Ezekről a témákról szólt az I. Társasházi Számvizsgálók Napja konferencia2023. november 30. |
|---|
2023. november 23-án rendezte első konferenciáját a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a budapesti Sugár Moziban, melyen több mint 250 résztvevő vett részt. Az egész napos rendezvényen a jogi és számviteli szakértői előadások mellett a jelenlévő számvizsgálók első kézből ismerhették meg azon lehetőségeket, hogy miként tudják távolról ellenőrizni a közös képviselők munkáját a legnépszerűbb hazai társasházi szoftverekben.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Kiből lesz a jó számvizsgáló? Dr. Izsák Orsolya, egy társasházi szakjogász, ügyvéd, és az Ügyvédi Képző Centrum oktatási igazgatója, a Társasházi Számvizsgálók Napja konferencián tartott előadást a számvizsgáló bizottsági tagok szerepéről és kihívásairól a társasházakban. Előadásában kiemelte a számvizsgálók társadalmi szerepvállalásának fontosságát, különösen a társasházi közösségekben, ahol a tulajdonosi érdekek védelme és a pénzügyi átláthatóság biztosítása kiemelt jelentőséggel bír. Dr. Izsák Orsolya kifejtette, hogy a számvizsgálói szerep nem csupán a tulajdonosokon múlik, hanem komplex emberi kapcsolatokon alapul. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonosi közösség dinamikája is befolyásolja a számvizsgálók munkáját, különösen olyan esetekben, ahol például egy ügyvéd túszul ejti a társasházat. A számvizsgálók véleménye döntő lehet peres ügyekben, és gyakran bonyolult jogi, gazdasági vagy pénzügyi kérdésekben kell állást foglalniuk. Az előadó a számvizsgálói tevékenység történeti fejlődését is áttekintette, kezdve az 1924-es társasházi törvénytől egészen a 2003-as, a törvények joghézagaival és a gyakorlati problémákkal foglalkozó törvényig. A számvizsgálók jogkörei, mint a véleményezés, javaslattevés, ellenőrzés és szükség esetén a közgyűlés összehívása, szintén terítékre kerültek. Végül Dr. Izsák Orsolya arra is kitért, hogy a számvizsgálók munkája nem csupán szakmai ismeretekre, hanem emberismeretre, rutinra és a tulajdonosi közösség támogatására is épül. Az előadás során hangsúlyozta a számvizsgálók szerepének összetettségét és a társasházakban felmerülő kihívásokat, valamint a társasházi jog komplexitását és a gyakorlati megvalósítás nehézségeit.
Nemcsak jogai, de kötelezettségei is vannak a társasházban élőknek Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke, a Társasházi Számvizsgálók Napja rendezvényen tartott előadását a számvizsgálók és a társasházi tulajdonosok jogairól és kötelezettségeiről. Az előadás fő célja az volt, hogy a számvizsgálói tevékenységet szakmává és hivatássá formálja, valamint erősítse a tulajdonosi szerepvállalást a társasházi működéssel kapcsolatos ellenőrzési folyamatokban. Kiss Balázs Károly hangsúlyozta, hogy fontos a számvizsgáló bizottsági tagok feladatkörének, hatáskörének pontos meghatározása, melyet a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) rögzíthetnek. Az előadó kiemelte, hogy a számvizsgáló bizottsági tagok szerepe nem csupán az iratokba való betekintés és a beszámolók véleményezése, hanem a közgyűlési határozatok előkészítése és ellenőrzése is. Dr. Kiss Balázs Károly az előadásában arra is kitért, hogy a számvizsgáló bizottsági tagoknak nincs joguk a társasházat képviselni, szerződéseket kötni vagy önálló döntéseket hozni. Ezek a feladatkörök a közös képviselő hatáskörébe tartoznak.
Számvizsgálói tevékenység a gyakorlatban Dén Mátyás András, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének (TSZOE) elnökségi tagja, előadásában személyes tapasztalataira és a társasházakban felmerülő gyakorlati problémákra összpontosított. Az előadás első része a 2024 januárjában megjelenő, "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című szakkönyvéről szólt, mely minden eddiginél részletesebben és gyakorlati eseteken keresztül mutatja be a közös képviselők, tulajdonosok és számvizsgálók feladatait. Az előadó kiemelte, hogy a társasházi életben a különböző szereplők - közös képviselők, tulajdonosok, számvizsgálók - különböző típusai és személyiségei befolyásolják a társasházi közösség dinamikáját. Megosztotta saját tapasztalatait is, amelyek a számvizsgáló bizottsági elnökként eltöltött időből származnak, hangsúlyozva a kihívásokat és nehézségeket, amelyekkel szembe kell nézniük a társasházakban dolgozóknak. Az előadás során Dén Mátyás András számos tanácsot és javaslatot tett a hatékony és konstruktív számvizsgálói munkához. Ezek között szerepelt a pszichológiai terhelés nélküli emberek kiválasztása számvizsgálói szerepekre, a műszaki, jogi vagy számviteli ismeretekkel rendelkező személyek előnyben részesítése, valamint a többségi tulajdonosok számvizsgálóként való alkalmazásának kerülése a potenciális összeférhetetlenségek elkerülése érdekében. Kiemelte továbbá az online ügyviteli rendszerek használatának fontosságát, a számvizsgálók és a tulajdonosok közötti közvetlen kommunikáció kerülését, valamint a részletes és írásos számvizsgálói beszámolók készítésének szükségességét. Az előadás arra is összpontosított, hogy a számvizsgálók munkájuk során mindig tájékozódjanak a társasházi törvények és rendeletek aktuális változásairól. Összefoglalva, Dén Mátyás András előadása a társasházi számvizsgálók munkájának gyakorlati aspektusaira fókuszált, konkrét javaslatokkal és tanácsokkal szolgálva a hatékony és problémamentes működés érdekében.
Könyvelés és számvizsgálás Izsó Krisztina, mérlegképes könyvelő és a Lakásszövetkezetek és Társasházak Egyesületének (LÉTÉSZ) igazgatósági tagja, társasházi könyvelés és pénzügyi szabályok témájában adott elő a konferencián. Az előadásban Izsó Krisztina a társasházak számvitelével kapcsolatos fontos aspektusokra helyezte a hangsúlyt, különösen a számvizsgálók szempontjából. Az előadás keretében négy fő törvényre hívta fel a figyelmet, amelyek ismerete elengedhetetlen a számvizsgálók számára: a Polgári Törvénykönyv (PTK), a számviteli törvény, a személyi jövedelemadó törvény, valamint az egyéb adótörvények. Izsó hangsúlyozta, hogy a számvizsgálóknak tisztában kell lenniük ezekkel a törvényekkel, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amikor nincs számviteli végzettségük. Az előadás során Izsó Krisztina arra is kitért, hogy a társasházaknak iparűzési adót kell fizetniük, és hogy a társasházak pénzügyi beszámolójában helyesen kell megjeleníteni a különböző bevételeket és kiadásokat, beleértve a bérleti díjakat, a bérek és járulékokat, valamint a követeléseket és kötelezettségeket. Végezetül hangsúlyozta, hogy a számvizsgálók számára fontos a szoros együttműködés a közös képviselővel, és hogy alaposan ellenőrizzék és alátámasszák a közös képviselő által készített beszámolókat. Adatkezelés és adatvédelem a társasházban Dr. Arató Márk, a Dr. Havas-Sághy Ügyvédi Iroda jogásza, az adatvédelemmel kapcsolatos jogi kérdésekről tartott előadást. Az előadás alapvetően a társasházak, közös képviselők és társasházkezelők számára releváns adatvédelmi jogszabályokra, elvekre és gyakorlati alkalmazásukra összpontosított. Először is kitért a releváns jogszabályokra: az Alaptörvényre, a Társasházi Törvényre (THT), az Információs Törvényre (Infotv), valamint az Általános Adatvédelmi Rendeletre (GDPR). Kiemelte, hogy az Alaptörvény az információhoz való jogot alapelvként rögzíti, míg a THT és az Infotv konkrétabb szabályokat tartalmaznak. A GDPR pedig, mint európai uniós rendelet, közvetlenül alkalmazandó Magyarországon is. Az adatkezelés jogalapjait is tárgyalta, hangsúlyozva, hogy a hozzájárulás nem mindig a legmegfelelőbb jogalap, és gyakran jobb a szerződés teljesítése vagy a jogi kötelezettség teljesítése mint jogalap. Külön kiemelte, hogy a társasházak esetében a közös képviselő nem adatkezelő, hanem adatfeldolgozó, míg a számvizsgáló bizottság az adatkezelő része, tehát nem minősül külön adatfeldolgozónak. A társasházi adatkezelés gyakorlati aspektusaira is kitért, mint például az alapító okiratban és az ingatlannyilvántartásban szereplő adatok kezelése, valamint a működéshez szükséges adatok kezelése, mint a lakók elérhetőségei. Külön figyelmet fordított a kamerarendszerek működtetésének adatvédelmi szempontjaira. Hangsúlyozta, hogy a kamerarendszer telepítéséhez a lakógyűlés kétharmados döntése szükséges, és szigorú szabályok vonatkoznak a kamerák elhelyezésére, működésére és a felvételek kezelésére. Az adatátadásról is szólt, megjegyezve, hogy a szervezeten belül nem minősül adatátadásnak, ha a felügyelőbizottság ismeri meg az adatokat, ellentétben a harmadik személyeknek történő adatátadással. Összegzésképpen Dr. Arató Márk arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatvédelem komplex és szigorú terület, ezért fontos a jogszabályok és az adatvédelmi alapelvek megértése és betartása. Kiemelte, hogy az adatkezelő és az adatfeldolgozó különböző szereplők a társasházak esetében, és a hozzájárulás mint jogalap csak akkor alkalmazható, ha nincs más megfelelő jogalap. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


2023. november 23-án rendezte első konferenciáját a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a budapesti Sugár Moziban, melyen több mint 250 résztvevő vett részt. Az egész napos rendezvényen a jogi és számviteli szakértői előadások mellett a jelenlévő számvizsgálók első kézből ismerhették meg azon lehetőségeket, hogy miként tudják távolról ellenőrizni a közös képviselők munkáját a legnépszerűbb hazai társasházi szoftverekben.




Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza.
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 






































