FATRAFOL – Régi téma, új megközelítésben (x)2025. április 24. |
|---|
A teraszok, erkélyek, loggiák felújítása örökös harc. Ha talál is egy jó megoldást az ember, az vagy túl költségesnek bizonyul, esetleg túl sok bontással járna, vagy éppen nem tetszik a lakóknak, és még akkor is bigott módon hidegburkolatot akarnak látni, ha az a küszöb fölé emeli a járószintet, vagy komoly lábazati ázást okozhat.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Korábban a THT konferenciák előadásain már beszéltünk arról, hogy az egyes rétegek miként működnek, milyen kölcsönhatásban vannak egymással, illetve mik azok a lépések, amelyek megtételére szükség van egy működő hidegburkolatos rendszer elkészítéséhez. Ezek a lépések sajnos sokak számára nem kivitelezhetők, megoldás ugyanakkor mégiscsak kínálkozik, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Az eredő gond... Bármennyire is szeretnénk ezt figyelmen kívül hagyni az épületeink mozognak. Hiába készíti el a kivitelező üvegfátyol betéttel a kenhető szigetelést, ha azt az első téli-nyári hő tágulás, vagy a teraszra, erkélyre pakolt 2-300 kg túlsúly (tönkrement hűtőgép, megunt szekrény) pillanatok alatt megtépi. Ilyenkor két gondolat szökken szárba. Az első a teljes réteg újraépítése. Födémig visszabontunk mindent, készítünk egy tisztességes szigetelést és újra elkészítjük a terasz/erkély burkolatát is, szigorúan a megfelelő védő/elválasztó rétegek beépítése mellett. Ez persze költséges megoldás és rengeteg törmelékkel, kosszal jár. A másik gondolat, hogy új rétegeket építünk a meglévő tetejére. Ezzel kapcsolatban mindenkit megfontoltságra intenék. A szerkezet önsúlyának növelésével tovább növelhetjük a lehajlásokat, ami nem kívánt repedésekhez, tartószerkezeti és statikai gondokhoz vezethet, azon felül, hogy a küszöb, mint olyan gyakran megszűnik. A megoldás a kettő között leledzik. Ha biztosított számunkra az előirányzott 5 cm vízküszöb az erkély ajtók mentén, akkor akár a meglévő hidegburkolat tetejére is készíthetünk egy védő/elválasztó réteg beiktatásával Fatrafol PVC csapadékvíz szigetelést, de dönthetünk úgy is, hogy a burkolatot és annak aljzatát elbontjuk és új, lejtéskorrekcióval készített aljzatra építkezünk. A szigetelés önmagában még nem járható, de alkalmas különféle nyitott fugás burkolati rendszerek fogadására, mint ahogy az a fotókon is látható. A rendszer lehet műanyag-fa kompozit (WPC) vagy különféle beton járólap is, amit megfelelő távtartó tappancsokra helyeznek. A megoldás nem csak vékonyabban kivitelezhető, mint egy átlagos hidegburkolat, de a lapokról a csapadék azonnal a szigetelés síkjára jut. Tehát ha a burkolat felső síkja magasabbra is kerül, mint a küszöbszintünk az sem jelent problémát, a csapadék nem tud megállni a lapok felszínén. A vízelvezetés történhet hagyományos függő ereszcsatornák használatával is (ha a geometria ezt lehetővé teszi), de akár választhatunk belső vízelvezetést is, hiszen most már elegendő egyetlen síkon gondoskodni a szigetelés és az összefolyó vízhatlan kapcsolatáról. Továbbra is javasoljuk a merevfalú összefolyók alkalmazását, amiket stabilan rögzíteni lehet a födém - jelen esetben terasz/erkély - szerkezethez és gondoskodni lehet róla, hogy az ejtőcsövek tömítetten csatlakozzanak a folyóka testhez. Alternatív helyzetekben. Sok helyen találkozhatunk még régi, cementtel stabilizált homok ágyba fektetett kőlap burkolattal, ami vagy beton teknőben fekszik, vagy beszorítva a műkő eresz és a falszerkezet közé. Ilyenkor, ha a küszöbök lehetővé teszik dönthetünk úgy, hogy a burkolat tetejére építkezünk, de a lapok eltávolítása is lehet opció. Ebben az esetben mint teknő szigeteljük ki a szerkezetet és egy oldalkifolyó, vagy pont összefolyó elhelyezésével levezetjük a csapadékot. A burkolat kerülhet szintén távtartó tappancsokra, de megfelelő védő/elválasztó réteg beiktatásával akár kavics ágyazatba is. Kérdezni ugyanakkor lehet. Mi a Fatra Izolfa Zrt. munkatársai továbbra is állunk az önök rendelkezésére és akár személyre, projectre szabottan igyekszünk megoldást találni az egyes szigetelés felújítási munkák szakszerű kivitelezésére. - Jámbor Zsolt / fatrafol.hu
Teraszfelújítás Fatrafol 810/V PVC vízszigetelés és nyitott fugás burkolati rendszer alkalmazásával |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A teraszok, erkélyek, loggiák felújítása örökös harc. Ha talál is egy jó megoldást az ember, az vagy túl költségesnek bizonyul, esetleg túl sok bontással járna, vagy éppen nem tetszik a lakóknak, és még akkor is bigott módon hidegburkolatot akarnak látni, ha az a küszöb fölé emeli a járószintet, vagy komoly lábazati ázást okozhat.


Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent.
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 








































