Ez még nem az az áfacsökkentés2015. december 18. | 
		
|---|
| Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szabó Zsolt klímapolitikáért is felelős államtitkár több bizakodásra okot adó nyilatkozata után a meglévő társasházakban élőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy a valóban jelentős, 22 százalékos áfacsökkentés miért csak az új építkezések során érvényesíthető, s miért maradnak ki belőle az energiahatékony felújítások. | 
| 
	 9 500 HUF 
		
		Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó 
		![]() Érdekel →  | 
| 
				 A Kormány 2015. december 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a T/8196. számú, egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amit 15-én nagy többséggel el is fogadtak a képviselők, s az már csak a köztársasági elnök aláírására vár. A furcsa időkorlát és más megkötések az indoklással együtt nyernek értelmet, mely utal arra, hogy az uniós szabályok szerint a tagállamok kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatnak a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre, meghatározott ideig. A tapogatózó kijelentések alapján tehát feltételezhető, hogy a kormány elindult egy úton, melyen a nagymértékű változások államháztartásra gyakorolt hatása nehezen modellezhető, ráadásul az is kérdéses, hogy a népességpolitikai ösztönzést és az építőipar fellendülést egyaránt szolgáló intézkedés valóban „összecsomagolható-e" ilyen módon úgy, hogy az kiállja az uniós előírások próbáját is. A modellezés egyik nehézsége például az is, hogy a belelkesedett építőipari cégek hány százalékot nyelnek majd le a 22 százalékos áfaelőnyből, s a megmaradó rész valóban elég ösztönző lesz-e ahhoz, hogy az elvárt lakásmennyiség megépüljön. A felújítók is kedvezményezettek lehetnek Ha a számok - s az uniós vizsgálódások eredményei - kedvezően alakulnak, emellett az ágazat elvárt fehéredése is érezhetővé válik, akkor a miniszter elképzelhetőnek tartja azt, hogy az épületfelújítókra, korszerűsítőkre is kiterjesszék az áfakedvezményt. Kezdjünk vagy kivárjunk? Ez persze csak áttételesen boldogítja a THT olvasóit és azokat, akik még a felújítások, korszerűsítések támogatása terén vártak pozitív hírekre. Főleg azért, mert előrelátható módon azzal kell majd szembesülniük, hogy a kivitelezői kapacitások átterelődnek az új építkezésekre, jelentősen megemelve majd a díjakat, így a beruházásokra tervezett költségek módosítása elkerülhetetlen lesz, beleértve az esetleges hitelek nagyságát is. A jelenlegi közel nulla százalékos infláció se tévesszen meg senkit, mert az MNB ugyan rövid távon tartja majd a másfél százalék alatti alapkamat szintet, de hamarosan elkezd majd araszolni az általa is célba vett - és a gazdasági növekedés szempontjából a közgazdászok, s főleg a bankok által kedvezőnek tartott - 3 százalékos szint felé. Mivel nem tudható, hogy a felújítások áfája mikor csökkenhet, azt is nehéz kisakkozni, hogy a fenti hatások „begyűrűzése" előtt érdemes-e most belevágni a munkákba, de már sokszor bebizonyosodott, hogy a cselekvés mindig kifizetődőbb, mint a halogatás, ezért aki mostanra eljutott az aktiválódás szintjére, annak valószínűleg érdemes szerződnie a most még szabad kapacitásokkal rendelkező kivitelezőkkel.  | 
		
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
		Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
			
			



A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.			
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.			
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 			
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?			
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.			
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.			
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.			
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.			
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?			
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg. 			
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.			
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.			
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.			
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.			
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.			
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.			
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.			
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.			





































