Fő a biztonság - Hogyan válasszunk megbízható távfelügyeletet?2026. február 27. |
|---|
Aki valaha rekedt már liftben, tudja, milyen hosszúnak tűnhet az a pár perc, amíg segítség érkezik. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Szenci Albert, a Multi Alarm Zrt. digitalizációért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan válasszunk távfelügyeleti szolgáltatót, és mit várhat el egy társasház egy valóban megbízható lifttávfelügyelettől. Az előadás középpontjában a gyakorlat állt: konkrét szolgáltatási elemek, folyamatok és számok alapján mutatta be, mit jelent a biztonság a mindennapokban.
|
|
3 990 HUF
THS Taposólámpa LED 1.5w 120lm 6500k 60° IP65 acél Ø65-Ø59x75mm
![]() Érdekel → |
|
Szenci Albert a bevezetésben egy online szavazással vonta be a hallgatóságot: ki milyen szempont alapján választana távfelügyeleti szolgáltatót? A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a megbízhatóság, a reakcióidő, a szakmai felkészültség és a kivonulószolgálat lefedettsége a legfontosabb döntési szempontok. Az ismertség, a „nagy név" jóval kevésbé számít, mint az, hogy ténylegesen milyen szolgáltatást kap a társasház baj esetén. Házmester és katasztrófavédelem helyett professzionális távfelügyeleti szolgáltató Ha a társasház nem távfelügyeleti szolgáltatóval oldja meg a felvonómentést, akkor szűk a mozgástér. Klasszikus alternatíva a házmesteri vagy portaszolgálat, amelynek folyamatos rendelkezésre állása magasabb bérköltséggel jár, és a szakmai felkészültség biztosítása is az üzemeltető felelőssége. A másik véglet, amikor a katasztrófavédelem végez mentést. Ilyenkor a gyors kiszabadítás az elsődleges cél, akár a lift roncsolásának árán is, ami jelentős helyreállítási költségeket és a bent rekedt személy számára is rossz élményt jelenthet. Ezzel szemben a professzionális távfelügyeleti szolgáltató nemcsak fogadja a jelzést, hanem teljes folyamatot visz végig: járőrt küld, szükség esetén lekapcsolja, áramtalanítja, lezárja a liftet, értesíti az üzemeltetésért felelős személyt és a karbantartót, és a vészjelző meghibásodása esetén a javítás vagy csere is automatikusan elindul. Uniós szabvány szerinti működés Az előadó hangsúlyozta, hogy Magyarországon a távfelügyeleti szolgáltatások működését jelenleg nem szabályozza kötelező jogszabály. Nincsen előírt létszám, nincs egységesen elvárt reakcióidő, az emberek fejében nagyjából annyi él, hogy „24 órás ügyelet" - de ez önmagában nagyon kevés. A Multi Alarm ezért önként vállalja az EN 50518-as európai uniós minősítés követelményeit, amely részletesen meghatározza egy távfelügyeleti központ felépítését és működését. A szabvány egyik fontos eleme a fizikai védelem: a távfelügyeleti központ olyan épületben működik, amelyet falak, nyílászárók, akár gáztámadás elleni védelem is óv, a belépés szigorúan szabályozott, csak átvilágított, megbízható személyzet tartózkodhat bent. Ehhez társul az elektronikus védelem: a Multi Alarm távfelügyeletét egy másik, szintén minősített távfelügyelet felügyeli, külső támadás esetén is biztosítva a rendszer működőképességét. A folyamatos szolgáltatás hátterét redundáns áramforrás adja: hálózati áram mellett automatikus UPS és aggregátor biztosítja, hogy akár napokig, extrém esetben közel egy hétig is működőképes maradjon a központ. A diszpécserek folyamatos képzése, továbbképzése és a szabványban rögzített jelzéskezelési idők teljesítése együtt garantálja, hogy egy beérkező vészjelzés nem marad reakció nélkül. A távfelügyelet szorosan együttműködik a kivonulószolgálattal, amely nélkül a rendszer nem lenne teljes. Szenci Albert elmondása szerint a Multi Alarm jelenleg Magyarország legnagyobb járőr-lefedettségével dolgozik, Budapesten és az agglomerációban több mint 50 járőrkörzet működik. A körzethatárok térinformatikai alapon készülnek, nem „vaktában" rajzolják meg őket, hanem a vállalt kivonulási idők teljesíthetőségéből indulnak ki. A járőrök folyamatos képzése és teljesítményértékelése kiemelt szempont. Ha új lifttípus kerül a portfólióba, a járőrök célzott oktatáson vesznek részt, hogy biztonságosan tudjanak menteni. A kivonulások, mentések statisztikáit rendszeresen elemzik, és ha valamelyik körzetben romlik a reakcióidő, módosítják a beosztást vagy a határokat. A jövőbeli cél, hogy minél több nagyvárosban saját járőrkörzeteket működtessenek, ne alvállalkozókra építve lássák el a szolgáltatást. A járőrök felszereltsége is a biztonságot szolgálja. A járőrautók GPS-nyomkövetővel dolgoznak, így pontosan visszakövethető, mikor érkezett ki az egység a helyszínre. Bizonyos körzetekben motoros járőrök segítik a gyorsabb kiérkezést, szintén GPS-szel. A járműveken testkamera működik, amelynek képe élőben beérkezik a távfelügyeletre, így probléma esetén a diszpécser pontos képet kap a helyzetről. A kommunikáció okostelefonon és headseten zajlik, így liftmentés közben sem kell megszakítani a fizikai tevékenységet a telefonálás miatt. A készülék rendszeresen „bejelentkezik" a távfelügyeletre A liftekből érkező vészjelzések kezelésénél az első, alapvető feltétel, hogy a vészjelző működjön. A készülék nemcsak vészhelyzetben küld jelzést, hanem rendszeresen „bejelentkezik" a távfelügyeletre, így ha megszakad a kommunikáció, a központ értesíti az üzemeltetőt, és el lehet indítani a hiba javítását. Amikor tényleges vészjelzés érkezik, a diszpécser a szabványban rögzített határidőn belül reagál: megpróbál kapcsolatba lépni a kabinban rekedt személlyel, hangkapcsolatban tájékozódik az állapotról. Ha a bent lévő személy nem tud beszélni, kopogással vagy más zajjal is jelezhet, szélsőséges esetben pedig a vészjelző újbóli megnyomására automatikusan elindul a mentés. A következő lépés a járőr kivonulása a szerződésben vállalt időn belül. A szolgáltatás hatékonyságához azonban a társasháznak is hozzá kell járulnia: biztosítani kell a bejutást a lépcsőházba (kulcs, kód, proxykártya), illetve a gépházba is. Ha időközben rácsot szerelnek fel vagy kódot cserélnek, és erről nem értesítik a távfelügyeletet, a járőr nem tud bejutni, a mentés elhúzódhat, szélsőséges esetben katasztrófavédelmi beavatkozásra lehet szükség. A mentés minden esetben biztonságos, szabályos módon történik. Ha a lift nem üzemképes, a járőr lekapcsolja és lezárja, hogy senki ne használhassa a hiba kijavításáig. A távfelügyelet ezután értesíti az üzemeltetésért felelős személyt és - a szerződés szerint - a liftkarbantartót vagy a vészjelző karbantartóját is. Jelenleg több mint 9000 felvonó áll távfelügyelet alatt Havonta mintegy 3000 vészjelzés érkezik, ezekből körülbelül 650 esetben van tényleges mentés. A járőrök 26 különböző lifttípusból tudnak mentést végezni, és minden új típus belépésekor tovább bővítik a felkészültségüket. Ezek a számok azt mutatják, hogy a lifttávfelügyelet nem elméleti szolgáltatás, hanem napi szinten, sokszor élethelyzeteket könnyítő, konkrét beavatkozások sorozata. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Aki valaha rekedt már liftben, tudja, milyen hosszúnak tűnhet az a pár perc, amíg segítség érkezik. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Szenci Albert, a Multi Alarm Zrt. digitalizációért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan válasszunk távfelügyeleti szolgáltatót, és mit várhat el egy társasház egy valóban megbízható lifttávfelügyelettől. Az előadás középpontjában a gyakorlat állt: konkrét szolgáltatási elemek, folyamatok és számok alapján mutatta be, mit jelent a biztonság a mindennapokban.

A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A hazai társasházaknak és lakásszövetkezeteknek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - gondoskodniuk kell a távjeladós mérőeszközök felszereléséről, használatáról és a távjeladós rendszer kiépítéséről, a törvényi határidők betartása pedig kritikus fontosságúvá vált az épületek jogszerű üzemeltetéséhez. A legfontosabb jogszabályi kötelezettségekről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról, valamint a támogatási programok gyakorlati tapasztalatairól Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője tartott átfogó előadást a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján.
Budapesten a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatást nyújt a társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonában lévő gázhálózatok felújítására és korszerűsítésére. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság felszámolt egy olyan csoportot, amely a gyanú szerint interneten hirdetett duguláselhárítási szolgáltatásokkal károsította meg ügyfeleit. A rendőrség most azok jelentkezését is várja, akiket hasonló módon érhetett kár.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést.
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről. 





































