THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Ezek voltak 2024 legdrágább lakótelepei Budapesten2025. január 22. |
|---|
 A panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten 2024-ben 14%-kal emelkedett és így meghaladta a 800 ezer forintot. A legkedveltebb lakótelepeken ennél is jelentősebb, átlagosan 19%-os árnövekedés volt tapasztalható. A millió feletti négyzetméteráron kínált panelek aránya 3%-ról 8%-ra nőtt. Az otthonteremtésre fordított összeg átlagosan 42,6 millió forint volt az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő iroda adatai szerint.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A 2022-es energiaválság és a rezsivédett minősítés miatt a panelek népszerűsége ismét megugrott, ami az árakban is megmutatkozott, azonban a dinamikus árnövekedés nem tartott sokáig. 2023-ban az áremelkedés mértéke 2-3%-ra mérséklődött, de 2024-ben ismét jelentős drágulás történt. A panelpiac dinamikája A budapesti lakótelepi ingatlanpiac rekordárakat produkált 2024-ben. Az árak átlagosan 14%-kal nőttek, így a négyzetméterár 801 ezer forintra emelkedett, miközben a vételárak 13%-kal magasabbak lettek. A panelek többsége 2023-ban még 600-700 ezer forintos sávban cserélt gazdát, 2024-re azonban 28%-uk 700-800 ezer forint közötti áron talált vevőre. A 800-900 ezer forintos kategória aránya elérte a 26%-ot, a millió forint feletti négyzetméterárú ingatlanok aránya pedig 8%-ra nőtt. A slágerlakótelepeken az átlagos áremelkedés 19%-os volt 2024 során. Íme a ranglista. A budai oldalon voltak a legdrágábbak a lakótelepek tavaly: I. Gazdagréti lakótelep (XI. kerület), ahol az árak meghaladták az 1 millió forintos szintet. II. Fehérvári úti lakótelep (XI. kerület), amelynek átlagos négyzetméterára 990 ezer forint körül alakult. III. Bécsi úti lakótelep (III. kerület), ahol 930 ezer forintos átlagot mértek. A pesti oldal olcsóbb, de még mindig horror árú alternatívái a 2024-es évben: I. A pesti oldal legdrágább lakótelepe a Vizafogó (XIII. kerület) volt, ahol az árak 950 ezer forintig emelkedtek. II. József Attila lakótelep (IX. kerület), körülbelül 865 ezer forintos átlagárral. III. A zuglói Füredi úti lakótelep (XIV. kerület) is nagyon népszerű volt, itt az árak nagyon közelitettek a József Attila lakótelepéhez és elérték a 855 ezer forintos átlagot. A budai oldal nagyobb lakótelepei közül egyedüli költséghatékony megoldásként Békásmegyer (III. kerület) jöhetett szóba, ahol tavaly az árak körülbelül 830 ezer forint/négyzetméter körül mozogtak. Ezzel szemben a pesti oldalon a legkedvezőbb árú panelek Újpalotán (XV. kerület) keltek el, nagyjából 640 ezer forint/négyzetméteres áron.
Az ingatlanközvetítő cég adatai szerint a budapesti panellakások ára jelentősen széles spektrumon mozgott 2024-ben: a négyzetméterárak 500 ezer forinttól 1,22 millió forintig terjedtek, a panellakások végelára pedig 24 és 83,75 millió forint közötti sávban alakult 2024-ben. Forrás: portfolio.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
