A döntés értelmében az érintett eljárások átmenetileg leállnak, és kizárólag a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát követően, egy újabb, külön törvény alapján indulhatnak majd újra.
A Hantosi István és Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt) által beterjesztett javaslat pontosan rögzíti az átmeneti időszak szabályait és a korlátozásokat.
A perek és végrehajtási cselekmények felfüggesztését a bíróságoknak és a végrehajtóknak hivatalból, soron kívül kell elrendelniük. Amennyiben ez mulasztás miatt elmarad, az abból eredő károkért az eljáró bíróság vagy végrehajtó felel.
Kivételek a felfüggesztés alól
A törvényalkotók fontosnak tartották, hogy a leállítás csak a ténylegesen érintett devizaadósokra vonatkozzon. Így a moratórium nem terjed ki a jogcím nélküli lakáshasználókra, a módosítások során pedig külön egyedi szabályokat határoztak meg az árverési eljárásokra, valamint a gyermektartási díj behajtására vonatkozóan is.
Ingatlanárverések kezelése
Ha egy árverésen a vevő még nem fizette ki a vételárat, azt elegendő lesz majd az eljárás folytatásakor kiegyenlítenie. Ha a vételárat már megfizette, de az ingatlant még nem vette birtokba, a vevő visszaigényelheti a pénzét.
Önkéntes törlesztés
A jogszabály garantálja, hogy az adósok a felfüggesztés alatt is tovább törleszthetnek önkéntesen, miközben a fedezetek biztosítása érdekében a hatóságok rendezik a kapcsolódó végrehajtási cselekményeket.
Teljes politikai konszenzus a bizottságokban és a Házban
A javaslatot mind az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, mind a Törvényalkotási Bizottság támogatásra méltónak találta. Utóbbi egyhangúlag fogadta el az összegző módosítást még június 4-én.
Bódis Péter kormányzati részről megerősítette, kiemelten fontosnak tartják a szerződések felülvizsgálatát és a perek felfüggesztését.
Tuzson Bence (Fidesz) emlékeztetett a korábbi kormányzati intézkedésekre, és jelezte, hogy míg a devizahitelek korábban a hitelállomány mintegy 70 százalékát tették ki, ez az arány mára 0,5-1 százalékra csökkent (Nacsa Lőrinc, KDNP adatai alapján). Tuzson hozzátette: 2025-ben már csak körülbelül 750 per volt folyamatban. Hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszaknak a jogbizonytalanság elkerülése érdekében rövidnek kell lennie, és felajánlotta pártja segítségét a végleges megoldás kidolgozásában.
Nem végleges lezárás, hanem feltételteremtés
A felszólaló képviselők és bizottsági előadók egyetértettek abban, hogy a most elfogadott törvény nem a devizaügy végleges lezárása. Hantosi István kiemelte, hogy a cél a visszafordíthatatlan lakossági károk és tragédiák megakadályozása a végső szabályozás kialakításáig. Kiss Máté Zsolt összegzése szerint a törvény lényege nem a végleges rendezés, hanem az ahhoz szükséges nyugodt feltételek és idő biztosítása a jogalkotó számára.
A szükséges törvénymódosítást az Igazságügyi Minisztérium várhatóan július közepéig készíti elő.
