THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Elszámolási vitákat okozhatnak a lejárt mellékvízmérők - A pontos mérés közös ügyünk!2012. június 19. |
|---|
| A vízfogyasztás lakásonkénti pontos mérése rendkívül fontos a lakóközösségek számára. Ha ugyanis az egyes lakások nem hitelesített vagy lejárt hitelességű mellékvízmérője kevesebbet mutat a valós fogyasztásnál, nagy eltérés jelentkezhet a főmérő értékeihez képest. A különbözet a közös fogyasztás részévé válik, és díja jellemzően a közös költségben jelenik meg. A lakóközösségeknek a jogszabály szerint a teljes, főmérőn mért fogyasztást kell kifizetniük. |
|
6 232 HUF
THS MCS Pénzérme szortimer
 Érdekel → |
|
Budapesten jelenleg közel 40 000 lejárt hitelességű lakás-mellékvízmérő működik, melyek már nem felelnek meg az 1991. évi XLV. (Mérésügyi) törvényben előírtaknak. Az idő előrehaladtával és a rendszeres használattal a mérők a kopás és a szennyeződés miatt egyre kevésbé megbízható értéket mutatnak, így könnyen előfordulhat, hogy a lejárt hitelességű vízórák pontatlanul mérnek. Ennek következtében a lakók összesített fogyasztása és a főmérőn mért értékek között jelentős különbség is kialakulhat, amelyet a társasház elszámolási szabályai szerint kell a lakóknak megfizetniük. Ez a többletköltség egy évre vetítve már tekintélyes összeget is kitehet, elszámolási vitát okozva ezzel a társasház lakói között. A konfliktusok jelentősen mérsékelhetőek, ha a lakás-mellékvízmérővel rendelkező lakók a jogszabályoknak megfelelően 6 évente lecseréltetik vagy újrahitelesíttetik vízórájukat. Annak érdekében, hogy a fogyasztók ne feledkezzenek meg erről, a Fővárosi Vízművek rendszeresen tájékoztatja a lejárt mellékvízmérővel rendelkező fogyasztóit plakátokon, szórólapokon, levelekben, hirdetésekben és mostantól SMS-üzenetekben is. Amennyiben az ügyfél igényli, a Fővárosi Vízművek szerződött partnerei a hitelesítést és a műszaki átvételt is elvégzik, de a mérőcserével természetesen más, erre szakosodott szerelőt is megbízhatnak. A lakóközösségek vízóráinak hitelességét a közös képviselőknek is érdemes folyamatosan nyomon követniük. A társasház lejárt vagy hamarosan lejáró hitelességű vízóráinak listáját a Fővárosi Vízművek évente legalább egyszer eljuttatja részükre levélben, de egy rövid regisztrációt követően a nap 24 órájában ők is bármikor díjmentesen lekérhetik azt a szolgáltató online ügyfélszolgálatán (ugyfelszolgalat.vizmuvek.hu). Noha a Fővárosi Vízművek - lehetőségei szerint - mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztók ne feledkezzenek meg a lakás-mellékvízmérők hatévenkénti cseréjéről, a közös képviselők is sokat tehetnek azzal, ha felhívják a tulajdonosok figyelmét a vízórával kapcsolatos kötelezettségeikre. Amennyiben a lakástulajdonosok mégsem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek, a szolgáltató a határidő lejárta után a mellékvízmérős szolgáltatási szerződést felbonthatja. Ebben az esetben a vízdíj-fizetés ezt követően nem a ténylegesen elfogyasztott, mellékvízmérővel mért vízmennyiség alapján, hanem a társasház SZMSZ-ében meghatározott módon érvényesített átalányként történik. A társaság ügyfélszolgálatán, a Vízvonal 06-40 247 247 telefonszámán és a www.vizmuvek.hu honlapon is valamennyi szükséges információ megtalálható a lejárt hitelességű mérőkkel és azok cseréjével kapcsolatban. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
