THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
„Ej, ráérünk arra még!” – Meddig halogathatjuk még a kazáncseréket?2025. május 8. |
|---|
 Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari kereskedelmi vezetője előadásában a társasházak kazáncseréjének jelentőségéről beszélt. Kiemelte, hogy a korszerű, hatékony fűtési rendszerek nem csak biztonságosabbak, hanem jelentős energia- és költségmegtakarítással is járnak.
|
|
49 690 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm
 Érdekel → |
|
A halogatás ára: műszaki és gazdasági következmények A társasházak kazáncseréje gyakran hosszú évekig napirenden sem szerepel - egészen addig, amíg egy hideg februári reggelen ki nem derül, hogy már nem működik a fűtés. Dráviczki Péter előadása erre a halogató szemléletre hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy a korszerűsítés kérdése addig marad háttérben, amíg nincs konkrét, azonnali baj, így a problémák kezelése kényszerű és kapkodó döntésekhez vezethet. A közös képviselők nehézségeit jól ismerve az előadó elismerte, hogy a beruházások előkészítése - ajánlatok bekérése, közgyűlési döntéshozatal, finanszírozás - komoly feladat. Mégis hangsúlyozta: ha a karbantartás helyett csak a hibák tüneti kezelésére jut energia, az hosszú távon költségesebb és kockázatosabb működést eredményez. Dráviczki példaként említette a Kamaraerdei Idősek Otthonát, ahol a régi fűtési rendszer cseréjével 36 százalékos gázmegtakarítást értek el. Ugyanígy, két budapesti társasház, az Egészségház utcai és az Erdősor utcai épületek esetében is 30-35 százalékos csökkenést tapasztaltak a gázfogyasztásban. Mindez nemcsak az energiahatékonyságról szól, hanem arról is, hogy az új berendezések megbízhatóbb működést, kevesebb karbantartást és biztonságosabb üzemelést biztosítanak a lakóközösségeknek. Gyorsabb kivitelezés, kevesebb fennakadás A korszerűsítés egyik leggyakoribb akadálya a kivitelezéstől való félelem: meddig marad fűtés vagy meleg víz nélkül a ház? A válasz: jóval kevesebb ideig, mint gondolnánk - feltéve, ha megfelelő berendezést választanak. Az Ariston csoport Echo márkája olyan ipari kazánokat kínál, amelyek modulárisan szétszerelhetők, így daruzás, falbontás és területfoglalási engedély nélkül is beépíthetők akár tetőtéri, akár pinceszinti kazánházakba. A Trigon XL és XXL típusok lábakon gurulnak, lifttel mozgathatók, és kis víztartalmuk révén nem csak könnyebbek, de rövidebb idő alatt is beüzemelhetők. Ez különösen fontos a téli hónapokban: az ilyen készülékek telepítése akár fele annyi ideig tart, mint a hagyományos rendszereké, így a lakók nem maradnak napokra fűtés vagy meleg víz nélkül. Az előadás során elhangzott: a beruházások során nemcsak a gázfogyasztás, hanem az áramfogyasztás is jelentősen csökkenthető. A korszerű kazánok szivattyúi például már nem ki-bekapcsolós rendszerben működnek, hanem szabályozott, modulációs vezérléssel igazodnak az aktuális hőigényhez, ami nemcsak hatékonyabb, de gazdaságosabb üzemet is jelent. A jövő megoldása: hibrid rendszerek és tudatos döntés A gázellátás körüli bizonytalanságok és a megújuló energiaforrások térnyerése hosszú távon új kihívások elé állítják a társasházakat is. Dráviczki Péter szerint ezért érdemes már most megfontolni a hibrid rendszerek telepítését. Ezek a berendezések ötvözik a gázkazán és a hőszivattyú előnyeit: míg a kazán megbízhatóan biztosítja a fűtést a hidegebb napokon, a hőszivattyú gazdaságosan üzemeltethető átmeneti időszakokban vagy melegvíz-termelésre. Mivel a legtöbb társasház még mindig régi, radiátoros rendszerrel rendelkezik, a tisztán hőszivattyús megoldások nem minden esetben ideálisak. A hibrid rendszerek azonban rugalmas megoldást kínálnak, különösen akkor, ha jól méretezett és szakszerűen szabályozott rendszerről van szó. Az előadó szerint a társasházkezelők szerepe ebben a folyamatban kulcsfontosságú. Nemcsak az árajánlatok bekérése és a kivitelezés megszervezése, hanem a lakóközösségek tájékoztatása és meggyőzése is az ő feladatuk. A korszerűsítés nem csupán kötelező feladat, hanem tudatos, hosszú távra szóló döntés, amely biztonságosabb, fenntarthatóbb és gazdaságosabb működést eredményez a ház egészének. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
