THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Elkészült a jogi keret a lakhatási válság kezelésére és a rövid távú lakáskiadás korlátozására2026. szeptember 10. |
|---|
 Az Európai Bizottság előterjesztette a Megfizethető Lakhatási Törvény (Affordable Housing Act) javaslatát, amely uniós szintű jogi garanciát nyújt a helyi hatóságoknak a lakhatási válság és a rövid távú lakáskiadás célzott szabályozására. A kezdeményezés a szubszidiaritás elvét követi, így a lakáspolitikai döntések továbbra is nemzeti és helyi hatáskörben maradnak, miközben az intézkedések védik az uniós egységes piac működését.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
 Érdekel → |
|
A nem lakáscélú ingatlanhasználat szorítja ki a munkaerőt és a hallgatókat A nagyvárosokban és a kiemelt turisztikai övezetekben a lakóingatlanok nem elsődleges lakhatási célú hasznosítása - különösen a rövid távú bérbeadás és a tartós üresség - érdemben csökkenti a hosszú távú bérleti piacon elérhető kínálatot. Ez a folyamat közvetlenül rontja a lakhatás megfizethetőségét, ami szűkíti a munkaerő és a hallgatók mobilitását. A kulcsfontosságú szektorokban dolgozók és a diákok mind nehezebben tudnak megtelepedni azokon a településeken, ahol a munkájukat végzik vagy tanulmányaikat folytatják, ez pedig hosszabb távon az EU gazdasági versenyképességét is mérsékli. Közös uniós módszertan és hároméves igazolási kötelezettség A legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a városi lakosok több mint 50 százaléka tekint a lakhatási helyzetre azonnali és sürgető problémaként. Bár több tagállam korábban is hozott korlátozó intézkedéseket, ezek rendszeresen jogi akadályokba ütköztek a belső piaci szabályokkal való kompatibilitás hiánya miatt. Az új uniós keretrendszer egységes módszertant biztosít a lakhatási nyomás alatt álló területek azonosítására. A rövid távú lakáskiadás korlátozásához a hatóságoknak igazolniuk kell, hogy e tevékenység legalább három éven keresztül igazolhatóan rontotta a megfizethetőséget vagy az elérhetőséget, továbbá az ellenőrzéshez kötelezően alkalmazniuk kell a 2026 májusától hatályos EU-s rövid távú bérbeadási rendelet adatgyűjtési és regisztrációs rendszereit. Átmeneti időszakok a tulajdonosoknak és gyorsított engedélyezés a kínálatbővítésben A jogszabály a rövid távú bérbeadás mellett a másodlagos ingatlanvásárlásokra és a tartósan üresen álló lakásokra vonatkozóan is világos feltételeket szab. A jogbiztonság és a jogos elvárások védelme érdekében az intézkedések visszamenőleges hatállyal nem alkalmazhatók, és megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani a tulajdonosok számára. A korlátozások mellett a csomag részét képezi egy ajánlás is, amely a Lakhatási Gyorsítási Terveken keresztül szorgalmazza az új építések, felújítások és funkcióváltások engedélyezési eljárásainak felgyorsítását. Ez a mechanizmus az Európai Megfizethető Lakhatási Terv égisze alatt az új állami támogatási szabályokkal és a Lakásépítési Stratégiával együtt ösztönzi az ingatlanpiaci beruházásokat. Kiegyensúlyozott piaci keret a jogalkotási folyamat küszöbén A javasolt szabályozás egyensúlyra törekszik a helyi hatóságok cselekvési szabadsága és a több piacon jelen lévő ingatlanbefektetők jogbiztonsága között. A jogszabálytervezet a rendes jogalkotási eljárás keretében kerül az Európai Parlament és a Tanács elé, így a végleges forma elfogadásáig a Bizottság folytatja az egyeztetéseket a tagállamokkal és a piaci szereplőkkel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat. 
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
