Egyre nagyobb a különbség a budai és pesti lakásárak között2025. február 3. |
|---|
A budapesti ingatlanpiac dinamikus változásokon megy keresztül, és egyre látványosabb a különbség a budai és pesti lakásárak között. Az elmúlt évben tovább nőtt az árolló, így míg Pesten továbbra is elérhetőbbek az ingatlanok, addig Budán egyre drágábbak a négyzetméterárak.
|
|
8 300 HUF
Postaláda Antracit
![]() Érdekel → |
|
Drasztikusan emelkedő különbség 2023-ban a budai lakások átlagosan egyharmaddal voltak drágábbak a pesti ingatlanokhoz képest, azonban 2024-re ez az eltérés már közel 40 százalékra nőtt. Az aktuális adatok szerint Budán az átlagos négyzetméterár 1,18 millió forintra emelkedett, ami 9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben Pesten a négyzetméterenkénti ár jelenleg körülbelül 850 ezer forint, ami mindössze 5 százalékos növekedést mutat. Nemcsak a négyzetméterárakban, hanem az ingatlanok teljes értékében is jelentős eltérések tapasztalhatók. Míg 2023-ban a budai és pesti lakások közötti átlagos árkülönbség 27,7 millió forint volt, addig 2024-re ez az érték 41 millió forintra nőtt, ami közel 80 százalékos differenciát jelent. A lakáspiaci tranzakciók és az ingatlanok mérete Az értékesítési statisztikák alapján a tranzakciók többsége továbbra is Pesten zajlik: az eladott ingatlanok 77 százaléka ebben a városrészben található. A pesti lakások átlagos alapterülete 62 négyzetméter, míg Budán ez a szám megközelíti a 80 négyzetmétert. A különböző lakástípusok árai is jelentős eltérést mutatnak. A téglaépítésű lakások esetében Pesten az átlagos négyzetméterár 935 ezer forint, míg Budán 1,2 millió forint. A panellakások Pesten 776 ezer forintos, Budán pedig 895 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát. A legnagyobb különbség a családi házak esetében figyelhető meg: míg Pesten ezeknek az ingatlanoknak az átlagos négyzetméterára 600 ezer forint, addig Budán meghaladja az 1 millió forintot, ami 74 százalékos eltérést jelent. Új építésű lakások: tovább növekvő árak Az új építésű lakások esetében mindkét városrészben magasabb árakat regisztráltak. 2024 negyedik negyedévében Budán az új lakások átlagos négyzetméterára elérte a 2,1 millió forintot, míg Pesten 1,3 millió forint körül alakultak az árak. Okos döntések a lakásvásárlásban A budai és pesti lakáspiac közötti árolló növekedése arra készteti a vásárlókat, hogy alaposan mérlegeljék lehetőségeiket. A jelentős árkülönbség miatt sokan keresik a kedvezőbb alternatívákat, és egyre nagyobb az érdeklődés a peremkerületek, illetve a külsőbb városrészek iránt, ahol még megfizethetőbbek az ingatlanok. Összességében elmondható, hogy Budapest ingatlanpiacán tovább folytatódik az áremelkedés, azon belül is különösen a budai oldalon. A vásárlók számára egyre nagyobb szerepet kap az ár-érték arány, a lokáció, valamint a lakás mérete és típusa a döntéshozatalban. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A budapesti ingatlanpiac dinamikus változásokon megy keresztül, és egyre látványosabb a különbség a budai és pesti lakásárak között. Az elmúlt évben tovább nőtt az árolló, így míg Pesten továbbra is elérhetőbbek az ingatlanok, addig Budán egyre drágábbak a négyzetméterárak.

A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés.
Spanyolország fővárosa, Madrid és környéke súlyos lakhatási válsággal és gyors ütemű átrendeződéssel néz szembe. Miközben a megfizethető lakásokért küzdő középosztály a városhatárokon túli, egykor "szellemvárosokként" elhíresült településekre kényszerül, a kormányzat kemény fellépéssel igyekszik szabályozni a rövid távú lakáskiadást.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez. 





































