THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
Ezek a társasházi törvény módosító javaslatok mentek be az Igazságügyi Minisztériumba2022. október 25. |
---|
A THT - Társasházi Háztartás október elején minden szakmai érdekképviseletet felkért az új társasházi törvény alakításában való aktív és kooperatív részvételre, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) pedig konkrét törvénymódosítási javaslatokkal kereste meg az Igazságügyi Minisztériumot. Íme a javaslatok. |
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete módosító javaslatai A.) 2017. évi - megbízási szerződés alapján készített - szakmai anyagban megjelölt módosítási javaslatok 1.) Társasházak alapítása 2.) Földhasználat 3.) Alapító okirat módosítása 4.) Szervezeti Működési Szabályzat 5.) Jogok és kötelezettségek a társasházban - tulajdonosok közös képviselőnél történő bejelentkezése törvényi kötelezettség legyen; 6.) Hátralékok kezelése 7.) Közös képviselő és a társasházkezelő tisztség tisztázása 8.) Jegyzői törvényességi felügyelet B.) 2013-ban javasolt témák Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényhez kapcsolódó javaslatok: Más jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok: 3.) A társasházakat sok esetben kötelezik a végrehajtók az eredménytelen foglalással kapcsolatos költségek viselésére, tulajdoni lapok beszerzésére. Nem tisztázott továbbá, hogy amennyiben több végrehajtási jog is be van jegyezve az ingatlanra, akkor kinek és milyen arányban kell szétosztani a végrehajtási költségeket. A gyakorlatban úgy tűnik, hogy minden érintettől beszedik a költségeket, pedig csak egy ügyben járnak el. 4.) Amikor a társasházi lakás tulajdonosa gazdasági társaság, és ellene felszámolás indul, akkor az 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontjába sorolták a közös költséget, amelynek kifizetésére vagy nagyon sokára, vagy egyáltalán nem kerül sor. Ráadásul nehéz betartani a nyilvántartásba vételi időpontokat és még a társasháznak fizetnie is kell ezért. Ezek a rendelkezések nagyon hátrányosak. 5.) A végrehajtásról szóló 2014. évi LIII. törvény 165. § (1) bekezdés g) pontjába sorolták a közös költség tartozást, amelynek legtöbbször az a vége, hogy általában már nem jut a kiegyenlítésre semekkora összeg. 6.) Tulajdonjog bejegyzésekor sajnos még mindig nem kötelező az adásvételi szerződéssel együtt becsatolni az igazolást arról, hogy nincs közös költség tartozás az érintett lakáson. Emiatt a későbbiekben nehezen vagy egyáltalán nem lehet beszedni a hátralékot. C.) 2014-ben benyújtott módosítási javaslatok 1.) Szükséges lenne a pontos nyilvántartás a lakásban élőkre vonatkozóan. A társasházi törvény az erre vonatkozó kötelezést az SZMSZ-re bízza, pedig ezt a törvénynek kellene előírnia. SZMSZ-t azonban a társasházak jelentős része máig sem készített, s ennek, jogszabályi rendelkezés hiányában nincs következménye. 2.) Tartózkodó szavazatok értékelése során felmerült, hogy mikor van értelme a „tartózkodó" szavazatnak, mivel gyakran előfordul, hogy a tartózkodók szavazati aránya magasabb volt, mint az igen, illetve a nem. Ilyen esetben nem lehet értékelni, hogy milyen döntés született. Javaslatunk az, hogy a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyva az igen-nem szavazat aránya döntsön. D.) 2016. évi módosító javaslatok 1.) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 11. § (2) bekezdését úgy módosították, hogy a végrehajtási lap kiállításához szükséges az adósnak legalább a születési helye, ideje és anyja neve. A társasházi törvény viszont csak arra ad felhatalmazást a közös képviselőknek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető adatokat tarthassa nyilván, így hivatalos adatkeresésre kötelezik a közös képviselőket. 2.) A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 68/D. § beiktatása azt jelenti, hogy jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosoknak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. Ezzel a társasházi törvényben szabályozott jelzálogjog bejegyzési lehetőséget ellehetetlenítették. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások