Az, hogy hazánk bizonyos területein arzén található meg a vízben, egy természetes jelenség. Mindez az ország déli részének geológiai adottságából, a vízadó geokémiai rétegek vékonyságából adódik, melynek - mellékesen - a termálvizeinkért lehetünk igazán hálásak. Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, ennek ellenére a legmagasabb mért értékek sok településen mégis átlépik az európai határértéket.
A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Kis koncentrációban történő tartós bevitel esetén ezenkívül többféle krónikus, nem-daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív- és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, a máj- és vesebetegségek, valamint a cukorbetegség.
Térképen mutatjuk, hogy országon belül hol és milyen magas az arzén koncentrációja a csapvízben
Azt láthatjuk, hogy az ország nyugati felében nem igazán mutatkozik elszíneződés, tehát ott a leginkább arzénmentes az ivóvíz. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben haladja meg a 10,0 µ/literes európai küszöbértéket (ez a térség gazdag artézi vízforrásokban).
Néhány településen csak a település egy adott részére vonatkozik az adat, így például Szentesen Kajánújfalu, Hódmezővásárhelyen Szikáncs, Makó esetében Rákos nevű településrészre.
Az országban tehát - a megtett erőfeszítések ellenére is - még mindig van néhány település, ahol a 2022-ben mért legmagasabb értékek - a 38,4 µ/liter vagy a néhol még annál is nagyobb arzén koncentráció - az európai küszöbérték háromszorosát (!) is elérik, esetleg még meg is meghaladják azt. Ezért ezeken a helyeken a csapból jövő víz ivásra egyáltalán nem ajánlott, hiszen arzéntartalom szempontjából már bőven az egészségre káros sávba tartozik.
Itt olvashatják a vizeinkről készített teljes 2022-es Környezeti helyzetképet.
dr. Busa Kamilla Virág
