Ezekről a témákról szólt az I. Társasházi Számvizsgálók Napja konferencia2023. november 30. |
|---|
2023. november 23-án rendezte első konferenciáját a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a budapesti Sugár Moziban, melyen több mint 250 résztvevő vett részt. Az egész napos rendezvényen a jogi és számviteli szakértői előadások mellett a jelenlévő számvizsgálók első kézből ismerhették meg azon lehetőségeket, hogy miként tudják távolról ellenőrizni a közös képviselők munkáját a legnépszerűbb hazai társasházi szoftverekben.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Kiből lesz a jó számvizsgáló? Dr. Izsák Orsolya, egy társasházi szakjogász, ügyvéd, és az Ügyvédi Képző Centrum oktatási igazgatója, a Társasházi Számvizsgálók Napja konferencián tartott előadást a számvizsgáló bizottsági tagok szerepéről és kihívásairól a társasházakban. Előadásában kiemelte a számvizsgálók társadalmi szerepvállalásának fontosságát, különösen a társasházi közösségekben, ahol a tulajdonosi érdekek védelme és a pénzügyi átláthatóság biztosítása kiemelt jelentőséggel bír. Dr. Izsák Orsolya kifejtette, hogy a számvizsgálói szerep nem csupán a tulajdonosokon múlik, hanem komplex emberi kapcsolatokon alapul. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonosi közösség dinamikája is befolyásolja a számvizsgálók munkáját, különösen olyan esetekben, ahol például egy ügyvéd túszul ejti a társasházat. A számvizsgálók véleménye döntő lehet peres ügyekben, és gyakran bonyolult jogi, gazdasági vagy pénzügyi kérdésekben kell állást foglalniuk. Az előadó a számvizsgálói tevékenység történeti fejlődését is áttekintette, kezdve az 1924-es társasházi törvénytől egészen a 2003-as, a törvények joghézagaival és a gyakorlati problémákkal foglalkozó törvényig. A számvizsgálók jogkörei, mint a véleményezés, javaslattevés, ellenőrzés és szükség esetén a közgyűlés összehívása, szintén terítékre kerültek. Végül Dr. Izsák Orsolya arra is kitért, hogy a számvizsgálók munkája nem csupán szakmai ismeretekre, hanem emberismeretre, rutinra és a tulajdonosi közösség támogatására is épül. Az előadás során hangsúlyozta a számvizsgálók szerepének összetettségét és a társasházakban felmerülő kihívásokat, valamint a társasházi jog komplexitását és a gyakorlati megvalósítás nehézségeit.
Nemcsak jogai, de kötelezettségei is vannak a társasházban élőknek Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke, a Társasházi Számvizsgálók Napja rendezvényen tartott előadását a számvizsgálók és a társasházi tulajdonosok jogairól és kötelezettségeiről. Az előadás fő célja az volt, hogy a számvizsgálói tevékenységet szakmává és hivatássá formálja, valamint erősítse a tulajdonosi szerepvállalást a társasházi működéssel kapcsolatos ellenőrzési folyamatokban. Kiss Balázs Károly hangsúlyozta, hogy fontos a számvizsgáló bizottsági tagok feladatkörének, hatáskörének pontos meghatározása, melyet a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) rögzíthetnek. Az előadó kiemelte, hogy a számvizsgáló bizottsági tagok szerepe nem csupán az iratokba való betekintés és a beszámolók véleményezése, hanem a közgyűlési határozatok előkészítése és ellenőrzése is. Dr. Kiss Balázs Károly az előadásában arra is kitért, hogy a számvizsgáló bizottsági tagoknak nincs joguk a társasházat képviselni, szerződéseket kötni vagy önálló döntéseket hozni. Ezek a feladatkörök a közös képviselő hatáskörébe tartoznak.
Számvizsgálói tevékenység a gyakorlatban Dén Mátyás András, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének (TSZOE) elnökségi tagja, előadásában személyes tapasztalataira és a társasházakban felmerülő gyakorlati problémákra összpontosított. Az előadás első része a 2024 januárjában megjelenő, "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című szakkönyvéről szólt, mely minden eddiginél részletesebben és gyakorlati eseteken keresztül mutatja be a közös képviselők, tulajdonosok és számvizsgálók feladatait. Az előadó kiemelte, hogy a társasházi életben a különböző szereplők - közös képviselők, tulajdonosok, számvizsgálók - különböző típusai és személyiségei befolyásolják a társasházi közösség dinamikáját. Megosztotta saját tapasztalatait is, amelyek a számvizsgáló bizottsági elnökként eltöltött időből származnak, hangsúlyozva a kihívásokat és nehézségeket, amelyekkel szembe kell nézniük a társasházakban dolgozóknak. Az előadás során Dén Mátyás András számos tanácsot és javaslatot tett a hatékony és konstruktív számvizsgálói munkához. Ezek között szerepelt a pszichológiai terhelés nélküli emberek kiválasztása számvizsgálói szerepekre, a műszaki, jogi vagy számviteli ismeretekkel rendelkező személyek előnyben részesítése, valamint a többségi tulajdonosok számvizsgálóként való alkalmazásának kerülése a potenciális összeférhetetlenségek elkerülése érdekében. Kiemelte továbbá az online ügyviteli rendszerek használatának fontosságát, a számvizsgálók és a tulajdonosok közötti közvetlen kommunikáció kerülését, valamint a részletes és írásos számvizsgálói beszámolók készítésének szükségességét. Az előadás arra is összpontosított, hogy a számvizsgálók munkájuk során mindig tájékozódjanak a társasházi törvények és rendeletek aktuális változásairól. Összefoglalva, Dén Mátyás András előadása a társasházi számvizsgálók munkájának gyakorlati aspektusaira fókuszált, konkrét javaslatokkal és tanácsokkal szolgálva a hatékony és problémamentes működés érdekében.
Könyvelés és számvizsgálás Izsó Krisztina, mérlegképes könyvelő és a Lakásszövetkezetek és Társasházak Egyesületének (LÉTÉSZ) igazgatósági tagja, társasházi könyvelés és pénzügyi szabályok témájában adott elő a konferencián. Az előadásban Izsó Krisztina a társasházak számvitelével kapcsolatos fontos aspektusokra helyezte a hangsúlyt, különösen a számvizsgálók szempontjából. Az előadás keretében négy fő törvényre hívta fel a figyelmet, amelyek ismerete elengedhetetlen a számvizsgálók számára: a Polgári Törvénykönyv (PTK), a számviteli törvény, a személyi jövedelemadó törvény, valamint az egyéb adótörvények. Izsó hangsúlyozta, hogy a számvizsgálóknak tisztában kell lenniük ezekkel a törvényekkel, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amikor nincs számviteli végzettségük. Az előadás során Izsó Krisztina arra is kitért, hogy a társasházaknak iparűzési adót kell fizetniük, és hogy a társasházak pénzügyi beszámolójában helyesen kell megjeleníteni a különböző bevételeket és kiadásokat, beleértve a bérleti díjakat, a bérek és járulékokat, valamint a követeléseket és kötelezettségeket. Végezetül hangsúlyozta, hogy a számvizsgálók számára fontos a szoros együttműködés a közös képviselővel, és hogy alaposan ellenőrizzék és alátámasszák a közös képviselő által készített beszámolókat. Adatkezelés és adatvédelem a társasházban Dr. Arató Márk, a Dr. Havas-Sághy Ügyvédi Iroda jogásza, az adatvédelemmel kapcsolatos jogi kérdésekről tartott előadást. Az előadás alapvetően a társasházak, közös képviselők és társasházkezelők számára releváns adatvédelmi jogszabályokra, elvekre és gyakorlati alkalmazásukra összpontosított. Először is kitért a releváns jogszabályokra: az Alaptörvényre, a Társasházi Törvényre (THT), az Információs Törvényre (Infotv), valamint az Általános Adatvédelmi Rendeletre (GDPR). Kiemelte, hogy az Alaptörvény az információhoz való jogot alapelvként rögzíti, míg a THT és az Infotv konkrétabb szabályokat tartalmaznak. A GDPR pedig, mint európai uniós rendelet, közvetlenül alkalmazandó Magyarországon is. Az adatkezelés jogalapjait is tárgyalta, hangsúlyozva, hogy a hozzájárulás nem mindig a legmegfelelőbb jogalap, és gyakran jobb a szerződés teljesítése vagy a jogi kötelezettség teljesítése mint jogalap. Külön kiemelte, hogy a társasházak esetében a közös képviselő nem adatkezelő, hanem adatfeldolgozó, míg a számvizsgáló bizottság az adatkezelő része, tehát nem minősül külön adatfeldolgozónak. A társasházi adatkezelés gyakorlati aspektusaira is kitért, mint például az alapító okiratban és az ingatlannyilvántartásban szereplő adatok kezelése, valamint a működéshez szükséges adatok kezelése, mint a lakók elérhetőségei. Külön figyelmet fordított a kamerarendszerek működtetésének adatvédelmi szempontjaira. Hangsúlyozta, hogy a kamerarendszer telepítéséhez a lakógyűlés kétharmados döntése szükséges, és szigorú szabályok vonatkoznak a kamerák elhelyezésére, működésére és a felvételek kezelésére. Az adatátadásról is szólt, megjegyezve, hogy a szervezeten belül nem minősül adatátadásnak, ha a felügyelőbizottság ismeri meg az adatokat, ellentétben a harmadik személyeknek történő adatátadással. Összegzésképpen Dr. Arató Márk arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatvédelem komplex és szigorú terület, ezért fontos a jogszabályok és az adatvédelmi alapelvek megértése és betartása. Kiemelte, hogy az adatkezelő és az adatfeldolgozó különböző szereplők a társasházak esetében, és a hozzájárulás mint jogalap csak akkor alkalmazható, ha nincs más megfelelő jogalap. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


2023. november 23-án rendezte első konferenciáját a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a budapesti Sugár Moziban, melyen több mint 250 résztvevő vett részt. Az egész napos rendezvényen a jogi és számviteli szakértői előadások mellett a jelenlévő számvizsgálók első kézből ismerhették meg azon lehetőségeket, hogy miként tudják távolról ellenőrizni a közös képviselők munkáját a legnépszerűbb hazai társasházi szoftverekben.




Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 








































