Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés 2025. július 19.
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.
8 230 HUF T2 típusú NAGY Társasházi csomag 6 db - os tábla/matrica szett Érdekel →
Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza. „(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni." Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is. „(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja." A közösség érdekeinek védelme Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani. Ha a magánrendszer felhelyezése gátolná egy esetleges jövőbeli közös napelemes beruházást, vagy jelentősen korlátozná annak hatékonyságát vagy gazdaságosságát (például kevés hely maradna további paneleknek, vagy műszakilag nem lehetne utólag bővíteni), akkor az egyéni telepítést a társasház jogszerűen megtilthatja. "(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el." Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához. „(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg." Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket. Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi. „A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen." A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni: az igénybe vehető eszközök körét, azok alkalmazásának technikai feltételeit, a résztvevők azonosításának és a kölcsönös, valós idejű kommunikáció biztosításának módját. Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható. Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés

2025. július 19.

2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.

8 230 HUF

T2 típusú NAGY Társasházi csomag 6 db - os tábla/matrica szett

Érdekel →

Napelemes beruházások: korszerűsítésnek minősül, egyszerű többség is elég

A módosítás szerint a közös tulajdonú épületek napelemes vagy napkollektoros rendszereinek létesítése korszerűsítésnek minősül, így a közgyűlési döntéshez elegendő lesz az egyszerű többség. Ezt a törvény új 25/A. §-a tartalmazza, amely a beruházás jóváhagyásának és megvalósításának részletes feltételeit is szabályozza.

„(1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni."

Távhőszolgáltatásba csatlakozáshoz a szolgáltató hozzájárulása kell

A közgyűlésnek a kivitelezés megkezdése előtt határoznia kell a rendszer telepítéséről, működtetéséről, valamint a költségek és a hasznok megosztásáról. A szavazás során a tulajdoni hányad szerinti szavazatszámítást kell alkalmazni. Távhőszolgáltatásba csatlakozó épület esetén a telepítéshez szükség van a szolgáltató írásos hozzájárulására is.

„(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja."

A közösség érdekeinek védelme

Az egyéni, magántulajdonú napelem kizárólag akkor engedélyezhető a társasházi közös épületrészre, ha nem foglalja el azt a helyet vagy nem okoz olyan műszaki akadályt, ami miatt a társasház egészének napelemrendszerét már nem lehetne megvalósítani.
Ha a magánrendszer felhelyezése gátolná egy esetleges jövőbeli közös napelemes beruházást, vagy jelentősen korlátozná annak hatékonyságát vagy gazdaságosságát (például kevés hely maradna további paneleknek, vagy műszakilag nem lehetne utólag bővíteni), akkor az egyéni telepítést a társasház jogszerűen megtilthatja.

"(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el."

Kis létszámú közösségeknek is biztonságos jogi keret

A módosítás kifejezetten kimondja, hogy legfeljebb hatlakásos társasházaknál - ahol a társasházi törvény alkalmazása nem kötelező - a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezzel a kis létszámú közösségek is biztonságos jogi keretet kapnak a megújuló energiás beruházások megvalósításához.

„(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg."

Végül fontos, hogy a 2022-es veszélyhelyzeti szabályozás alapján fennálló tiltási lehetőség - amely szerint akár egyetlen tulajdonostárs is megakadályozhatta a közös célú beruházást - megszűnik. A jövőben tehát valódi közösségi döntés alapján, többségi elhatározással lehet megvalósítani napelemes fejlesztéseket.

Online jelenlét a közgyűlésen: SZMSZ-be építhető, törvényes lehetőség

Szintén július 20-tól lép hatályba a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (4) bekezdése, amely hivatalossá teszi az online jelenlétet a társasházi közgyűlésen. A módosítás rögzíti, hogy a tulajdonostársak személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök használatával is részt vehetnek a közgyűlésen, amennyiben azt a szervezeti-működési szabályzat lehetővé teszi.

„A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen."

A törvény tehát előírja, hogy az SZMSZ-ben meg kell határozni:

az igénybe vehető eszközök körét,
azok alkalmazásának technikai feltételeit,
a résztvevők azonosításának és a kölcsönös, valós idejű kommunikáció biztosításának módját.

Ez a szabályozás a 2023 óta alkalmazott veszélyhelyzeti rendelkezések gyakorlatát emeli törvényi szintre, és hosszú távon lehetővé teszi az online közgyűlések biztonságos lebonyolítását. Különösen azoknak a közösségeknek nyújthat segítséget, ahol földrajzi távolság vagy egyéb akadály miatt a személyes részvétel nehezen megoldható.

Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

11 860 HUF

THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval

Érdekel →

További híreink

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.


Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.


A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.