THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Dráguló lakáspiac: Most érdemes belevágni lakásvásárlásba?2024. augusztus 13. |
|---|
 Az elmúlt hónapban jelentős lendületet kapott a lakásárak emelkedése, ami különösen izgalmas fejlemény azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak. Az ingatlan.com lakásárindexe alapján júliusban a lakóingatlanok ára 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami azt mutatja, hogy a piac felívelőben van. Ha éves összevetésben vizsgáljuk, még látványosabb a drágulás: míg januárban az éves lakásáremelkedés mindössze 1,6 százalékos volt, júliusra ez az ütem 6,4 százalékra gyorsult!
|
|
649 HUF
Felmosófej mop fehér XXL-es méret 250 g Bonus CottonMop_B422
 Érdekel → |
|
A lakáspiac élénkülése és az értékesítési idők csökkenése A lakáspiaci élénkülés nem csak az árak növekedésében, hanem az értékesítési idők rövidülésében is megmutatkozik. Az ingatlan.com friss elemzése szerint, amely több mint 63 ezer lakóingatlan eladását vizsgálta, a lakások eladási ideje is jelentősen csökkent. Országos átlagban a második negyedévben 94 napra csökkent az eladási idő, szemben az év első három hónapjára jellemző 106 nappal. Panellakások: a piac leggyorsabban forgó szegmense Mint ahogy az lenni szokott,most is a panellakások esetében figyelhető meg különösen a piac gyors élénkülése. Budapesten például az idei év második negyedévében átlagosan 65 nap alatt sikerült eladni egy panellakást, míg a fővárosi házak esetében ez az idő 98 nap volt. A vármegyeszékhelyeken is hasonló trendek láthatók: a panellakások átlagosan 71 nap alatt találtak gazdára, ami gyorsabb eladási időt jelent, mint a többi lakóingatlan esetében. Térségi ármozgások: hol érdemes most vásárolni? Az elmúlt egy év során a dél-alföldi és észak-alföldi régiók lakóingatlanjai értékelődtek fel a legnagyobb mértékben, ahol 8,1-8,3 százalékkal emelkedtek az árak. Ha ezekben a térségekben tervezi valaki a lakásvásárlást, érdemes mielőbb lépni, hiszen a drágulás mértéke gyorsabb ütemet diktál. Ezzel szemben Pest megyében szerényebb, de még mindig figyelemre méltó, közel 3 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető.
A Balaton északi partja is a figyelem középpontjába került, különösen a Közép-Dunántúli régióban, ahol júniushoz képest 2,1 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A nyári szezon fellendülése ebben a régióban tovább hajtja az árakat, így a Balaton környéki ingatlanok most különösen keresettek. A lakásvásárlás időzítése: most vagy később? „A lakásárak emelkedése már mindenki számára érzékelhető, aki lakásvásárlást tervez. Az ingatlan.com oldalán júliusban több mint 260 ezer érdeklődést regisztráltunk eladó lakóingatlanokra, ami az év egyik legerősebb hónapját vetítette előre" - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ez a fokozódó érdeklődés és az áremelkedés együttesen arra készteti a vevőket, hogy ne várjanak tovább, mert később valószínűleg magasabb árakkal kell szembenézniük. Árak a nagyvárosokban: hol a legdrágább? Budapesten a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára július végén 1,02 millió forint volt, de az V. kerületben, amely a főváros legdrágább része, ez az érték eléri az 1,8 millió forintot. A legolcsóbb városrész Soroksár, ahol a négyzetméterár 700 ezer forint alatt marad. A nagy lakáskínálattal rendelkező kerületekben, mint a VIII., XI., XIII. és XIV. kerület, az árak 970 ezer és 1,2 millió forint között mozognak. A vármegyeszékhelyek közül Debrecen vezeti az árversenyt, ahol egy négyzetméterért átlagosan 815 ezer forintot kell fizetni. Győr és Veszprém szorosan követi, ahol az árak szintén közel 800 ezer forint körül alakulnak. Ugyanakkor, ha valaki alacsonyabb árakat keres, Salgótarjánban és más vidéki városokban, mint Kaposvár, Szolnok, Miskolc vagy Békéscsaba, 300 ezer és 479 ezer forint közötti négyzetméterárakkal találkozhat. A lakáspiaci trendek azt mutatják, hogy most különösen érdemes mérlegelni a vásárlást, mivel az árak további emelkedése várható, és egyre nehezebb lesz kedvező áron lakást találni. A panellakások esetében a gyors eladási idők azt sugallják, hogy ezek a lakások továbbra is vonzóak a vevők számára. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a késlekedés drágább döntést jelenthet a vásárlók számára. (Forrás: ingatlan.com) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
