THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
FATRAFOL – Rés a pajzson – szigetelésvédelem biztonságosan (x)2025. április 1. |
|---|
 A hasznosított tetők koncepciója mindannyiunk számára vonzó elképzelés, függetlenül attól, hogy a legszebb panorámás nagyvárosi terasztetőkről beszélünk, vagy gépészeti tetőként fontos négyzetmétereket nyerünk meg magunknak. Mégis nehezen adjuk rá a fejünket, hogy ilyen megoldásokban gondolkodjunk, félve a meghibásodás és a vele járó felújítás nehézségeitől, vagy akár a karbantartás hétköznapi nyűgjeitől.
|
|
10 528 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
 Érdekel → |
|
Akkor most mégis hogyan tovább? Korábbi cikkünkben megemlékeztünk magáról a szigetelésről, a szükséges aljzatról, elvárásoktól, akár egy felújítás keretein belül, akár új szerkezetként foglalkozzunk vele. A Fatrafol 810/V PVC csapadékvízszigetelő lemezek, mint univerzális anyagok jellemzően a legtöbb projectben kiszolgálják a megrendelői igényeket, mégis, ha ott ül a kisördög a vállunkon, van néhány egyszerű lépés, amivel javíthatjuk a szigetelésünk biztonságát. Mindenek előtt az anyagvastagságról érdemes megemlékezni. Általánosságban a különféle szigetelői feladatokban a 1,5 mm vastagságú PVC lemezek alkalmazása a legelterjedtebb, azonban hasznosított tetők esetén, különösen, ha az igénybevételek kicsit agresszívabbak is lehetnek, érdemes egy vagy két szinttel feljebb lépni és 1,8 mm vagy akár 2,0 mm anyagvastagságban gondolkodni. Ez első hangzásra nem jelent sokat, azonban akár 5-10 évet is nyerhetünk így egy anyag élettartama számára. Ezen felül pedig érdemes arról is megemlékezni, hogy a hasznosított tetők esetében a csapadékvíz elfolyása nehezebb a szigetelés felületén. Könnyebben rakódik le a porsár, a mikrobiológiai korrózió pedig egy kellemes, védett keltetőben fog végbe menni. Abban az esetben, ha a hasznosítás kiugró terhet jelent a födémen, a lehajlás a lejtésképre is hatással lehet. Az irányelvek 2,5% határoznak meg hőszigetelésből kialakított lejtés esetén, ezt pedig előszeretettel tekintik kőbevésett határnak a tervezők és kivitelezők egyaránt. Így a többlet teher mellett jó ha helyenként 1,5-2% lejtésünk adódik, melyre szintén egy lehetséges orvosság az anyagvastagság növelése. Másik irány a szigetelésen elhelyezett különféle védőrétegek alkalmazása lehet. Ilyenkor az első gondolat valamilyen geofilc, védő-elválasztó üvegszövet vagy hasonló termék alkalmazása. Fontos azonban tisztában lennünk vele, hogy a kertészeti geofilcek (például a mixszálas anyagok) hajlamosak lehetnek a korhadásra - füvesítő filcek esetében számolunk is ezzel a tulajdonságukkal - így ezek ártalmasak is lehetnek a csapadékvízszigetelésünk számára, vagy ha más nem kellemetlen szagokkal árasztják el a teraszunkat. Érdemes tehát erre a célra állandósított PP bázisú filcek, vagy üvegfátyolok alkalmazása, ha kisebb felületeket, vagy egy-egy betonlábet kell biztosítanunk. Nagyobb felületek esetén szintén felmerül a csapadékvíz lefolyásának meggátlása, a porsár lerakódása. Ilyenkor a felületszivárgók sokkal megbízhatóbb megoldást jelentenek számunkra, mindamellett, hogy nagyobb anyagvastagsággal rendelkeznek a „stoplik" között a csapadék elfolyása a szigetelés öntisztulása biztosított. Kertészeti felépítmények esetében a vízmegtartó lemezek alkalmazása már elterjedt megoldásnak számít. Ezek nem csak hatékony védelmet biztosítanak a szigetelésünk számára a mechanikus behatásokkal szemben, de némi csapadékvizet is visszatartanak a növényállomány számára. Különösen fontos lehet ez egy vékony ültetőközeggel rendelkező extenzív zöldtető számára.
Különféle védőrétegek alkalmazása gépészeti beton elemek és a Fatrafol PVC csapadékvízszigetelés között
Félintenzív zöldtető, kétszintes zuglói társasházon, súlytámfalak alkalmazásával És a nehéz teher alatt...? Amennyiben valamilyen gépészeti felépítményt készítünk, esetleg lépcsőt, vagy egyéb beton felépítményt kell készítenünk, mindenképpen kerülendő a szigetelésen a közvetlen rábetonozás. Amennyiben helyben öntött, nagyobb kiterjedésű szerkezet készül, alkalmazzunk dombornyomott lemezt a szigetelés védelmére, így a cement pép kikristályosodása a geofilcben nem fog tűszőnyeget létrehozni, a beton alatt pedig a nedvesség szabadon távozhat, nem okoz majd vízgátat a felületünkön. Amennyiben apró géplábakról beszélünk, esetleg 1-1 szabadon maradt betonlapról, alkalmazhatunk szabadon védő filcet, vagy magából a szigetelőanyagból kivágott plusz védő réteget. Az elöregedett műanyagok védőrétegként történő felhasználása kiegészítésképpen (például geofilccel kombinálva) megengedhető, közvetlen alkalmazás esetén azonban lágyítóvándorlást indíthat be. Ez ugyancsak irányadó a különféle gumi alapú védőrétegek esetében is! Még maradtak megválaszolatlan kérdések? Az sajnos könnyen előfordulhat, hiszen a téma számtalan változatos akadályt képes az emberek elé gördíteni. Amennyiben a segítségükre lehetünk, kérem, forduljanak hozzánk bizalommal. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
