Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég
A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza.
„(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni."
Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell
A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is.
„(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja."
A közösség érdekeinek védelme
Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani.
Ha a magánrendszer felhelyezése gátolná egy esetleges jövőbeli közös napelemes beruházást, vagy jelentősen korlátozná annak hatékonyságát vagy gazdaságosságát (például kevés hely maradna további paneleknek, vagy műszakilag nem lehetne utólag bővíteni), akkor az egyéni telepítést a társasház jogszerűen megtilthatja.
Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret
A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához.
„(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg."
Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket.
Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség
Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi.
„A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen."
A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni:
- az igénybe vehető eszközök körét,
- azok alkalmazásának technikai feltételeit,
- a résztvevők azonosításának és a kölcsönös, valós idejű kommunikáció biztosításának módját.
Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható.
Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám
