Egyre nagyobb a mozgás a lakóközösségekben – így juthat segítséghez vitás helyzetekben (x)2024. május 21. |
|---|
Régen elmúltak már azok az idők, amikor a társasházak lakói szinte egy nagy családként éltek együtt, ma sokszor csak a lakógyűléseken szembesülünk azzal, ki költözött el vagy hova érkeztek új bérlők. Egy kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság egyötöde bérelt lakásban tölti a mindennapokat, a megkérdezettek közel harmada pedig kettő vagy ennél is több bérlőtársával él együtt. Emellett az utóbbi években kisebb-nagyobb intenzitással, de mindenképpen pörgött a hazai lakáspiac, így állandó a jövés-menés a társasházakban, ami bizony megnehezítheti az együttélést. Ki a felelős, ha valaki elcsúszik a ház előtti havas járdán vagy mi történik, ha a szomszéd véletlenül leáztatja az alatta lakót?
|
|
48 389 HUF
THS Bútor széf
![]() Érdekel → |
|
A körültekintően kiválasztott társasházi biztosítási portfólió ma már alapvetésnek számít, különösen az egyre szélsőségesebben alakuló időjárási körülmények miatt. A Generali Biztosítóhoz a tavalyi év csupán első kilenc hónapjában rekordmennyiségű, az 52 000-et is meghaladó lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett, és volt olyan szélviharos nap 2023-ban, melynek okán mintegy 350 millió forintos kártérítési összeget fizettek ki. A felhőszakadások, üvegtörések, vízkárok tehát olyan gyakran előforduló események, melyekre mindenképpen fontos előrelátóan felkészülni a lakóközösségeknek is. Vitás kérdések, megnyugtató megoldások Sok olyan eset van azonban, melyek szinte mindennaposnak számítanak, mégsem egyértelmű, ki a hibás és hogyan hárítható el a kár. A Generali szakértői szerint ezért fontos a Házőrző csomagok megkötésénél kiegészítő elemként felelősségbiztosításban is gondolkodni a többlakásos társasházakban élőknek, mellyel sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat. Előfordulhat, hogy a lakóközösség, mint a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézője, vagy mint az épület fenntartója 3. személynek okoz kárt: például akkor, ha a téli hidegben nem takarítják el megfelelően a havat a ház elől és valaki emiatt kezét-lábát töri egy esés következtében. A bővebb szolgáltatási kört magában foglaló kiterjesztett extra felelősségbiztosítás az előbbieken kívül, a biztosítási feltételekben meghatározott módon akkor is téríthet, ha a lakók egymásnak vagy a lakóközösségnek okoznak kárt. Tipikus példa, amikor valaki egy fürdőszoba felújítás során véletlenül leáztatja az alatta lakót, akinek az ingóságai is kárt szenvednek. A fenti felmérés eredményeit és a lakáspiaci mozgásokat is figyelembe véve érdemes ezt a bővebb fedezettel rendelkező felelősségbiztosítást megfontolni, ez ugyanis a lakástulajdonosok mellett a bérlők okozta károkra is fizethet, így jelentős tehertől mentesítheti adott esetben a bérbeadókat. Mint minden biztosítási szerződésnél, a Házőrző Társasházbiztosítás esetén is érdemes folyamatosan karbantartani és aktualizálni a szolgáltatási portfóliót és annak értékét. Az alulbiztosítottság elkerülése miatt fontos, hogy a szerződést az inflációs hatásokra is figyelemmel és az értékkövetéssel folyamatosan átgondolja a közös képviselet, illetve a lakóközösség, valamint, ha jelentős beruházás, felújítás történik az ingatlanon, azt mindenképpen tükröznie kell a biztosításnak is.
Egyre nehezebb a társasházkezelők dolga is A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása nagy részben fókuszál a közös képviselők szakszerű munkavégzésére és felelősségére. Ráadásul a gyorsan változó viszonyok között ma még nehezebb eligazodni az adózást, jogi környezetet, pénzügyeket, anyag- és munkadíjakat illetően, ahogy az egyre sokszínűbb és mobilisabb lakóközösségek és a digitalizációs világ elvárásai is tartogathatnak kihívásokat. A Generali kiegészítő szolgáltatása ezeket a terheket igyekszik enyhíteni: a Házőrző többlakásos épületbiztosítás szakmai felelősségbiztosítása a közös képviselői, valamint társasház kezelői tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegésével okozott károkra terjed ki, amelyekért a kijelölt személy felelősséggel tartozik. Ez a kiegészítő a feltételek szerint megtérítheti a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, vagy hibás teljesítésével okozott tisztán vagyoni veszteségeket, valamint a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyekért a magyar magánjog szabályai szerint felelnie kell. Ez számos tevékenységre kiterjed, közös képviseletnél a közgyűlési határozatok előkészítésétől a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek érvényesítéséig, míg társasházkezelői tevékenység esetében az ajánlatkészítéstől az épület fenntartásáig, illetve az üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezéséig számos területet lefed. Ez a fedezet a nem üzletszerűen végzett közös képviselői tevékenységre ingyenes, más esetekben külön szakmai felelősségbiztosításban köthető meg. A szakmai felelősségbiztosítás részletes szabályait itt találja. A Generali emellett digitális megoldásokkal is segíti a közös képviselőket és lakóközösségeket. A MyGenerali online szerződéskezelő rendszerben a társasház kárai egy felületen tekinthetők meg, így könnyedén tudnak tájékozódni a biztosító felé bejelentett káreseményekről, sőt, a lakók által bejelentett károk is elérhetők akár 10 évre visszamenőleg: mi a kár oka, hol történt és hol tart éppen a kárrendezési folyamat.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Régen elmúltak már azok az idők, amikor a társasházak lakói szinte egy nagy családként éltek együtt, ma sokszor csak a lakógyűléseken szembesülünk azzal, ki költözött el vagy hova érkeztek új bérlők. Egy kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság egyötöde bérelt lakásban tölti a mindennapokat, a megkérdezettek közel harmada pedig kettő vagy ennél is több bérlőtársával él együtt. Emellett az utóbbi években kisebb-nagyobb intenzitással, de mindenképpen pörgött a hazai lakáspiac, így állandó a jövés-menés a társasházakban, ami bizony megnehezítheti az együttélést. Ki a felelős, ha valaki elcsúszik a ház előtti havas járdán vagy mi történik, ha a szomszéd véletlenül leáztatja az alatta lakót?



A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 







































