THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Egyre nagyobb a különbség a budai és pesti lakásárak között2025. február 3. |
|---|
 A budapesti ingatlanpiac dinamikus változásokon megy keresztül, és egyre látványosabb a különbség a budai és pesti lakásárak között. Az elmúlt évben tovább nőtt az árolló, így míg Pesten továbbra is elérhetőbbek az ingatlanok, addig Budán egyre drágábbak a négyzetméterárak.
|
|
Drasztikusan emelkedő különbség 2023-ban a budai lakások átlagosan egyharmaddal voltak drágábbak a pesti ingatlanokhoz képest, azonban 2024-re ez az eltérés már közel 40 százalékra nőtt. Az aktuális adatok szerint Budán az átlagos négyzetméterár 1,18 millió forintra emelkedett, ami 9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben Pesten a négyzetméterenkénti ár jelenleg körülbelül 850 ezer forint, ami mindössze 5 százalékos növekedést mutat. Nemcsak a négyzetméterárakban, hanem az ingatlanok teljes értékében is jelentős eltérések tapasztalhatók. Míg 2023-ban a budai és pesti lakások közötti átlagos árkülönbség 27,7 millió forint volt, addig 2024-re ez az érték 41 millió forintra nőtt, ami közel 80 százalékos differenciát jelent. A lakáspiaci tranzakciók és az ingatlanok mérete Az értékesítési statisztikák alapján a tranzakciók többsége továbbra is Pesten zajlik: az eladott ingatlanok 77 százaléka ebben a városrészben található. A pesti lakások átlagos alapterülete 62 négyzetméter, míg Budán ez a szám megközelíti a 80 négyzetmétert. A különböző lakástípusok árai is jelentős eltérést mutatnak. A téglaépítésű lakások esetében Pesten az átlagos négyzetméterár 935 ezer forint, míg Budán 1,2 millió forint. A panellakások Pesten 776 ezer forintos, Budán pedig 895 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát. A legnagyobb különbség a családi házak esetében figyelhető meg: míg Pesten ezeknek az ingatlanoknak az átlagos négyzetméterára 600 ezer forint, addig Budán meghaladja az 1 millió forintot, ami 74 százalékos eltérést jelent. Új építésű lakások: tovább növekvő árak Az új építésű lakások esetében mindkét városrészben magasabb árakat regisztráltak. 2024 negyedik negyedévében Budán az új lakások átlagos négyzetméterára elérte a 2,1 millió forintot, míg Pesten 1,3 millió forint körül alakultak az árak. Okos döntések a lakásvásárlásban A budai és pesti lakáspiac közötti árolló növekedése arra készteti a vásárlókat, hogy alaposan mérlegeljék lehetőségeiket. A jelentős árkülönbség miatt sokan keresik a kedvezőbb alternatívákat, és egyre nagyobb az érdeklődés a peremkerületek, illetve a külsőbb városrészek iránt, ahol még megfizethetőbbek az ingatlanok. Összességében elmondható, hogy Budapest ingatlanpiacán tovább folytatódik az áremelkedés, azon belül is különösen a budai oldalon. A vásárlók számára egyre nagyobb szerepet kap az ár-érték arány, a lokáció, valamint a lakás mérete és típusa a döntéshozatalban. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető. 
Az önkormányzat 100 millió forintos keretösszeggel hirdetett meg visszatérítendő, de kamatmentes támogatást legalább öt lakásos épületek felújításához. A pénz gyorsan fogyhat, a lehetőség pedig egyéves kivitelezési határidővel párosul. 
Az ingatlanpiacon már nem elég csak jelen lenni: kiemelkedni, figyelmet kelteni és meggyőzni kell - lehetőleg az első másodpercben. A „home staging", vagyis az ingatlan értékesítésre való felkészítése erre a szemléletváltásra kínál eszközt. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa előadásában arról beszélt, miért nem csupán párnaigazgatásról, hanem piaci stratégiáról van szó. 
Mezőkeresztes június 27-én, még a törvény hatályba lépése előtt elfogadta azt a helyi rendeletet, amely az önkormányzat számára elővásárlási jogot biztosít minden, nem hozzátartozók között zajló ingatlaneladás esetén. 
A kormány elfogadta a 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramot, amely 2025 második felének egyik legfontosabb támogatási formája lehet a lakásvásárlók számára. A konstrukció minden elsőlakásos vevő előtt nyitva áll, korhatár és területi megkötés nélkül. 
Egy franciaországi törvényjavaslat radikálisan új szemléletet vezetne be az ingatlanbérlés feltételeiben: a jövőben nemcsak az energetikai szempontból elavult, hanem a túlmelegedő, úgynevezett „hőkatlan" lakások is kieshetnek a bérbeadható ingatlanok köréből. 
Látványos akcióval hívta fel a figyelmet a lakhatási válságra a Katalóniai Lakhatási Szakszervezetek Konföderációja (COSHAC), amely több mint harminc bérlői és szociális szervezetet tömörít. A résztvevők a barcelonai Ingatlantulajdonosi Kamara székházában tartott sajtótájékoztatójukon az elérhetetlen bérleti díjak és az ingatlanspekuláció ellen emeltek szót. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem. 
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak. 
A régi családi házak ára országszerte hat százalékkal csökkent Finnországban 2025 első negyedévében - derül ki a statisztikai hivatal friss adataiból. A váratlan áresést a kereslet csökkenése, a demográfiai változások és a vidéki ingatlanok iránti alacsony érdeklődés hajtja. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Svédországban egy friss szakértői jelentés szerint a jövőben a települések jogot kaphatnak arra, hogy az árvíz- és hővédelmi fejlesztések költségeinek egy részét azoktól az ingatlantulajdonosoktól hajtsák be, akik közvetlen haszonélvezői ezeknek az intézkedéseknek. Bár az elképzelés még előkészítés alatt áll, komoly vitát váltott ki a svéd ingatlanpiacon, mivel jelentős - akár több tízezer eurónak megfelelő - kötelezettséget is róhat az érintettekre. 
Az olasz legfelsőbb közigazgatási bíróság - az Államtanács - kimondta: a rövid távú lakáskiadás magánszemélyek által gyakorolt tevékenységként nem korlátozható önkormányzati rendeletekkel, amennyiben nem minősül vállalkozásnak. A döntés az ingatlantulajdonosok szerződési szabadságát helyezi előtérbe, és egyúttal új irányt jelölhet ki a lakáskiadás szabályozásában. 
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul. 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásfoglalás, az elhúzódó bírósági eljárások, valamint az ingatlanadózással kapcsolatos szabályozási hézagok Európa-szerte nehézséget okoznak. A francia példa arra világít rá, hogy létezhet olyan jogalkotási megközelítés, amely - ha nem is oldja meg a tulajdonosokat érő sérelmeket - legalább adózási szempontból enyhíti azok anyagi terheit. 
A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból. 
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
