THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
eHÁZ: Mesterséges intelligencia a társasházi adminisztrációban2021. június 14. |
|---|
 A magyar alapítású és tulajdonú eHÁZ hazánkban elsőként automatizálta a társasházi könyvelést, az elmúlt időszakban pedig olyan diszruptív technológiákkal készül a jövőre, mint a blokklánc technológia és az arra épülő okos szerződések. A cég legújabb fejlesztéseiről Dr. Dén-Nagy Ildikó, az Info Sierra Kft. innovációs menedzsere beszélt a Társasházi Háztartás szaklap és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének első online videokonferenciáján.
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
Mi az a mesterséges intelligencia (MI)? MI-ról akkor beszélünk, amikor a gépek különböző, emberekre jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek - mint például érvelés, tanulás, tervezés vagy kreativitás. Jól lehet, a technológia egyes fajtái mintegy 50 éve léteznek, a mesterséges intelligenciát most kezdik a számítástechnika közeli jövőjét meghatározó trendnek tekinteni, ugyanis a hatalmas mennyiségű adatok feldolgozása és az új algoritmusok megjelenése az elmúlt években értek el jelentős áttörést. Ezek a megoldások valójában sokkal inkább átszövik a mindennapjainkat, mint ahogyan azt gondolnánk! Nézzünk csak példákat erre! A fizikai típusú MI kategóriába tartoznak például a robotok, vagy a mezőgazdaságban alkalmazott okoseszközök, önvezető járművek, drónok és az IoT is. A másik kategória a szoftveralapú mesterséges intelligencia, ilyenek a virtuális asszisztensek, a gépi fordítók, vagy akár az online keresőmotorok. Az eHÁZ fejlesztései ez utóbbi nagy családba tartoznak. Tisztázzuk a blokklánc fogalmát is! Az eHÁZ 2021-től egy olyan automatizált hitelesítési eljárást alkalmaz, amelynek decentralizált szerkezete kizárja a hamisítást, az utólagos módosítást vagy a rosszindulatú támadások okozta károkat. Ez az eljárás nem más, mint a blokklánc (blockchain). Úgy kell elképzelni a blokkláncot, mint egymáshoz fűzött kódszakaszok sorozatát, amelyek más adatok hitelesítését végzik olyan módon, hogy az eredeti adatok a blokkláncból kulcs nélkül nem fejthetők vissza, de ha valaki megpróbál módosítani rajtuk, azonnal nyomot hagy az egész láncon. A kódokat tehát nem lehet manipulálni vagy hamisítani. Az eHÁZ Magyarországon a saját piacán elsőként vezetett be blokklánc-hitelesítést, és ezzel úttörőnek tekinthető. Ennek a technológiának eredményeként az eltárolt logokat, tehát a társasházi nyilvántartásokban történő változásokat időbélyeggel látja el a rendszer. Az eHÁZ csak a nyilvántartási logokat tárolja és hitelesíti a blokkláncon, méghozzá titkosított formában. Az eHÁZ-ban lévő adatok kezelése és tárolása továbbra is centralizáltan, hazai szerveren történik a GDPR-nak megfelelően- szögezte le az Info Sierra Kft. innovációs menedzsere. Mi az az okosszerződés (smart contract)? Ez olyan ügyleteket takar, ahol nagyon jól algoritmizálható a megállapodás, így könnyen automatizálható maga a teljesülés is. Ez azt jelenti, hogy vannak előre rögzíthető feltételek, amelyek fennállása esetén automatikusan megvalósul a szerződés és mindez bekerül a blokkláncba. Azaz blokklánc alapon történik a smart contract hitelesítése. Az eHÁZnál továbbra is általános cél az automatizáltság és a hatékonyság növelése, amit a mesterséges intelligencia és a blokklánc ötvözése biztosít. Ugyanakkor az új fejlesztési irányok ezeken továbblépnek. A cég egyik célja a smart contract-alapú biztosítás és kárrendezés megvalósítása, illetve a smart contract-alapú hitelügyintézés kialakítása, amellyel kapcsolatban már folytat tárgyalásokat leendő partnerekkel. Az eHÁZ online hibabejelentő és projektkezelő rendszerét is blokkláncon képzeli el, illetve napirenden van különböző IoT megoldások integrálása, például okosszenzorok fogyasztásmérésének összekapcsolása fogyasztási előrejelzéssel. Az eHázról Az eHáz Magyarország első felhőalapú társasházkezelő rendszere. Jelenleg 14%-os piaci penetrációval rendelkezik, ami azt jelenti, hogy hazánkban minden 7-8. társasházi lakást, albetétet ebben a rendszerben tartanak nyilván. Az eHÁZ innovatív tevékenységét két fontos elismeréssel is jutalmazta a piac: 2019-ben elnyerte a Superbrands díjat, 2020-ban pedig az Év Blockchain Megoldásává választották. Az eHÁZ mindig is az innovációjáról volt híres, sok fejlesztésük úttörő megoldás volt, ilyen 2021-től a blokklánc alapú hitelesítés is, nem csoda, hogy egyre több nagy ügyfél választja őket. További újításuk, hogy már lehetőség van a házakon átívelő kötegelt előírásokra és értesítések küldésére, míg a NAV szinkronnal rengeteg munkaidőt spórolnak az ügyfeleknek, emellett az átutalások közvetlen feladása is megoldott a rendszerben az OTP Electrával. Az online szavazás - bár nem a legújabb megoldás, de - az elmúlt időszakban nagy sikernek örvendett, az automatikus és dinamikus könyvelési lehetőségek szintén nagy keresleti igényt elégítenek ki, nem beszélve a mérleg és eredmény gyors és könnyű levezetéséről. A fejlesztések folyamatosak, többek között fizetési automatizációt megvalósító pénzügyi megoldásokon dolgoznak, de hamarosan várható mobil applikációjuk továbbfejlesztése is. A big data alapú előrejelzés és cashflow tervezés már szintén készülőben van. Újdonság a jogi modul, amely már hivatalosan is elérhető a rendszerben. Ezt a jogi kartont kimondottan az ügyfelek igényei szerint hozták létre a kinnlevőségek kezelésekre. Már dolgoznak a fejlesztők a kettős könyvvitel megvalósításán is, noha a legtöbb társasházkezelő és közös képviselő egyszeres könyvelést alkalmaz, ami megfelel a jogszabályoknak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
