Barion Pixel

Építészeti kihívások az energiahatékony felújítások során

2011. május 12.
Az elmúlt 10 évben, az energiahatékony felújításoknak köszönhetően jelentős változásokon ment át a hazai panelépületek jó része, s mára alig akad lakóközösség, ahol ne terveznének valamilyen beruházást, ami előremutató jelenség. Emellett azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hagyományos építésű társasházak esetében szinte alig észlelhető ez a változás, s ez nem csak a pályázatok hiányának, hanem a változatos építészeti adottságoknak, illetve a konstruktív tulajdonosi szemlélet hiányának is betudható.

Látható, hogy az egyre szigorúbb energetikai előírások betartásának szükségessége hamarosan olyan kompromisszumokat kényszerít ki, melyekre nem csak a kivitelezőknek, hanem az építészeknek és a városképért felelős szakembereknek is fel kell készülniük.

Május 4-7. között - az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó országként - hazánk rendezhette az Európai Építészpolitikai Fórum (EFAP) soron következő konferenciáját, ahol magyar és külföldi - az építészet tág területéről érkező prominens - szakemberek vettek részt 28 országból.

A rendezvény sajtótájékoztatóján a THT kérdésére Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára elmondta, hogy a lakhatás kapcsán nagyon sok elvárásnak kell megfelelni. Egyrészt az európai építési termékdirektíváknak, melyeknek a magyar jogra való átültetése komoly feladatot jelent, másrészt az energiahatékonysággal kapcsolatos Európai Parlament-i döntéseket is szem előtt kell tartani, s ez több mint jog, hiszen nemzeti programot kell kidolgozni az alacsony energia-felhasználású házak elterjesztésére, működtetésére.
A műszaki szabályozás természetesen kihat a lakásépítéssel szemben támasztott követelményekre is. Ennek kapcsán mérlegeljük azokat a javaslatokat, amiket a szakmai szervezetek fogalmaztak meg. Például a napkollektorok elhelyezését ennek alapján könnyítettük az építési engedélyezés során. De olyan igények is megfogalmazódtak, hogy pl. írjuk elő legalább a strangok felvezetését a tetőtérbe, mert ha ez nem történik meg, akkor úgynevezett belakatolási hatás jön létre, ami a felújítás hatásfokát hosszú időre a kívánatosnál alacsonyabb szinten tartja. Ezek és hasonló javaslatok továbbgondolására létrehoztunk egy szerteágazó munkacsoport rendszert az Országos Építésügyi Fórum keretében, amely mindezen kérdéseket külön-külön kezeli szakmai csomagként, a végső javaslatok kidolgozásáig.

Rob Docter, az EFAP elnöke a témával kapcsolatban azt emelte ki, hogy kormányzatok milyen fontos szerepet játszanak a szakmapolitika előmozdításában és megvalósulásának elősegítésében. Mint mondta, nagyon sok beavatkozás történik a lakókörnyezetünkben, pl. a lakások, épületek felújítása, napelemek, napkollektorok telepítése, de alapvető feltétel, hogy ezt nagyon jól, minőségileg tudatosan végezzük. Arról van szó, hogy egyrészről a kormányok feladata az, hogy meghatározzák a megfelelő teljesítmény minimum kritériumait, de ennél többre is vállalkozhatnak, mégpedig ösztönözhetik, stimulálhatják, inspirálhatják a magánszektort pl. úgy, hogy bemutatják a legjobb példákat és bemutatják azt, hogyan lehet kihasználni a törvények adta lehetőségeket arra, hogy az elköltött pénz a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, a legjobb célok érdekében. Nagyon sok jó példa mutatja Európában, hogy sokkal jobb minőséget, sokkal jobb eredményeket tudunk elérni, ha a kormányok felvállalják azt, hogy bátorítják, ösztönzik és tájékoztatják a lakosságot arról, mi mindent lehet elérni, szemben az olyan kormányzati munkával, amely kizárólag a restrikciókra, korlátozásokra koncentrál. Mindez persze a központi kormányzatok szintjén valósul meg, de ha kisebb városokról beszélünk, akkor a városi főépítésznek lehet kulcsszerepe abban, hogy ezt a fajta építészeti minőséget el tudjuk érni.

További híreink


Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
turista.jpgPortugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
szorakozohely.jpegKevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

http://www.mitoe.hu
Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
moneyhu-tarsashazi-epitmenyi-jog-otp.jpg2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
szamologep_k.jpgMit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
dr._KBK_f_v_2_fekvokep.pngGyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások