Éttermet nyítnának a társasházban - Kell-e a tulajdonosok hozzájárulása?2015. október 11. |
|---|
| A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hírlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok számára ingyenes jogi tanácsadást biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást. |
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Kérdés Társasházunkban van egy óvóhely. Ezt az önkormányzat eladta a földszinten lévő étterem tulajdonosának, aki az óvóhelyen szeretné a konyhát berendezni, födém áttöréssel.Az óvóhelyen van az udvari lakások összes fel- és leszálló víz- és csatorna vezetéke, a kivezetés az utcai csatornába, a telefon vezetékek stb. Ezekhez a hozzáférést a társasházban történő csőrepedés és egyéb probléma esetén biztosítani kell. Az önkormányzat már csak az eladás tényéről értesített bennünket. Az étterem és az óvóhelyen kialakítandó konyha még csak terv, semmilyen papírt nem láttunk, csak az egyik tulajdonos elmondásából tudunk róla. (Egy magyar és egy külföldi a tulajdonos, akik a vásárlás óta már összevesztek, ha sikerül, szeretnének túladni az ingatlanon.) Kérdéseim: 1. Az önkormányzat helyesen járt-e el, a mi beleegyezésünk nélkül? 2. Az óvóhely funkció váltásához nem kellene a társasház beleegyezése? 3. Az építési tervek elkészítése, benyújtása előtt nem kellene kérni a társasház beleegyezését? 4. Az építési engedély kiadását nekünk nem kellene engedélyeznünk? 5.: Mit tegyek a 42 tulajdonos érdekében? 6.: Mi a teendője felénk az önkormányzatnak, és a tulajdonosnak, azt milyen módon tudjuk tőlük számon kérni? Válasz1. Az önkormányzat ugyanolyan tulajdonos, mint bármelyik magán fél, tehát a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül jogosult volt az ingatlant eladni, ha az alapító okiratban nem szerepel elővásárlási jog. 2. Az óvóhelyre vonatkozóan a funkcióváltás bejelentése viszont szükséges, ezért panasszal élhetnek az önkormányzatnál. 3. Az építési tervek esetében csak akkor kell a társasház hozzájáruló nyilatkozatát megkérni, ha közös tulajdonban lévő épületrészeket is érint az átalakítás, például közös területen új ajtót vagy ablakot kívánnak nyitni. Ebben az esetben az építési hatóságnál a kérelmezőnek kell az eljárást kezdeményezni, és a hivatal küldi meg véleményezésre a tulajdonosoknak. Miután Önöknek ott vannak a közös vezetékeik, így azok elérhetőségét valóban biztosítani kell, amennyiben bármilyen hiba fordulna elő a szakaszon, javítható legyen. 4. Az előző pontban már kifejtettem, hogy a társasház nem rendelkezik engedélyezési jogkörrel, de kifogást nyújthat be, ha a közösség érdekeit veszélyeztető építést akarnak végrehajtani. 5. Mindenképpen keresse fel a helyi önkormányzat építési ügyosztályát, és jelezze a felmerülő gondokat. Az önkormányzat vagyonkezelési kötelezettsége azzal megszűnt, hogy az ingatlant eladta, tehát csak az építési hatósággal lehet együttműködést kialakítani. Az új vevőnek (tulajdonosnak) a feladata, hogy bejelentse a közös képviselőnek, hogy milyen átalakításokat tervez, amely érinti a közös tulajdonban lévő épületrészeket, és az átalakításhoz a közvetlenül érintett tulajdonosok esetében 2/3-os, a többiek esetében több mint 50%-os egyetértés szükséges. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 







































