A fővárosi lakások 84%-a többlakásos, társasházi vagy lakásszövetkezeti épületben van, így ezek energetikai felújítása kiemelkedő fontosságú, nem csak Budapest, hanem a hasonlóan sűrűn beépített nagyvárosok számára általában. Az ilyen épületek korszerűsítése látványos eredményekkel járna, és lehetőséget nyújtana az energiamegtakarítás tömeges és gyors megvalósítására. Emellett a társasházak korszerűsítése a város gazdasági életére is pozitív hatással lehet, hiszen a felújítások számos foglalkoztatási lehetőséget is biztosítanak. Fontos kiemelni, hogy az energiahatékonyság nemcsak a kibocsátásokat és költségeket csökkenti, hanem javítja az alkalmazkodást például az olyan klímaváltozási hatásokhoz, mint az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, vagy az egyes klímaforgatókönyvekben előre jelzett extrém hideg telek. 

 Ugyanakkor a Városkutatás Kft. által végzett, kétezer lakástulajdonost bevonó reprezentatív kutatás szerint a felújítási folyamatokat a lakók oldaláról számos tényező hátráltatja. A tulajdonosok gyakran túlértékelik ingatlanjaik műszaki állapotát, és nincs reális képük azok valós energetikai jellemzőiről. Ez a téves elképzelés késlelteti a felújításokat, pedig a legtöbb társasház még messze elmarad az éppen aktuális hazai (és EU-s) energiahatékonysági szabványoktól. Ráadásul a rezsicsökkentés miatt kialakult alacsony energiaárak erősen visszafogják a lakók motivációját a felújításokra, és ezen érdemben a 2022 augusztusi “rezsicsökkentés csökkentése" sem változtatott. A 2022-23-as elszabaduló infláció ugyanakkor megingatta a lakástulajdonosok anyagi biztonságba vetett hitét, és átrendezte a preferenciáikat: a mindennapi élet finanszírozása nagyban felülírta a hosszú távú beruházások terveit. "Az látható a felmérésünkből, hogy míg tudjuk, hogy a többlakásos épületek 98%-a nem felel meg az energetikai követelményeknek, csak a tulajdonosok harmada látja szükségét az energetikai felújításnak, és ezért csak minden tizedik fizetne is" – mondta Gerőházi Éva a Városkutatás munkatársa. Az energiaárak további növekedése a jövőben elkerülhetetlen az egyre szigorodó klímavédelmi intézkedések és egyéb világgazdasági folyamatok miatt. A lakosságot fel kell készíteni ezekre a változásokra, és lehetőség szerint megelőzni az ebből fakadó megélhetési válságot. 

A Fővárosi Önkormányzat által alapított Budapesti Klímaügynökség azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítson egy szociálisan érzékeny energiahatékonysági felújítási hullámot. Az ügynökség idén egy kísérleti programot indít Budapesti Zöld Panelprogram névvel. Ennek keretében ipari technológiával épült társasházak felújítása történhet meg, melyhez a főváros egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva. 

Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok 

Magyarországon a többlakásos épületek felújítása kikerült a közpolitika látóteréből, miközben a környező országokban kifejezetten ez az államilag támogatott felújítások preferált célcsoportja. A mostanság sokszor Magyarországgal összehasonlításra kerülő Bulgária és Románia Euró milliárdokat költött – elsősorban uniós forrásokból – vissza nem térítendő támogatásokra a lakóépületek komplex energetikai felújítására. Míg ezen támogatási rendszerek klímavédelmi és társadalmi szempontból egyértelműen eredményesek, gazdasági fenntarthatóságuk megkérdőjelezhető, ha figyelembe vesszük, hogy gyakran a beruházási érték 80-100%-a a támogatás. A 2000-es években elérhető Panelprogram Magyarországon is jelentős támogatást nyújtott az iparosított technológiával épült épületek korszerűsítésére. A program keretében több százezer lakás hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje és fűtési rendszerének modernizálása valósult meg, amely nemcsak az energiafogyasztást csökkentette, hanem a lakók rezsiköltségeit is jelentősen mérsékelte és az ingatlanok értékét is emelte. A Panelprogrammal szemben is meg lehet fogalmazni jogos kritikákat, ugyanakkor tény, hogy a 2000-es évek vége óta nem indult hasonló léptékű kezdeményezés, és a társasházak energiahatékonysági felújítása jelentős támogatás nélkül maradt. 

Kihívások és remények

A kormány által 2050-re kitűzött országos klímasemlegesség eléréséhez a társasházak felújítása és korszerűsítése is elengedhetetlen. "Épületeink, így a társasházak is a városi infrastruktúra részei. Ezek fejlesztése helyi és központi kormányzati gondoskodást, koordinált akciókat és jelentős pénzügyi és információs támogatást igényel" - mondta Ámon Ada a Budapesti Klímaügynökség igazgatója. Ennek érdekében égetően fontos a lakók tudatosságának növelése is, a közös döntéshozatal elősegítése, valamint olyan finanszírozási rendszer kidolgozása, amely egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a korszerűsítési folyamatokat, tette hozzá Ámon. Mind a családi házak, mind a társasházak energiahatékonysági felújítása óriási anyagi befektetést igényel, és Magyarország nagyon le van maradva e téren. Utóbbi az, amiben a főváros – nagyon szűkös anyagi lehetőségei mellett – igyekszik előrelépni, remélve, hogy a jó példa ragadós és hasonló állami programok is követni fogják a közeljövőben. 

A program részleteiről a napokban ígér részletes tájékoztatást a Budapesti Klímaügynökség.