THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Emelkedő lakásárak, visszaeső használatbavételi engedélyek: kijött az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése2025. május 23. |
|---|
 A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat.
|
|
48 389 HUF
THS Bútor széf
 Érdekel → |
|
A 2024-es év második felében és 2025 elején bekövetkezett keresletélénkülés mögött jórészt stabil makrogazdasági alapfolyamatok, kismértékben lazuló hitelezési feltételek és az állampapírpiacról visszaáramló megtakarítások állnak. Az árak emelkedése ugyanakkor túlnőtt a gazdasági fundamentumokon, ami a jegybank szerint is újra a túlértékeltség irányába tolja el a piacot. Lakásárak: újra kétszámjegyű drágulás, túlfűtöttség jelei A jelentés szerint 2025 első negyedévében országosan 15 százalékos, Budapesten pedig 19,2 százalékos éves lakásár-emelkedés valósult meg. A fővárosban negyedéves alapon is rendkívül magas, 8,7 százalékos drágulást mért az MNB. A lakásárak így nemcsak a bérekhez, de a bérleti díjakhoz és az építési költségekhez viszonyítva is gyorsabban emelkedtek, ami a lakáspiaci túlfűtöttség klasszikus jele. A 2024 negyedik negyedévére becsült 14,3 százalékos túlértékeltség szintén figyelmeztető. Ez a mutató azt jelzi, hogy az árak mennyire haladják meg a makrogazdasági alapokon - például jövedelmek, kamatok, költségek - nyugvó elvárt árszintet. A 2023 eleje óta tartó túlértékeltségi enyhülés ezzel megtorpant, a trend újra felfelé fordult. A fővárosban a hirdetési ár felett megvalósuló adásvételek aránya az év elején 18 százalékra emelkedett, ami példa nélküli mértékű vevői versenyre utal. A túlfűtöttség kockázatai nem elhanyagolhatók, bár az MNB szerint a pénzügyi stabilitási kockázatokat enyhíti a jelzáloghitelek alacsony hitelfedezeti mutatója. Ugyanakkor a lakáspiaci elérhetőség romlik, különösen a nagyobb értékű ingatlanokra vagy új építésű lakásokra pályázó háztartások számára, amelyek nem részesülnek otthonteremtési támogatásban. A hitelből vásárlók körében egyre gyakoribb a jövedelemarányosan túlzott eladósodottság, amit az emelkedő árak és stagnáló THM mellett tapasztalható növekvő hitelösszegek is tükröznek. Élénkülő kereslet és lakáshitelezés - a piac visszatért a hosszú távú átlag fölé A lakáspiaci tranzakciók száma 2025 első negyedévében már meghaladta a hosszú távú országos átlagot, főként a vidéki területeken tapasztalható forgalomnövekedésnek köszönhetően. A keresletet több tényező is támogatta: az államilag ösztönzött otthonteremtési programok, a reálbérek növekedése, valamint az alternatív befektetési lehetőségek - például az állampapírok - hozamának mérséklődése. A befektetői jelenlét a korábbi felfokozott időszak után újra kiegyensúlyozottabb képet mutat, részben a csökkenő lakáskiadási hozamok miatt. A hitelezési oldalról is egyértelmű a kereslet élénkülése: 2024 utolsó negyedévében a lakáshitel-kihelyezések volumene 91 százalékkal nőtt éves összevetésben, 2025 első hónapjaiban pedig már tartósan meghaladta a havi 120 milliárd forintot. Ez a növekedés elsősorban nem a hitelfelvevők számának, hanem az egy szerződésre jutó hitelösszeg emelkedésének volt köszönhető. A használt lakás vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege februárra elérte a 20 millió forintot, míg új lakások esetén 27 millió forintot. A bankok 2025 első negyedévében enyhítettek a lakáshitelek felárain, ugyanakkor a jelentés szerint a következő hónapokban a forrásköltségek növekedésével párhuzamosan várható az árjellegű feltételek szigorítása. A hitelkereslet élénkülésére ugyanakkor továbbra is számítanak a pénzintézetek. Megtorpant újlakás-kínálat, történelmi mélyponton a használatbavételi engedélyek száma A lakásépítések és átadások száma 2024-ben jelentősen csökkent: mindössze 13,3 ezer új építésű lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 29 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ilyen alacsony szintre legutóbb 2016-ban volt példa. A hazai lakásállomány éves megújulási rátája ezzel 0,29 százalékra süllyedt, ami az MNB jelentése szerint a legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A jövőbeli kínálatra nézve sem kedvezőek a kilátások: az új építési engedélyek száma 2024-ben mindössze 20,5 ezer volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Eközben az építési költségek, különösen a munkaerőköltségek emelkedése, jelentős árfelhajtó nyomást gyakorol az új lakások piacára. A 2024 negyedik negyedévében mért 5,1 százalékos általános költségnövekedés mellett a munkaerőköltségek éves szinten 12,8 százalékkal emelkedtek. Bár a projektfinanszírozási hitelek iránt 2025 elején nőtt az érdeklődés, és az építés alatt álló új társasházi lakások száma 21,6 ezerre emelkedett - ami 19 százalékos negyedéves bővülést jelent -, a fejlesztések előkészítettsége és a tényleges átadások volumene egyelőre nem utal fordulatra. A budapesti újlakáspiacon ugyan továbbra is erős kereslet tapasztalható, az új eladások száma újabb rekordot döntött, de a szabad kínálat 11 százalékkal csökkent. Az átlagos négyzetméterár a fővárosban már elérte az 1,68 millió forintot, ami éves szinten 14 százalékos drágulásnak felel meg. Az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése tehát egyszerre tükröz élénkülő keresletet, gyorsuló áremelkedést és egyre súlyosabb kínálati korlátokat. A piaci túlfűtöttség jelei egyre látványosabbak, miközben a kínálati oldal strukturális gyengeségei tartós feszültségeket vetítenek előre. A lakásárak további emelkedése hosszabb távon a piaci hozzáférhetőség és a fenntarthatóság rovására mehet, különösen a hitelből vásárlók körében. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
