FATRAFOL – Régi téma, új megközelítésben (x)2025. április 24. |
|---|
A teraszok, erkélyek, loggiák felújítása örökös harc. Ha talál is egy jó megoldást az ember, az vagy túl költségesnek bizonyul, esetleg túl sok bontással járna, vagy éppen nem tetszik a lakóknak, és még akkor is bigott módon hidegburkolatot akarnak látni, ha az a küszöb fölé emeli a járószintet, vagy komoly lábazati ázást okozhat.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
![]() Érdekel → |
|
Korábban a THT konferenciák előadásain már beszéltünk arról, hogy az egyes rétegek miként működnek, milyen kölcsönhatásban vannak egymással, illetve mik azok a lépések, amelyek megtételére szükség van egy működő hidegburkolatos rendszer elkészítéséhez. Ezek a lépések sajnos sokak számára nem kivitelezhetők, megoldás ugyanakkor mégiscsak kínálkozik, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Az eredő gond... Bármennyire is szeretnénk ezt figyelmen kívül hagyni az épületeink mozognak. Hiába készíti el a kivitelező üvegfátyol betéttel a kenhető szigetelést, ha azt az első téli-nyári hő tágulás, vagy a teraszra, erkélyre pakolt 2-300 kg túlsúly (tönkrement hűtőgép, megunt szekrény) pillanatok alatt megtépi. Ilyenkor két gondolat szökken szárba. Az első a teljes réteg újraépítése. Födémig visszabontunk mindent, készítünk egy tisztességes szigetelést és újra elkészítjük a terasz/erkély burkolatát is, szigorúan a megfelelő védő/elválasztó rétegek beépítése mellett. Ez persze költséges megoldás és rengeteg törmelékkel, kosszal jár. A másik gondolat, hogy új rétegeket építünk a meglévő tetejére. Ezzel kapcsolatban mindenkit megfontoltságra intenék. A szerkezet önsúlyának növelésével tovább növelhetjük a lehajlásokat, ami nem kívánt repedésekhez, tartószerkezeti és statikai gondokhoz vezethet, azon felül, hogy a küszöb, mint olyan gyakran megszűnik. A megoldás a kettő között leledzik. Ha biztosított számunkra az előirányzott 5 cm vízküszöb az erkély ajtók mentén, akkor akár a meglévő hidegburkolat tetejére is készíthetünk egy védő/elválasztó réteg beiktatásával Fatrafol PVC csapadékvíz szigetelést, de dönthetünk úgy is, hogy a burkolatot és annak aljzatát elbontjuk és új, lejtéskorrekcióval készített aljzatra építkezünk. A szigetelés önmagában még nem járható, de alkalmas különféle nyitott fugás burkolati rendszerek fogadására, mint ahogy az a fotókon is látható. A rendszer lehet műanyag-fa kompozit (WPC) vagy különféle beton járólap is, amit megfelelő távtartó tappancsokra helyeznek. A megoldás nem csak vékonyabban kivitelezhető, mint egy átlagos hidegburkolat, de a lapokról a csapadék azonnal a szigetelés síkjára jut. Tehát ha a burkolat felső síkja magasabbra is kerül, mint a küszöbszintünk az sem jelent problémát, a csapadék nem tud megállni a lapok felszínén. A vízelvezetés történhet hagyományos függő ereszcsatornák használatával is (ha a geometria ezt lehetővé teszi), de akár választhatunk belső vízelvezetést is, hiszen most már elegendő egyetlen síkon gondoskodni a szigetelés és az összefolyó vízhatlan kapcsolatáról. Továbbra is javasoljuk a merevfalú összefolyók alkalmazását, amiket stabilan rögzíteni lehet a födém - jelen esetben terasz/erkély - szerkezethez és gondoskodni lehet róla, hogy az ejtőcsövek tömítetten csatlakozzanak a folyóka testhez. Alternatív helyzetekben. Sok helyen találkozhatunk még régi, cementtel stabilizált homok ágyba fektetett kőlap burkolattal, ami vagy beton teknőben fekszik, vagy beszorítva a műkő eresz és a falszerkezet közé. Ilyenkor, ha a küszöbök lehetővé teszik dönthetünk úgy, hogy a burkolat tetejére építkezünk, de a lapok eltávolítása is lehet opció. Ebben az esetben mint teknő szigeteljük ki a szerkezetet és egy oldalkifolyó, vagy pont összefolyó elhelyezésével levezetjük a csapadékot. A burkolat kerülhet szintén távtartó tappancsokra, de megfelelő védő/elválasztó réteg beiktatásával akár kavics ágyazatba is. Kérdezni ugyanakkor lehet. Mi a Fatra Izolfa Zrt. munkatársai továbbra is állunk az önök rendelkezésére és akár személyre, projectre szabottan igyekszünk megoldást találni az egyes szigetelés felújítási munkák szakszerű kivitelezésére. - Jámbor Zsolt / fatrafol.hu
Teraszfelújítás Fatrafol 810/V PVC vízszigetelés és nyitott fugás burkolati rendszer alkalmazásával |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A teraszok, erkélyek, loggiák felújítása örökös harc. Ha talál is egy jó megoldást az ember, az vagy túl költségesnek bizonyul, esetleg túl sok bontással járna, vagy éppen nem tetszik a lakóknak, és még akkor is bigott módon hidegburkolatot akarnak látni, ha az a küszöb fölé emeli a járószintet, vagy komoly lábazati ázást okozhat.


Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 






































