Sikeresen lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét Magyarországon - derült ki Vitézy Dávid közlekedési és építésügyi miniszter beszédéből.
A köztulajdonú és a megfizethető piaci bérlakásszektor fejlesztése a Tisza Párt választási kampányának egyik központi ígérete volt. Ez gyökeres fordulatot jelent a korábbi lakáspolitikához képest, amely szinte kizárólag a saját tulajdon megszerzését ösztönözte. Az új minisztérium a kínálati oldal radikális megerősítését tűzte ki célul. Az új vezetésnek újra kellett tárgyalnia a kereteket az Európai Bizottsággal.
Így működik majd a konstrukció
A lakhatási programra dedikált 1 milliárd eurós uniós forrást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapja meg tőkeemelés formájában. Az MFB erre az alapra építve írja majd ki a fejlesztési pályázatokat, amelyeknél egy kifejezetten hatékony, piaci modellt alkalmaznak. Az uniós forrás 20%-os támogatást biztosít a projektekhez, ami mellé 80%-nyi magántőkét kell bevonni a fejlesztőktől. A magántőke erejét kihasználva az 1 milliárd eurós támogatásból összesen körülbelül 5 milliárd euró (mintegy 2000 milliárd forint) értékű új beruházás valósul meg a bérlakáspiacon és a kollégiumfejlesztésben.
Bár a program országos kiterjedésű lesz, a beruházások elsősorban azokat a nagyvárosokat célozzák meg, ahol a lakhatási válság és a magas albérletárak jelenleg a legnagyobb terhet róják a fiatalokra és a munkavállalókra.
A szakértők javaslatai a piac beindítására
Az ingatlanpiaci szakértők a sikeres indulás érdekében olyan reformokat sürgetnek, mint az „intézményi bérbeadó" jogi kategóriájának megteremtése a professzionális cégek szabályozott működéséért; célzott adó- és rezsikedvezményeket, mint a vállalati bérbeadás áfájának 5%-ra csökkentése és a lakossági tarifák kiterjesztése; kiszámítható, hosszú távú (5-20 éves) bérleti szerződések bevezetését inflációkövető díjemeléssel; gyorsított jogérvényesítést nemfizetés esetére, a viták rendezésére békéltető fórumot; a beruházások ösztönzésére állami hitelgaranciákat és hosszú lejáratú, kedvezményes MFB-hiteleket; végül a keresleti oldalon az adómentes lakbértámogatás és a bérlakás mint cafeteriaelem bevezetését a munkáltatóknál.
