Annak ellenére, hogy az írásbeli szavazás intézménye hazánkban is létezik, és néhány sürgős kérdésben megoldást is jelenthet (feltéve, hogy a vonatkozó szabályokat betartja a lakóközösség és a társasházkezelő), a társasházak működésének komoly korlátja, hogy egy esetleges online közgyűlés jelenleg nem rendelkezik határozathozatali képességgel. A digitális eszközök használatával tehát beszélgetni hivatalosan lehet, de szavazni már nem. Akkor sincs erre mód, ha a tulajdonosi kör 100%-a ehhez egyébként hozzájárulna. Úgy tűnik tehát, hogy míg iskolai tantermek százezreit sikerült egyik napról a másikra átköltöztetni a digitális térbe feltételezve, hogy a magyar családok erre anyagi helyzettől, iskolai végzettségtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül készek infrastrukturális és gyakorlati szempontból egyaránt, a társasházi közgyűlések esetében ugyanezt nem tudtuk meglépni. Vagyis a jogszabályok nemhogy kötelező jelleggel nem írták elő, de még választható opcióként sem kínálják fel ezt az alternatívát a mai napig, jól lehet, sok társasház élne vele. Anélkül, hogy ennek az okait e cikk keretein belül feszegetnénk, arra vállalkozom inkább, hogy áttekintsem, más országok hogyan boldogulnak ezen a fronton. Az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Uniója (UIPI, Union Internationale de la Propriété Immobilière) 2021. februárjában tartotta Nemzeti Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának ülését, amelyen a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének képviseletében magam is részt vettem. Ezen a digitális találkozón a különböző kormányzatoknak, illetve ingatlanpiacoknak a COVID-19-re adott válaszairól is szó esett. Az ismertetett kutatási eredményekből kiderült, hogy amennyiben a társasházakra vonatkozó jogszabályok COVID-19-cel kapcsolatos módosításai a kérdés, a közgyűlések megtartásának módja volt az elsődleges téma minden országban. Finnország volt az egyetlen a kutatásban résztvevők között, amely hasonló utat járt be eddig, mint hazánk. A járvány miatt náluk is elnapolták a közgyűlési határidőket, ami érintette a társasházak mellett a gazdasági társaságokat és más szervezeteket is. Az első ilyen meghosszabbított határidő 2020. szeptemberéig tartott, ám ezt követően az ország nem tért át az internetes gyülekezésre, így hamarosan a nálunk is tapasztalt problémák jelentkeztek. Finnországban a videó konferencia egy választható lehetőség a résztvevők számára, ám teljes egészében nem bonyolítható le közgyűlés online platformon. Ez a mai napig nem változott, vagyis érdemi jogszabály módosítás nem történt a járvány miatt.
Más a helyzet Spanyolországban, ahol 2021. december 31-ig ugyan betiltották a személyes közgyűléseket, ám az online döntéshozatal 2021-ben már engedélyezett alternatíva lett. Hasonlóan lehetővé tették a digitális értekezést, vagy akár az emailben történő döntéshozatalt Csehországban is. Ezt a társasházak ott már megtehetik akkor is, ha erre a Szervezeti Működési Szabályzatuk külön nem tér ki.
Írországban a vállalatokra vonatkozó döntéshozatali jogszabályokat módosították a COVID-19 miatt, és ez vonatkozik a társasházakra is. Ez azt jelenti, hogy immár ott is van lehetőség online közgyűlésre, eltörölve annak szükségszerűségét, hogy minden résztvevőnek ugyanabban a szobában kelljen tartózkodnia. Olaszországban az online részvétel egy közgyűlésen csak akkor volt lehetséges a járvány előtt, ha a társasház erről külön rendelkezett. Ezt két okból is megváltoztatták: egyrészt a járvány miatt így általánosan nehézkessé vált a döntéshozatal, másrészt a felújítások ütemének felgyorsítása érdekében hozott Superbonus 110% nevű támogatási programra komoly érdeklődés mutatkozik, amelyről a társasházak immár így is tudnak dönteni. Így tehát a közgyűlés összehívásának folyamata és a lebonyolítása is megváltozott Olaszországban. Görögország is azoknak a nemzeteknek a táborát erősíti, amelyek változtattak a jogszabályukon; jól lehet csak átmenetileg, de 2021 március 31-ig engedélyezték az online közgyűlések tartását és határozathozatalát. Ez azt jelenti, hogy a munka náluk folytatódhat, az élet pedig ezen a fronton nem állt meg teljesen. Norvégiában a közgyűlési határidő eredetileg június vége volt, ám 2020 október végéig lehetővé tették az online térben történő tanácskozást, és arra számítanak, hogy ezt a gyakorlatot meghosszabbítják 2021-re is.
Számos ország lazított tehát a szigorú döntéshozatali szabályokon, hogy biztosítani tudják a társasházak működését, megkönnyítsék az egyébként is nehéz napokat élő tulajdonosok dolgát, és elhárítsák a felújítások illetve korszerűsítések előtti adminisztratív akadályokat. Az elmúlt hónapokban az internet lehetőségei sok iparágban bizonyítottak az oktatáson kívül a kiskereskedelem, az otthoni munkavégzés, de akár a szolgáltatások vagy a sport területén is. A kényszer szülte megoldások egy része a COVID eltűnésével kikopik majd mindennapjainkból, de már most is lehet látni, hogy bizonyos előnyökre hosszú távon is számítani akarnak majd az emberek. Az online találkozók lehetősége, a digitális konferenciák éppen ezek közé tartozhatnak, így az internetes közgyűlések jogszabályi környezetének kialakítása nem csak rövidtávon lehet fontos, de hosszú távon is keretet adhat egy életszerű, bizonyos lakóközösségek esetében előnyös gyakorlat számára.
Dr. Dén-Nagy Ildikó
Megjelent a THT - Társasházi Háztartás szaklap márciusi számában
|