THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Dráguló lakáspiac: Most érdemes belevágni lakásvásárlásba?2024. augusztus 13. |
|---|
 Az elmúlt hónapban jelentős lendületet kapott a lakásárak emelkedése, ami különösen izgalmas fejlemény azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak. Az ingatlan.com lakásárindexe alapján júliusban a lakóingatlanok ára 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami azt mutatja, hogy a piac felívelőben van. Ha éves összevetésben vizsgáljuk, még látványosabb a drágulás: míg januárban az éves lakásáremelkedés mindössze 1,6 százalékos volt, júliusra ez az ütem 6,4 százalékra gyorsult!
|
|
35 896 HUF
Iratmegsemmisítő 6lap Fellowes® Powershred® P-30 C
 Érdekel → |
|
A lakáspiac élénkülése és az értékesítési idők csökkenése A lakáspiaci élénkülés nem csak az árak növekedésében, hanem az értékesítési idők rövidülésében is megmutatkozik. Az ingatlan.com friss elemzése szerint, amely több mint 63 ezer lakóingatlan eladását vizsgálta, a lakások eladási ideje is jelentősen csökkent. Országos átlagban a második negyedévben 94 napra csökkent az eladási idő, szemben az év első három hónapjára jellemző 106 nappal. Panellakások: a piac leggyorsabban forgó szegmense Mint ahogy az lenni szokott,most is a panellakások esetében figyelhető meg különösen a piac gyors élénkülése. Budapesten például az idei év második negyedévében átlagosan 65 nap alatt sikerült eladni egy panellakást, míg a fővárosi házak esetében ez az idő 98 nap volt. A vármegyeszékhelyeken is hasonló trendek láthatók: a panellakások átlagosan 71 nap alatt találtak gazdára, ami gyorsabb eladási időt jelent, mint a többi lakóingatlan esetében. Térségi ármozgások: hol érdemes most vásárolni? Az elmúlt egy év során a dél-alföldi és észak-alföldi régiók lakóingatlanjai értékelődtek fel a legnagyobb mértékben, ahol 8,1-8,3 százalékkal emelkedtek az árak. Ha ezekben a térségekben tervezi valaki a lakásvásárlást, érdemes mielőbb lépni, hiszen a drágulás mértéke gyorsabb ütemet diktál. Ezzel szemben Pest megyében szerényebb, de még mindig figyelemre méltó, közel 3 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető.
A Balaton északi partja is a figyelem középpontjába került, különösen a Közép-Dunántúli régióban, ahol júniushoz képest 2,1 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A nyári szezon fellendülése ebben a régióban tovább hajtja az árakat, így a Balaton környéki ingatlanok most különösen keresettek. A lakásvásárlás időzítése: most vagy később? „A lakásárak emelkedése már mindenki számára érzékelhető, aki lakásvásárlást tervez. Az ingatlan.com oldalán júliusban több mint 260 ezer érdeklődést regisztráltunk eladó lakóingatlanokra, ami az év egyik legerősebb hónapját vetítette előre" - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ez a fokozódó érdeklődés és az áremelkedés együttesen arra készteti a vevőket, hogy ne várjanak tovább, mert később valószínűleg magasabb árakkal kell szembenézniük. Árak a nagyvárosokban: hol a legdrágább? Budapesten a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára július végén 1,02 millió forint volt, de az V. kerületben, amely a főváros legdrágább része, ez az érték eléri az 1,8 millió forintot. A legolcsóbb városrész Soroksár, ahol a négyzetméterár 700 ezer forint alatt marad. A nagy lakáskínálattal rendelkező kerületekben, mint a VIII., XI., XIII. és XIV. kerület, az árak 970 ezer és 1,2 millió forint között mozognak. A vármegyeszékhelyek közül Debrecen vezeti az árversenyt, ahol egy négyzetméterért átlagosan 815 ezer forintot kell fizetni. Győr és Veszprém szorosan követi, ahol az árak szintén közel 800 ezer forint körül alakulnak. Ugyanakkor, ha valaki alacsonyabb árakat keres, Salgótarjánban és más vidéki városokban, mint Kaposvár, Szolnok, Miskolc vagy Békéscsaba, 300 ezer és 479 ezer forint közötti négyzetméterárakkal találkozhat. A lakáspiaci trendek azt mutatják, hogy most különösen érdemes mérlegelni a vásárlást, mivel az árak további emelkedése várható, és egyre nehezebb lesz kedvező áron lakást találni. A panellakások esetében a gyors eladási idők azt sugallják, hogy ezek a lakások továbbra is vonzóak a vevők számára. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a késlekedés drágább döntést jelenthet a vásárlók számára. (Forrás: ingatlan.com) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában. 
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás. 
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
