THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Egyre csak drágulnak a társasházi lakások és a bérleti díjak is2022. június 22. |
|---|
|
|
|
Az MNB 2022. májusi lakáspiaci jelentésében közzétett lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban 21,4 százalékkal emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9 százalékkal. Budapesten 2021 év végén 11,3 százalékkal voltak magasabban a lakásárak az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a vidéki városokban pedig a jelenlegi lakáspiaci ciklusban a legmagasabb, 25,0 százalékos éves lakásár-növekedést tapasztaltunk. Előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján 2022 első negyedévében tovább gyorsulhatott a lakásárak éves növekedési üteme, vélhetően az emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatti előrehozott vásárlásoknak is köszönhetően. Az MNB becslése szerint 2021-ben 168 ezer lakáspiaci tranzakció valósult meg, ami jelentős, 15,6 százalékos bővülés a 2020-as, járvánnyal érintett évhez képest, de még 2 százalékkal elmarad a 2019-es értéktől. Az adásvételek száma Budapesten és a megyeszékhelyeken bővült a tavalyi év során, és 2021 negyedik negyedévétől Budapesten ismét emelkedett a befektetési célú lakásvásárlók aránya.
Az MNB lakásárindex alapján 2021 harmadik és negyedik negyedévében rendre 7,2 és 2,4 százalékkal emelkedtek nominális értelemben a lakásárak országos átlagban (6. ábra). A lakásárak éves növekedési üteme ezzel jelentősen gyorsult, és a 2021 második negyedéves 14,4 százalékról 21,4 százalékra emelkedett a negyedik negyedévre nominálisan.
Mindeközben a vidéki városokban és a községekben ugyanezen idő alatt rendre 18,7 százalékról 25,0 százalékra és 9,7 százalékról 22,3 százalékra gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme. Reálértelemben Budapesten 3,9 százalékkal drágultak a lakóingatlanok éves összevetésben a negyedik negyedévben, ami kismértékben alacsonyabb értéket jelent 2021. év közepéhez képest. Ezzel szemben a vidéki városokban a 2021 második negyedévi 12,9 százalékról a negyedik negyedévre 16,8 százalékra nőtt a fogyasztói árindexszel korrigált éves drágulás üteme, a községekben pedig 4,3 százalékról 14,2 százalékra emelkedett. Közép-Magyarország régió városaiban drágultak a legnagyobb mértékben a lakóingatlanok 2021-ben. A városi lakásárak változását régiónként megvizsgálva hasonló árdinamika figyelhető meg Magyarország legnagyobb részén. Az éves áremelkedés üteme 19,1 és 25,6 százalék között szóródott 2021 negyedik negyedévében az ország régióinak többsége között (8. ábra). A főváros körül elhelyezkedő Közép-Magyarország régió városaiban ugyanakkor - a tranzakciós adatok egyelőre alacsony feldolgozottsága mellett - kiemelkedően magas, 36,9 százalékos drágulás volt mérhető 2021-ben. Ezzel a drágulással a közép-magyarországi városok lakásárai már közel olyan mértékben emelkedtek 2008-hoz képest (+163,5 százalék), mint a budapesti lakásárak (+167,2 százalék).
2021-ben a jelentős vidéki lakásár-emelkedés következtében közeledett egymáshoz a budapesti és a vidéki lakásárszint. 2021-ben a magyarországi megyeszékhelyeken megkötött adásvételek alapján az átlagos négyzetméterár 377 ezer forint volt, ami 53,2 százaléka a budapesti 709 ezer forintos átlagos négyzetméterárnak (9. ábra). A vidéki nagyobb áremelkedésnek köszönhetően ugyanakkor csökkent a különbség a budapesti és a vidéki lakásárak között.
A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára 2020-ban még 48,8 százalékát tette ki Budapest átlagának. A többi vidéki településen szintén látható volt felzárkózás a fővárosi négyzetméterárakhoz képest, ezek mértéke azonban alacsonyabb volt. Budapesten belül szintén csökkentek a különbségek, a külső kerületekben jobban nőttek az átlagos négyzetméterárak a belső kerületekhez képest. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya a legtöbb nagyvárosban ismét emelkedett. 2021-ben a 2020- as megtorpanást követően az átlagos négyzetméterárak az ország összes régióközpontjában ismét nagyobb mértékben emelkedtek az átlagkereseteknél. Ennek eredményeképpen a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya minden régióközpontban emelkedett, és többségükben meg is haladta a 2019-es csúcsértéket (10. ábra). A lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya Debrecenben a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához 12,4 évnyi teljes nettó átlagkereset szükséges. Budapesten 2021-ben stagnált a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya, ami így kismértékben elmarad a 2019-es csúcs értéktől.
A külföldi lakásvásárlók aránya tovább csökkent A külföldi vásárlók aránya a hazai lakáspiacon a 2019-es 4,4 százalékról 2020-ban a járvány okozta megváltozott gazdasági és társadalmi helyzetben 3,9 százalékra csökkent, 2021- ben pedig már csupán 3,3 százalékot tett ki (15. ábra). Amíg a budai hegyvidéki és az egyéb, városközponton kívül eső budapesti kerületekben az elmúlt két évben lényegében megegyezett az országossal, addig a pesti belső kerületekben a 2019-es 22,1 százalékhoz képest már 2020-ban is mérsékeltebb, 15,5 százalékos volt a külföldi vásárlók aránya. 2021-re pedig arányuk még tovább, 10,4 százalékra csökkent.
A lakáspiaci tranzakciók közel 80 százalékát adó vidéki településeken ugyanezen időszak alatt 3,3 százalékról 2,9 százalékra mérséklődött a vizsgált arány. A külföldiek korábbi éveknél visszafogottabb kereslete a pesti belső és a budai hegyvidéki kerületek magas értékeltségű piacain a befektetési motivációjú vásárlások mérséklődésére utalhat. Minden lakóingatlantípus esetében csökkent az értékesítéshez szükséges idő, a panellakásoké kiemelkedő mértékben. 2022 első negyedévében az egy évvel korábbi 3,1 hónapról 2,7 hónapra mérséklődött a lakóingatlanok értékesítéséhez szükséges medián idő (16. ábra). A legnagyobb mértékben a panellakások eladásához tipikusan szükséges idő csökkent, vidéken 2,3-ról 1,6 hónapra, Budapesten pedig 2,4-ről 1,7 hónapra. A családi házak medián értékesítési ideje szintén mérséklődött, vidéken és Budapesten egyaránt 0,3 hónappal. A társasházi lakások medián értékesítési ideje az 50 négyzetméter alapterület feletti kategóriában nagyobb mértékben csökkent, mint a kislakások esetében.
Kevesebb szabad, de drágább albérletek Az ingatlan.com adatai alapján a megyeszékhelyeken 2022. március végén 2,1 ezer kiadó ingatlan volt a bérleti piacon, ami közel 39 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest, és alig több mint fele a járvány előtti, 2020. február végi szintnek (18. ábra). Budapesten 2021. év végére lecsengett a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése okozta, a hosszútávú bérleti kínálat szintjére bővítőleg ható sokk, a kiadásra kínált lakások száma azonban ezt követően is tovább csökkent. A fővárosi bérleti kínálat az ingatlan.com portál adatai szerint így 2022. márciusban 5,9 ezer lakást tett ki, ami egyharmados visszaesést jelent a járvány előtti szinthez képest. A bérlés szempontjából legnépszerűbb területen, a belső pesti kerületekben ennél is nagyobb mértékben, 42 százalékkal esett vissza a kínálat ugyanezen időszak alatt.
A kínálat fokozatos mérséklődésével párhuzamosan a 2021 negyedik negyedévi 12,7 százalékról 2022 első negyedévében Budapesten 19,0 százalékra, országosan pedig 13,1 százalékról 18,2 százalékra nőtt a kiadó lakások éves drágulásának üteme a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint (19. ábra). A fővárosban először haladta meg kis mértékben a bérleti díjak szintje a korábbi, járvány előtti csúcsát. Negyedéves alapon Budapesten 2,6 százalékról 7,4 százalékra, országosan 2,0 százalékról 6,9 százalékra gyorsult a lakbérek emelkedésének üteme.
Az egyes fővárosi kerületcsoportokban hasonló mértékű, 5,9 és 8,4 százalék közötti volt a negyedéves drágulás mértéke az első negyedévben. 2022 elején jelentős eltérések alakultak ki az egyes fővárosi kerületcsoportok átlagos bérleti díjainak szintjében. 2021. márciusban a jelentősen magasabb árfekvésű budai hegyvidéki kerületeket leszámítva 130‒170 ezer forint közötti sávban mozgott a budapesti kerületcsoportok átlagos bérleti díjának szintje, az elmúlt év folyamán azonban szétnyílt az árolló az egyes kerületcsoportok között (20. ábra).
A pesti belső kerületekben jelenleg átlagosan 284 ezer forintért lehet bérelni egy ingatlant, ami egy év alatt rendkívüli mértékű, 114 ezer forintos drágulást jelent. Ugyanezen időszak alatt a budai egyéb, a pesti átmeneti, valamint a pesti külső kerületek átlagos bérleti díja rendre 220, 176 és 140 ezer forintot ért el, sorrendben egyre mérsékeltebb, 67, 36 és 10 ezer forintos emelkedésekkel. A megyeszékhelyeken egy év alatt 108 ezer forintról 125 ezer forintra emelkedett a bérletre kínált lakások átlagos díja. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Előadó: Koczka Éva, supervisor coach, mestertréner. A felvételsorozat következő része a THT által rendezett, XIV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból. 
A társasház közös tulajdonában lévő udvaron van egy fedett gépkocsibeálló. Ez a beálló az Alapító Okiratban, helyszínrajzban nem szerepel. A társasház fizetős parkolóövezetben fekszik, így felmerül a több napra érkező vendégek társasház udvarára történő beállásának problémája. A társasház egyik tulajdonosa részéről felmerült, hogy a lakásában lakó gyermeke - aki egyébként jelenleg is használja a beállót - kifestené a társasház lépcsőházát, a felújítás fejében pedig a társasháztól megkapná a gépkocsibeálló örökös használati jogát. A fenti formában kivitelezhető-e az örökös használati jog? A NAV szempontjából nem aggályos ez az ügylet? Társasház tulajdonosai nem szeretnének Alapító Okiratot módosítani. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A THT - Társasházi Háztartás szaklap 2024-ben is elhozza Olvasóihoz az aktuális társasházi témákat! Jó hír, hogy a szaklap nyomtatott változata órákon belül a postaládákban lehet, de egyúttal szeretnénk itt felhívni figyelmüket arra, hogy a nyomtatott verzióhoz képest az ONLINE újságot nemcsak hamarabb lapozgathatják az oldalunkon, de lényegesen bővebb tartalommal is jelenik meg! 
Szeptembertől - a Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján - várhatóan minden banknál napi limitösszeg kerül bevezetésre az átutalásokra a csalások ellen. A limit automatikus lesz, az ügyfeleknek kell majd átállítaniuk, ha annál nagyobb összeget szeretnének valamilyen okból utalni. 
Szakképesítő vizsgára felkészítő Ingatlanközvetítő képzés indul 2024. 05. 06-án Bottka Gabriella szakmai felügyeletével, a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében. A 100% online tanfolyam akár érettségivel is elkezdhető és mindössze 69.870 Ft-ba kerül! A képzés során a résztvevők ingatlanközvetítői, műszaki, jogi és értékbecslési témakörökben lesznek naprakészek. 
A társasházi törvény ugyan előírja, hogy mi a számvizsgáló bizottság feladata, azon belül pedig azt, hogy véleményezze a közös képviselő által előkészített javaslatokat, különösen az éves számviteli beszámolót, költségvetési tervet, azonban azt senki és semmi nem írja elő a számára, hogy a véleménye - vagy jelentése - pontosan mit is tartalmazzon. 
Bécs, az osztrák főváros, hosszú ideje kiemelkedő példája Európában, de világviszonylatban is a szociális bérlakások rendszerének. A város tulajdonában lévő lakások aránya meghaladja a lakásállomány felét, ezzel biztosítva családok tízezreinek megfizethető áron a lakhatást. Bécsben a lakosság közel fele részesül valamilyen formában lakhatási támogatásban, ami hosszú ideje hozzájárul a város élhetőségéhez. A jól kitalált rendszer ellenére egy ideje mégis gyülekeznek a felhők a bérlők paradicsomának égboltján. 
A francia kormány és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szervezett, első alkalommal megrendezett Buildings and Climate Global Forum, azaz Épületek és Éghajlat Globális Fóruma azzal zárult, hogy 70 ország képviselője - köztük Magyarországé is - elfogadta a Déclaration de Chaillot-ot, azaz a Chaillot-i nyilatkozatot, a nemzetközi együttműködésük alapdokumentumát. 
2002-ben átadott társasház (151 albetét) rendelkezik egy 3 szintes mélygarázzsal, amelyikben 183 beállóhely van. Nemrég villamos meghajtású járművek vásárlása és otthoni töltési igénye fogalmazódott meg a tulajdonosok egy részében. Tekintettel arra, hogy a társasház építésekor ez az igény eredetileg nem merült fel, a töltési lehetőség kialakítása a műszaki irányelvek alapján jelentős beruházást igényelne (töltőoszlopok kialakítása a külső parkolóban, vagy töltőhelyek kialakítása a mélygarázsban új gerincvezeték, Amperbővítés révén). Egy ilyen "beruházás a jövőbe" nyilván növelné a lakások értékét. A kérdéseim: Egy ilyen volumenű kiadás - jellegénél fogva - a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e, és az összes tulajdonos egyhangú határozata szükséges-e a megvalósításhoz? Amennyiben pedig a beruházást csak a jelenleg e-autót birtokló, vagy azt venni szándékozó tulajdonosok valósítanák meg (természetesen a műszaki irányelvek betartása mellett), milyen szavazati arány szükséges annak engedélyezéséhez? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Ingyenesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című jogi szakkönyv I. kötetét a MISKOLCON és a DEBRECENBEN tartott konferenciáinkon is, ahol számos szakmai előadást hallgathatnak meg a szakmabeli és a társasházi témák, aktualitások iránt érdeklődéssel bíró résztvevők - többek közt - a társasházakat, lakásszövetkezeteket érintő pénzügyi megoldásokról, a vonatkozó kormányrendeletek hatásáról a távhős és ház központi fűtéses társasházak működésére, az SZMSZ-ben rejlő csapdákról és lehetőségekről, arról, hogy milyen kockázatot jelent egy kigyulladt elektromos autó a társasházra vagy, hogy melyek jelenleg a társasházak legnagyobb kihívásai. 
2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, vagyis folytatódott a 14. hónapja tartó árindex-csökkenés. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8%-kal emelkedtek az árak. Szakértők szerint az év hátralévő része a március-áprilisi mélypont után várhatóan inkább a magasabb inflációs adatokról fog szólni. 
A kora tavasz még nem hoz túl sok kertészeti feladatot, ennek ellenére akad tennivaló, melyek közül most két fontos munkáról esik szó, az egyik a fiatal fák védelme, a másik pedig a kora kikeleti gyepápolás. Vágjunk is bele! 
A víz az egyik legnagyobb kincsünk, azonban a 2022-re vonatkozó adatok alapján még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gond van a csapvízzel, több településen ugyanis továbbra is magas az ivóvíz arzéntartalma, a nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz magas ólomtartalma okozhat egészségügyi gondokat. Ha kíváncsi, hogy háztartása érintett lehet-e ólomszennyezettséggel, az e célból készített térkép segítségével most megnézheti, ahogy azt is, hogy az országban melyik házban mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata. 
Az európai lakásválságról szóló konferencia, amelyre 2024. február 20-án Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) épületében került sor, az Európai Unió egészét érintő jelenlegi lakásválság égető kérdésével foglalkozott. 
Rendezvényeinken számos szakmai előadást hallgathatnak meg a szakmabeli és a társasházi témák, aktualitások iránt érdeklődéssel bíró résztvevők - többek közt - a társasházakat, lakásszövetkezeteket érintő pénzügyi megoldásokról, a vonatkozó kormányrendeletek hatásáról a távhős és ház központi fűtéses társasházak működésére, az SZMSZ-ben rejlő csapdákról és lehetőségekről, arról, hogy milyen kockázatot jelent egy kigyulladt elektromos autó a társasházra vagy, hogy melyek jelenleg a társasházak legnagyobb kihívásai. Ezen felül ingyenesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című jogi szakkönyv I. kötetét is, amely nemcsak a közös képviselők és társasházkezelők mindennapi munkájában nyújt majd segítséget, hanem a számvizsgálói feladatokat ellátó, valamint a többi társasházi lakástulajdonos számára is hasznos információkat hordoz. 
A rövid távon bérelhető szállások köre egyre bővül, jelenleg körülbelül a 25%-át teszik ki a turisztikai szálláshelyeknek az EU-ban. Az Európai Parlament a február 29-én tartott plenáris ülésén EU-szerte egységesített követelményeket fogadott el a rövid távú bérbeadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésre és -megosztásra vonatkozóan, melyet a Tanács március 18-án jóváhagyott, tehát hamarosan hatályba lép. 
Bár a hazai épületenergetikai szabályozás időnként érdekes bakugrásokat mutat, az biztos, hogy Magyarországon is radikálisan csökkenteni kell az épületek energiafelhasználását. A klímacélok eléréséhez nem csak az új épületek, de a meglevők fogyasztását is korlátoznunk kell. Több mint négymillió a meglevő lakásállomány, és ezek döntő többsége szigeteletlen, vagy nem megfelelő szigetelésű. Szükséges tehát ezek felújítása, hogy hatékony - vagyis többnyire jelentős vastagságú - hőszigeteléssel csökkenteni tudjuk az energiaveszteséget, a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását. 
Több, mint 165 ezer új okosmérőt telepít a Dunántúlon és Pest vármegyében az E.ON Hungária Csoport. A készülékek részben a családi otthonokba és egyéb ingatlanokba, részben ipari, vállalati létesítményekbe kerülnek majd. 
Partnereink
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
