Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés 2025. július 19.
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.
7 690 HUF Társasházi Postaláda több színben Érdekel →
Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza. „(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni." Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is. „(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja." A közösség érdekeinek védelme Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani. Ha a magánrendszer felhelyezése gátolná egy esetleges jövőbeli közös napelemes beruházást, vagy jelentősen korlátozná annak hatékonyságát vagy gazdaságosságát (például kevés hely maradna további paneleknek, vagy műszakilag nem lehetne utólag bővíteni), akkor az egyéni telepítést a társasház jogszerűen megtilthatja. "(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el." Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához. „(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg." Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket. Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi. „A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen." A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni: az igénybe vehető eszközök körét, azok alkalmazásának technikai feltételeit, a résztvevők azonosításának és a kölcsönös, valós idejű kommunikáció biztosításának módját. Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható. Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés

2025. július 19.

2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.

7 690 HUF

Társasházi Postaláda több színben

Érdekel →

Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég

A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza.

„(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni."

Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell

A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is.

„(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja."

A közösség érdekeinek védelme

Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani.
Ha a magánrendszer felhelyezése gátolná egy esetleges jövőbeli közös napelemes beruházást, vagy jelentősen korlátozná annak hatékonyságát vagy gazdaságosságát (például kevés hely maradna további paneleknek, vagy műszakilag nem lehetne utólag bővíteni), akkor az egyéni telepítést a társasház jogszerűen megtilthatja.

"(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el."

Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret

A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához.

„(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg."

Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket.

Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség

Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi.

„A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen."

A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni:

az igénybe vehető eszközök körét,
azok alkalmazásának technikai feltételeit,
a résztvevők azonosításának és a kölcsönös, valós idejű kommunikáció biztosításának módját.

Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható.

Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

8 300 HUF

Postaláda Antracit

Érdekel →

További híreink

A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.


Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Túllépte a jogköreit a közös képviselő? – tudnivalók perindításról és ügyvédfogadásról 2025. november 27.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni 2025. november 26.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.


Erzsébetvárosban is szigorodtak a rövid távú lakáskiadás szabályai 2025. november 19.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.

A társasházi házmesterlakás értékesítése – fontos tudnivalók a döntésről 2025. november 18.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát 2025. november 18.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

Több mint száz ügyvéd segített díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.