Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés2025. július 19. |
|---|
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.
|
|
Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza. „(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni." Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is. „(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja." A közösség érdekeinek védelme Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani. Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához. „(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg." Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket. Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi. „A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen." A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni:
Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható. Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével. 





































