A 2024-es év második felében és 2025 elején bekövetkezett keresletélénkülés mögött jórészt stabil makrogazdasági alapfolyamatok, kismértékben lazuló hitelezési feltételek és az állampapírpiacról visszaáramló megtakarítások állnak. Az árak emelkedése ugyanakkor túlnőtt a gazdasági fundamentumokon, ami a jegybank szerint is újra a túlértékeltség irányába tolja el a piacot.

Lakásárak: újra kétszámjegyű drágulás, túlfűtöttség jelei

A jelentés szerint 2025 első negyedévében országosan 15 százalékos, Budapesten pedig 19,2 százalékos éves lakásár-emelkedés valósult meg. A fővárosban negyedéves alapon is rendkívül magas, 8,7 százalékos drágulást mért az MNB. A lakásárak így nemcsak a bérekhez, de a bérleti díjakhoz és az építési költségekhez viszonyítva is gyorsabban emelkedtek, ami a lakáspiaci túlfűtöttség klasszikus jele.

A 2024 negyedik negyedévére becsült 14,3 százalékos túlértékeltség szintén figyelmeztető. Ez a mutató azt jelzi, hogy az árak mennyire haladják meg a makrogazdasági alapokon - például jövedelmek, kamatok, költségek - nyugvó elvárt árszintet. A 2023 eleje óta tartó túlértékeltségi enyhülés ezzel megtorpant, a trend újra felfelé fordult. A fővárosban a hirdetési ár felett megvalósuló adásvételek aránya az év elején 18 százalékra emelkedett, ami példa nélküli mértékű vevői versenyre utal.

A túlfűtöttség kockázatai nem elhanyagolhatók, bár az MNB szerint a pénzügyi stabilitási kockázatokat enyhíti a jelzáloghitelek alacsony hitelfedezeti mutatója. Ugyanakkor a lakáspiaci elérhetőség romlik, különösen a nagyobb értékű ingatlanokra vagy új építésű lakásokra pályázó háztartások számára, amelyek nem részesülnek otthonteremtési támogatásban. A hitelből vásárlók körében egyre gyakoribb a jövedelemarányosan túlzott eladósodottság, amit az emelkedő árak és stagnáló THM mellett tapasztalható növekvő hitelösszegek is tükröznek.

Élénkülő kereslet és lakáshitelezés - a piac visszatért a hosszú távú átlag fölé

A lakáspiaci tranzakciók száma 2025 első negyedévében már meghaladta a hosszú távú országos átlagot, főként a vidéki területeken tapasztalható forgalomnövekedésnek köszönhetően. A keresletet több tényező is támogatta: az államilag ösztönzött otthonteremtési programok, a reálbérek növekedése, valamint az alternatív befektetési lehetőségek - például az állampapírok - hozamának mérséklődése.

A befektetői jelenlét a korábbi felfokozott időszak után újra kiegyensúlyozottabb képet mutat, részben a csökkenő lakáskiadási hozamok miatt. A hitelezési oldalról is egyértelmű a kereslet élénkülése: 2024 utolsó negyedévében a lakáshitel-kihelyezések volumene 91 százalékkal nőtt éves összevetésben, 2025 első hónapjaiban pedig már tartósan meghaladta a havi 120 milliárd forintot. Ez a növekedés elsősorban nem a hitelfelvevők számának, hanem az egy szerződésre jutó hitelösszeg emelkedésének volt köszönhető. A használt lakás vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege februárra elérte a 20 millió forintot, míg új lakások esetén 27 millió forintot.

A bankok 2025 első negyedévében enyhítettek a lakáshitelek felárain, ugyanakkor a jelentés szerint a következő hónapokban a forrásköltségek növekedésével párhuzamosan várható az árjellegű feltételek szigorítása. A hitelkereslet élénkülésére ugyanakkor továbbra is számítanak a pénzintézetek.

Megtorpant újlakás-kínálat, történelmi mélyponton a használatbavételi engedélyek száma

A lakásépítések és átadások száma 2024-ben jelentősen csökkent: mindössze 13,3 ezer új építésű lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 29 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ilyen alacsony szintre legutóbb 2016-ban volt példa. A hazai lakásállomány éves megújulási rátája ezzel 0,29 százalékra süllyedt, ami az MNB jelentése szerint a legalacsonyabb érték az Európai Unióban.

A jövőbeli kínálatra nézve sem kedvezőek a kilátások: az új építési engedélyek száma 2024-ben mindössze 20,5 ezer volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Eközben az építési költségek, különösen a munkaerőköltségek emelkedése, jelentős árfelhajtó nyomást gyakorol az új lakások piacára. A 2024 negyedik negyedévében mért 5,1 százalékos általános költségnövekedés mellett a munkaerőköltségek éves szinten 12,8 százalékkal emelkedtek.

Bár a projektfinanszírozási hitelek iránt 2025 elején nőtt az érdeklődés, és az építés alatt álló új társasházi lakások száma 21,6 ezerre emelkedett - ami 19 százalékos negyedéves bővülést jelent -, a fejlesztések előkészítettsége és a tényleges átadások volumene egyelőre nem utal fordulatra. A budapesti újlakáspiacon ugyan továbbra is erős kereslet tapasztalható, az új eladások száma újabb rekordot döntött, de a szabad kínálat 11 százalékkal csökkent. Az átlagos négyzetméterár a fővárosban már elérte az 1,68 millió forintot, ami éves szinten 14 százalékos drágulásnak felel meg.

Az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése tehát egyszerre tükröz élénkülő keresletet, gyorsuló áremelkedést és egyre súlyosabb kínálati korlátokat. A piaci túlfűtöttség jelei egyre látványosabbak, miközben a kínálati oldal strukturális gyengeségei tartós feszültségeket vetítenek előre. A lakásárak további emelkedése hosszabb távon a piaci hozzáférhetőség és a fenntarthatóság rovására mehet, különösen a hitelből vásárlók körében.