a befizetett összeg 0,6%-a, de minimum 1.500 Ft lesz, de bevezetéskor akció keretében a befizetett összeg 0,5 százalékáért, minimum 1.000 Ft-ért lehet befizetni.

A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti. 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 








































