Építészeti kihívások az energiahatékony felújítások során2011. május 12. |
|---|
| Az elmúlt 10 évben, az energiahatékony felújításoknak köszönhetően jelentős változásokon ment át a hazai panelépületek jó része, s mára alig akad lakóközösség, ahol ne terveznének valamilyen beruházást, ami előremutató jelenség. Emellett azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hagyományos építésű társasházak esetében szinte alig észlelhető ez a változás, s ez nem csak a pályázatok hiányának, hanem a változatos építészeti adottságoknak, illetve a konstruktív tulajdonosi szemlélet hiányának is betudható. |
|
1 685 HUF
T1 típusú Társasházi csomag 4 db - os matrica szett
![]() Érdekel → |
|
Látható, hogy az egyre szigorúbb energetikai előírások betartásának szükségessége hamarosan olyan kompromisszumokat kényszerít ki, melyekre nem csak a kivitelezőknek, hanem az építészeknek és a városképért felelős szakembereknek is fel kell készülniük. Május 4-7. között - az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó országként - hazánk rendezhette az Európai Építészpolitikai Fórum (EFAP) soron következő konferenciáját, ahol magyar és külföldi - az építészet tág területéről érkező prominens - szakemberek vettek részt 28 országból. A rendezvény sajtótájékoztatóján a THT kérdésére Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára elmondta, hogy a lakhatás kapcsán nagyon sok elvárásnak kell megfelelni. Egyrészt az európai építési termékdirektíváknak, melyeknek a magyar jogra való átültetése komoly feladatot jelent, másrészt az energiahatékonysággal kapcsolatos Európai Parlament-i döntéseket is szem előtt kell tartani, s ez több mint jog, hiszen nemzeti programot kell kidolgozni az alacsony energia-felhasználású házak elterjesztésére, működtetésére. Rob Docter, az EFAP elnöke a témával kapcsolatban azt emelte ki, hogy kormányzatok milyen fontos szerepet játszanak a szakmapolitika előmozdításában és megvalósulásának elősegítésében. Mint mondta, nagyon sok beavatkozás történik a lakókörnyezetünkben, pl. a lakások, épületek felújítása, napelemek, napkollektorok telepítése, de alapvető feltétel, hogy ezt nagyon jól, minőségileg tudatosan végezzük. Arról van szó, hogy egyrészről a kormányok feladata az, hogy meghatározzák a megfelelő teljesítmény minimum kritériumait, de ennél többre is vállalkozhatnak, mégpedig ösztönözhetik, stimulálhatják, inspirálhatják a magánszektort pl. úgy, hogy bemutatják a legjobb példákat és bemutatják azt, hogyan lehet kihasználni a törvények adta lehetőségeket arra, hogy az elköltött pénz a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, a legjobb célok érdekében. Nagyon sok jó példa mutatja Európában, hogy sokkal jobb minőséget, sokkal jobb eredményeket tudunk elérni, ha a kormányok felvállalják azt, hogy bátorítják, ösztönzik és tájékoztatják a lakosságot arról, mi mindent lehet elérni, szemben az olyan kormányzati munkával, amely kizárólag a restrikciókra, korlátozásokra koncentrál. Mindez persze a központi kormányzatok szintjén valósul meg, de ha kisebb városokról beszélünk, akkor a városi főépítésznek lehet kulcsszerepe abban, hogy ezt a fajta építészeti minőséget el tudjuk érni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 







































