Szenci Albert a bevezetésben egy online szavazással vonta be a hallgatóságot: ki milyen szempont alapján választana távfelügyeleti szolgáltatót? A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a megbízhatóság, a reakcióidő, a szakmai felkészültség és a kivonulószolgálat lefedettsége a legfontosabb döntési szempontok. Az ismertség, a „nagy név" jóval kevésbé számít, mint az, hogy ténylegesen milyen szolgáltatást kap a társasház baj esetén.
Házmester és katasztrófavédelem helyett professzionális távfelügyeleti szolgáltató
Ha a társasház nem távfelügyeleti szolgáltatóval oldja meg a felvonómentést, akkor szűk a mozgástér. Klasszikus alternatíva a házmesteri vagy portaszolgálat, amelynek folyamatos rendelkezésre állása magasabb bérköltséggel jár, és a szakmai felkészültség biztosítása is az üzemeltető felelőssége. A másik véglet, amikor a katasztrófavédelem végez mentést. Ilyenkor a gyors kiszabadítás az elsődleges cél, akár a lift roncsolásának árán is, ami jelentős helyreállítási költségeket és a bent rekedt személy számára is rossz élményt jelenthet.
Ezzel szemben a professzionális távfelügyeleti szolgáltató nemcsak fogadja a jelzést, hanem teljes folyamatot visz végig: járőrt küld, szükség esetén lekapcsolja, áramtalanítja, lezárja a liftet, értesíti az üzemeltetésért felelős személyt és a karbantartót, és a vészjelző meghibásodása esetén a javítás vagy csere is automatikusan elindul.
Uniós szabvány szerinti működés
Az előadó hangsúlyozta, hogy Magyarországon a távfelügyeleti szolgáltatások működését jelenleg nem szabályozza kötelező jogszabály. Nincsen előírt létszám, nincs egységesen elvárt reakcióidő, az emberek fejében nagyjából annyi él, hogy „24 órás ügyelet" - de ez önmagában nagyon kevés. A Multi Alarm ezért önként vállalja az EN 50518-as európai uniós minősítés követelményeit, amely részletesen meghatározza egy távfelügyeleti központ felépítését és működését.
A szabvány egyik fontos eleme a fizikai védelem: a távfelügyeleti központ olyan épületben működik, amelyet falak, nyílászárók, akár gáztámadás elleni védelem is óv, a belépés szigorúan szabályozott, csak átvilágított, megbízható személyzet tartózkodhat bent. Ehhez társul az elektronikus védelem: a Multi Alarm távfelügyeletét egy másik, szintén minősített távfelügyelet felügyeli, külső támadás esetén is biztosítva a rendszer működőképességét.
A folyamatos szolgáltatás hátterét redundáns áramforrás adja: hálózati áram mellett automatikus UPS és aggregátor biztosítja, hogy akár napokig, extrém esetben közel egy hétig is működőképes maradjon a központ. A diszpécserek folyamatos képzése, továbbképzése és a szabványban rögzített jelzéskezelési idők teljesítése együtt garantálja, hogy egy beérkező vészjelzés nem marad reakció nélkül.
A távfelügyelet szorosan együttműködik a kivonulószolgálattal, amely nélkül a rendszer nem lenne teljes. Szenci Albert elmondása szerint a Multi Alarm jelenleg Magyarország legnagyobb járőr-lefedettségével dolgozik, Budapesten és az agglomerációban több mint 50 járőrkörzet működik. A körzethatárok térinformatikai alapon készülnek, nem „vaktában" rajzolják meg őket, hanem a vállalt kivonulási idők teljesíthetőségéből indulnak ki.
A járőrök folyamatos képzése és teljesítményértékelése kiemelt szempont. Ha új lifttípus kerül a portfólióba, a járőrök célzott oktatáson vesznek részt, hogy biztonságosan tudjanak menteni. A kivonulások, mentések statisztikáit rendszeresen elemzik, és ha valamelyik körzetben romlik a reakcióidő, módosítják a beosztást vagy a határokat. A jövőbeli cél, hogy minél több nagyvárosban saját járőrkörzeteket működtessenek, ne alvállalkozókra építve lássák el a szolgáltatást.
A járőrök felszereltsége is a biztonságot szolgálja. A járőrautók GPS-nyomkövetővel dolgoznak, így pontosan visszakövethető, mikor érkezett ki az egység a helyszínre. Bizonyos körzetekben motoros járőrök segítik a gyorsabb kiérkezést, szintén GPS-szel. A járműveken testkamera működik, amelynek képe élőben beérkezik a távfelügyeletre, így probléma esetén a diszpécser pontos képet kap a helyzetről. A kommunikáció okostelefonon és headseten zajlik, így liftmentés közben sem kell megszakítani a fizikai tevékenységet a telefonálás miatt.
A készülék rendszeresen „bejelentkezik" a távfelügyeletre
A liftekből érkező vészjelzések kezelésénél az első, alapvető feltétel, hogy a vészjelző működjön. A készülék nemcsak vészhelyzetben küld jelzést, hanem rendszeresen „bejelentkezik" a távfelügyeletre, így ha megszakad a kommunikáció, a központ értesíti az üzemeltetőt, és el lehet indítani a hiba javítását. Amikor tényleges vészjelzés érkezik, a diszpécser a szabványban rögzített határidőn belül reagál: megpróbál kapcsolatba lépni a kabinban rekedt személlyel, hangkapcsolatban tájékozódik az állapotról. Ha a bent lévő személy nem tud beszélni, kopogással vagy más zajjal is jelezhet, szélsőséges esetben pedig a vészjelző újbóli megnyomására automatikusan elindul a mentés.
A következő lépés a járőr kivonulása a szerződésben vállalt időn belül. A szolgáltatás hatékonyságához azonban a társasháznak is hozzá kell járulnia: biztosítani kell a bejutást a lépcsőházba (kulcs, kód, proxykártya), illetve a gépházba is. Ha időközben rácsot szerelnek fel vagy kódot cserélnek, és erről nem értesítik a távfelügyeletet, a járőr nem tud bejutni, a mentés elhúzódhat, szélsőséges esetben katasztrófavédelmi beavatkozásra lehet szükség.
A mentés minden esetben biztonságos, szabályos módon történik. Ha a lift nem üzemképes, a járőr lekapcsolja és lezárja, hogy senki ne használhassa a hiba kijavításáig. A távfelügyelet ezután értesíti az üzemeltetésért felelős személyt és - a szerződés szerint - a liftkarbantartót vagy a vészjelző karbantartóját is.
Jelenleg több mint 9000 felvonó áll távfelügyelet alatt
Havonta mintegy 3000 vészjelzés érkezik, ezekből körülbelül 650 esetben van tényleges mentés. A járőrök 26 különböző lifttípusból tudnak mentést végezni, és minden új típus belépésekor tovább bővítik a felkészültségüket. Ezek a számok azt mutatják, hogy a lifttávfelügyelet nem elméleti szolgáltatás, hanem napi szinten, sokszor élethelyzeteket könnyítő, konkrét beavatkozások sorozata.
